Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Threshold
Kiadó: Nuclear Blast
Megjelenés: 2014
Játékidő: 55:00
Értékelés: 4.5/5
Az angol progmetal-nagyágyú Threshold a „For The Journey”-vel – amelynek a hagyományosan hibátlan produkciójáért ezúttal is Karl Groom gitárvirtuóz és Richard West billentyűs mester felelt – végre két egymást követő stúdióalbumot tudott felvenni Damian Wilson énekessel a soraiban. Damian ugyanis a múltban kétszer is faképnél hagyta őket, egyszer a „Wounded Land” debütalbum (1993) után, egyszer pedig az „Extinct Instinct” (1997) után, de mindig sikerült visszatérnie épp akkor, amikor a zenekarnak a legnagyobb szüksége volt rá. Miután Andrew „Mac” McDermott tragikus halála után 2011-ben visszatért, és közösen felvették a remek „March Of Progress” albumot (2012), világossá vált, hogy a régi varázslat újra itt van. A zenekar egyúttal a művészi érettség új szintjére lépett, és a nehéz próbatételből még erősebben került ki. A „For The Journey”, a tizedik stúdióalbumuk, sok tekintetben stílusbeli követője az említett elődjének, bár még mindig elég változatos ahhoz, hogy a Thresholdnak ne lehessen szemére vetni, hogy túlzottan az agyonhasznált szerkesztési és hangszerelési sablonokra támaszkodna.
A „For The Journey” nyolc új dalt hoz, és az összes hosszú ideje hűséges rajongó izgalmát rögtön a nyitó energiakatalizátor, a „Watchtower On The Moon” kelti fel, amely stílusában az „Hypothetcial” (1999) korszakához is illene. A súlyos gitárfutamok többrétegű szintetizátor-textúrákkal fonódnak össze, és a mindig lenyűgöző Johanne James pusztító dobmeneteinek támogatásával sötét hangulatot teremtenek. A dallamos refrént epikus hangszerelés támogatja, amelyből Damian hatalmas, érzelmileg mindig maximálisan átélt hangja emelkedik ki. Ez egy pillanat alatt beszippantja a hallgatót az albumba, miközben a rövid, finom részek jó egyensúlyt tartanak a bonyolult hangszeres betétek között, amelyekben bravúros elektromosgitár- és szintetizátor-improvizációk hallhatók.
Az „Unforgiven” bonyolult, dühös gitárvariációkra épül, miközben Damian mély énekhangjával csodálatosan bontja ki az ambientes drámát. Közben végig hatalmas szimfonikus textúrák és éteri vokális harmóniák áramlanak. Groom megrázó gitárszólója melankolikus kijáratot nyit. A „For The Journey” szövegeinek többsége – ahogy az a Threshold régi szokása – társadalomkritikus, és csípősen boncolgatja az emberi tévedéseket.
„The Box” egy remek, tizenkét perces epikus szerzemény, amely finom zongorás-akusztikus hangszereléssel indul, amihez hamarosan csatlakozik Damian érzelmileg mindig rendkívül expresszív éneke. A dinamikus átmenet után a lendületes szakaszban nem hiányoznak a dühös ritmikai árnyalatok Steve Anderson dübörgő basszusvonalai között és Johanne James dobtrappolásai közt, majd érkezik az epikus refrén, amelynek minden régi Threshold-rajongó örülni fog, hiszen rövid időre még a Mac-korszak egyes alkotásait is felidézi. A hatalmas gitár–billentyű harmóniák mélyítik az intenzív hangulatot, miközben ez a csodálatos epikus szám végig valahol a prog rock és a prog metal között mozog. A zenekari csúcspont az album egyik legmagasabb pontja.
