Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Bullet
Kiadó: Nuclear Blast
Megjelenés: 2014.09.08.
Hossz: 38:18
Pontszám: 3.5/5
A hetvenes évek végi, nyolcvanas évek eleji heavy metal-robbanás kövületeiben való vájkálás, a revival már réges-rég a heavy metal zenekarok új generációjának fókuszába került. A hangzás és a stílus átvétele, majd a saját zenei érzékenységen átszűrve új csomagolásban való feltálalása. Az újrahasznosításhoz azonban szív is kell, különben íztelen az egész. A Bullet is egyike az újabb zenekarok falanxának, akikről nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a régi idők modern kori utánzói. Mivel a Bullet svéd banda, a dolgaihoz szent odaadással áll hozzá, ami kéz a kézben jár a közismert skandináv perfekcionizmussal.
A zenekar új albummal jelentkezik, ez már az ötödik. Zenei forradalmat nem hoz, viszont rendkívül behízelgő, újrahasznosított metálcsemegéket kínál. Igaz, a Bullet egyenesen az NWOBHM-mozgalom hagyatékából merít, csakúgy, mint a Samson, az UFO és a Thin Lizzy-féle heavy rock bandákéból, az AC/DC-vel (Tornado), az Accepttel (Hammer Down) vagy a Judas Priest „British Steel” korszakával (The One’s For You) való időnkénti szemtelen kacérkodásról pedig nem is érdemes szót vesztegetni – a dalok mégis kivétel nélkül nagy szívvel, hitelesen és őszintén gyújtanak. Szétveti őket az energia és a bugyborékoló feszültség, amit a szépen felépített gitárriffek, a két gitár tercharmóniáival ügyesen adagolt, dinamikusan alakuló dalszerkezetek, a szólózás és a száguldó ritmusszekció szabadít el. A Hawk Eyes középső hangszeres része bizonyítja, hogy a srácok ravaszul „lenyúlták” a Hotel California (The Eagles) szólójának egy darabját is. Mi az tehát, ami egyáltalán kicsit másmilyenné teszi a Bullet zenekart? Hell Hofer énekes vokáljának a produkciója. Nem a hozzáállás. A produkció. Világos, hogy a fickó rendesen „grimaszol” a mikrofon előtt. Persze a rekedtes hangja elsősorban az AC/DC-s énekhangokra hajaz, de közel áll hozzá megint csak Udo Dirkschneider, és Micky Moore (Samson) is. Hofer vokálját viszont úgy keverték, mintha egy másik dimenzióból érkezne a dalok szövetébe, visszhangok során át. Ez egyfajta baljós elemet ad neki, és tovább mélyíti az album sötét hangulatát.
A Bullet fülnek igen vonzó, szentimentálisan kedves albumot rakott össze, ami a nosztalgiázók szívén kopogtat, ugyanakkor azért is fontos, mert a metálrajongók új generációit tereli a helyes útra: rajtuk keresztül hamarosan eljutnak azokhoz a zenekarokhoz, amelyek megteremtették a heavy metalt, ez pedig jó alap a műfaj egészének megértéséhez. Az új lemezzel a zenekar egyúttal megszilárdítja megbecsült, mára alaposan megerősödött helyét a klasszikus metal-revival német–skandináv inváziójának univerzumában, aminek az elmúlt néhány évben tanúi vagyunk. Az album a dalok szintjén megáll a lábán. Nem lehet hozzátenni semmit, elvenni sem. Ha 1982-ben jelent volna meg, ma kultstátuszt élvezne. A srácok kiválóan elvégezték a szerzés feladatát, és éles, ördögien recsegő produkcióval is szolgáltak, amelyben a babonák és az okkultizmus hatásosan életre kelnek. Minden szép és jó, a kiadvány kifejezetten szolid, hozzáértően becsomagolt, és gyújt! Egészen a „generikus” szóig. Ti döntitek el.
Felállás
Dag „Hell” Hofer – ének
Hampus Klang – gitár
Alex Lyrbo – gitár
Adam Hector – basszusgitár
Gustav Hjortsjö – dob
Produkció
Magnus “Mankan” Sedenberg
Dalok listája
01. Uprising
02. Storm Of Blades
03. Riding High
04. Tornado
05. Hawk Eyes
06. This One’s For You
07. Hammer Down
08. It’s On
09. Crossfire
10. Run With The Hunted
11. Coming In Loud