A „Turned To Dust” jó stílus- és hangulatbeli ellentétet hoz, hiszen ez egy ütős darab brutális gitárfutamokkal és megalkuvást nem ismerő dobfordulókkal, aminek a brit progmetal-bajnokok metalosabb oldalát kedvelők fognak a legjobban örülni. Groom melankolikus gitárvariációi ismét igazi kényeztetést jelentenek a fülnek, miközben Pete Morten ritmusgitárja szépen összefogja ennek a dinamikus számnak a dallamos szerkezetét, amely olyan hatalmas refrénnel is büszkélkedik, amilyet csak Damian hangja képes „megvarázsolni”. A „Lost In Your Memory”-n a Threshold tagjai kifinomult oldalukat mutatják, hiszen a melankolikus gitárharmóniák közepén szépen felépítik a központi dallamos hangszerelést, amelynek csúcspontja az érzelmileg intenzív refrén, és ez egy pillanat alatt belopja magát minden régi hívük szívébe.
Az „Autumn Red”, az album egyik legújítóbb pillanata, megint kissé sötétebb szerzemény bőkezű billentyűrétegekkel és ravasz átmenetekkel a dallamos részekbe, ahol az ütősség és a kifinomultság szokatlan keveréke uralkodik. A központi orgonahangszerelés zseniálisan van felépítve, még jobban sikerült viszont az emelkedő refrén Wilson, a vokális mester vezényletével. Természetesen nem hiányzik a bonyolult hangszeres rész sem, ám az szépen alá van rendelve a központi motívumnak, hiszen a Threshold mindig is szakértője volt az átgondoltan felépített, „kerek” daloknak, és néhány más progmetal-előadóval ellentétben soha nem veszett el holmi technicista-improvizációs végletekben.
A „The Mystery Show” nyitánya, ahol hatalmas szimfonikus hangszerelések és Damian többrétegű éneke uralkodik, valami feszült thriller zenéjét idézi, miközben a hatalmas refrén ismét rendkívül ravaszul és kifinomultan van kivitelezve. Ez a szám a mostani zenekar és a Mac-éra Thresholdjának (a „Hypothetical” albumtól kezdve) stílusbeli kombinációját idézi. Valahogy úgy illik, hogy az album zárlata a legjobb pillanatai közé tartozik, és ez így van a „Siren Sky” esetében is, amely megalkuvást nem ismerő gitárfrázisok és kíméletlen dobfordulók brutális elegyével büszkélkedik, majd az elágazó szimfonikus textúrákon át lenyűgöző átmenet következik az éteri refrénbe, Damiannal énekesi képességeinek mindig is lenyűgöző csúcsán. West zenekari hangszerelései igazi balzsamot jelentenek a fülnek, és fontos forrásai a kifinomultságnak az epikus hangulat megteremtésében.
A bónuszszám, az „I Wish I Could”, amely egyébként a Kyrbgrinder feldolgozása, és Groom lélegzetelállító gitárimprovizációjával indul, újabb nagyon jó darab enyhe keleties dallamvilággal, bár hangulatát tekintve nem éppen a legjobb választás a CD zárására.
A Threshold a „For The Journey”-vel ismét kiváló albumot alkotott, amely 2014 progresszív rock és prog metal terméséből is kiemelkedik, ráadásul a legfrissebb felállásán belül is sikerült megtalálnia az egyensúlyt. Mióta a „March Of Progress”-szel új fejezetet nyitottak a karrierjükben, a legjobb brit progmetal-zenekar eltökélte, hogy újra beszáll a világ progmetal-trónjáért folyó harcba, amelyet jelenleg (megint) a Dream Theater birtokol, de talán eljött az idő, hogy az uralkodói jogar ismét angol kézbe kerüljön, hiszen a „For The Journey” – amely a korai hallgatások során némileg több időt kér az embertől, mint néhány korábbi album, mielőtt végleg magával ragadja a hallgatót – bizonyosan a Threshold eddigi diszkográfiájának egyik legjobb teljesítménye.
Felállás
Damian Wilson – ének
Karl Groom – szólógitár, vokál
David West – billentyűs hangszerek
Johanne James – dobok
Steve Anderson – basszusgitár
Pete Morten – ritmusgitár
Produkció
Karl Groom és Richard West
Számok listája
1. Watchtower On The Moon
2. Unforgiven
3. The Box
4. Turned To Dust
5. Lost In Your Memory
6. Autumn Red
7. The Mystery Show
8. Siren Sky
