Helyszín: Velden am Wörthersee / Bluesiana Rock Cafe / Ausztria
A koncert dátuma: 2014. 09. 26.
Látogatók száma: 200
Jegyár: 39,00€ (elővételben) / 43,00€ (a koncert napján) / 33,00€ (diákoknak, fiataloknak)
A Bluesiana éves koncertprogramja minden sokszínűsége ellenére sem lenne teljes Richie Kotzen fellépése nélkül. Richie a múltban évente többször is megfordult ebben a hangulatos klubban, amely csak egy ugrásnyira van északi határunktól, az osztrák Karintiában, az utóbbi időben viszont évente egy fellépéssel tiszteli meg a veldeni „nappalit”. Tavaly a barátnőjével, Julie Lage-dzsel a basszusgitáron akusztikus felállásban lépett fel, idén viszont a zenekarával újra áramra kapcsolt. Idén egyébként Szlovéniában is megcsodálhattuk ezt a rutinos zenészt a The Winery Dogs tagjaként Laškóban, a Pivo in cvetje fesztiválon.
Richie Kotzen az utóbbi idők egyik legtermékenyebb szerzője és előadója. 25 éves pályafutása alatt 19 szólóalbumot adott ki, zenei hagyatéka pedig még tovább gyarapszik, ha hozzávesszük a más zenekarokkal való együttműködéseit is, amelyek közül a Poison és a Mr. Big a legismertebb. Idén szeptemberben jelent meg legújabb válogatása, a dupla CD-s és DVD-s „The Essential Richie Kotzen” (a RockLine-os kritikát ITT találod).
A Bluesianába ezúttal szép számú szlovéniai látogató érkezett, amiből arra következtethetünk, hogy ennek a gitárvirtuóznak az ismertsége lassan az Alpok ezen oldalán is növekszik. Talán megint ideje lenne, hogy egy szlovén szervező összeszedje a bátorságát, és a határ ezen oldalára is elhozza Kotzent a zenekarával. Maradjon ez a gondolat a következő európai turnéjáig megfontolásra.
Fél tízre a Bluesiana már rendesen megtelt, és ekkor foglalták el a színpadot a svájci The Konincks tagjai. A zenekar a idei európai turné összes Kotzen-koncertjén ők melegítettek be. A The Konincks 2013-ban állt össze, idén pedig megjelentette első EP-jét négy saját szerzeménnyel. A három hangszeres fiút fellépés közben teljesen elhomályosította énekesnőjük, Jules Herzog, aki az egyetlen volt, aki valamennyi energiát mutatott a színpadon. A többiek statikussága miatt a zenekar fellépése kissé halovány benyomást hagyott, kivéve a kiváló hangot. A pszichedelikus blues stílusukban az egész EP-jüket eljátszották a közönségnek, plusz még 2 extra dalt, majd fél óra után le is léptek. A Bluesiana közönsége alapvetően barátságos az előzenekarokkal, ezért a The Konincks produkcióját is hangos tapssal köszöntötte.
Az előzenekar távozása után a színpad előtt érezhetően összesűrűsödött a tömeg. Bár a színpadot gyorsan előkészítették, a Richie Kotzen vezette srácok jó ideig váratták a közönséget, végül a backstage-ből Richie gitárjának pengetése hallatszott, amely vezeték nélküli rendszerrel már rá volt kötve az erősítőre. A fiúk viszont még sehol sem voltak. Még pár percet kellett várnunk, aztán a függöny mögül előbukkant a gitáros nagymester, a lélegzetelállító soul-blues hanggal megáldott Richie Kotzen a zenekarával, amelynek tagjai Mike Bennet a dobokon és Dylan Wilson a basszusgitáron.
A srácok azonnal elfoglalták a helyüket, és minden felesleges szó nélkül munkához láttak. A koncertet az új dallal, a War paint-tel nyitották, amely a The Essential című új CD/DVD-válogatáson található. A színpad padlóján heverő setlist láttán azért enyhe csalódottság fogott el, mert mindössze 13 dal állt rajta, a végére néhány tartalékot odafirkantva. Kotzen viszont a koncertjein sosem okoz csalódást. Most sem. Minden szólóhangszeres betét végtelen improvizált futamokká nyúlt, így a setlist minden száma átlagosan legalább 3 perccel hosszabb volt a azonos című stúdiófelvételnél. A félelem, hogy a szerény setlist miatt rövid lesz a koncert, teljesen felesleges volt.
A fiúk a War paint után a közönség számára ismertebb dalokkal folytatták, amelyeket szintén hosszú közbeékelt jammelésekkel húztak el. Richie az első szavakat csak a setlist 4. dalánál ejtette ki, amikor elmondta, hogy valami teljesen újat játszanak, amit még nem hallottunk, mert ez a dal az új szólóalbumán lesz, amelyhez már gyűjti az anyagot. Így hangzott el a Cannibals. Folytatták egy dallal, amely szintén megtalálható a The Essential boxon, Walk with me címmel. A Bluesianában sajnos Kotzen Facebook-os kérése, hogy a közönség énekelje el a dallamot, amelyet a stúdiófelvételen Richie teremin játszik, nem járt sikerrel. A hangulat ennek ellenére a csúcson volt. A srácok a színpadon a Fear és a Doing what the devil says to do számokkal folytatták. Minden zenész nagyon a saját játékára koncentrált, néha annyira belemerültek a hangszerükbe, hogy elfelejtették egymást követni a ritmusban, de ezt nem lehet felróni nekik. A hosszabbra nyújtott Peace sign után Richie pár pillanatra elhagyta a színpadot, és a közönség figyelme Mike Bennetre és Dylan Wilsonra terelődött. Mindketten egy-egy rövidebb szólót nyomtak, aztán Richie visszatért. Mike felszólította Richie-t, hogy üljön a dobok mögé, és pár percig szórakozhattunk Richie dobolásán, miközben Mike körülötte táncikált, és ritmikus tapsra buzdította a nézőket. Szünet nélkül, ügyesen cseréltek helyet, és Richie dobszólója átment a Help me-be. Richie ismét elfoglalta a helyét azon a hangszeren, amelyet a legjobban uralmaz – a gitáron. Hihetetlen könnyedséggel és sebészi pontossággal futnak Richie ujjai a húrokon, és hol megnyugtatóan lágy, hol vad, megzabolázhatatlan és izgató hangokat csalnak elő a gitárból, hol pedig mindezek váratlan keverékét. Ez különösen érezhető volt, amikor Mike és Dylan lement a színpadról friss italért, Richie pedig egyedül, illetve a közönség énekes kíséretével játszotta és énekelte el a What is-t. Aztán Mike és Dylan visszatért, és együtt játszották el a rendes műsor utolsó dalát, a Fooled again-t, majd a hosszan elnyújtott záróakkordok után a fiúk időlegesen búcsút intettek a színpadtól. A megtelt Bluesiana természetesen ráadást követelt. A srácok hamarosan visszatértek, és egy improvizált intro után felharsant a Go faster. A dal végén Mike már felállt a dobok mögül, Dylan letette a basszusát, Richie pedig bejelentette, hogy még egyet játszanak. Mike és Dylan újra a hangszerükhöz nyúlt, és eljátszották Hendrix All along the watchtower című számát is. Majdnem kétórás játék után a trió meghajolt és elköszönt, mi pedig szintén hazaindultunk.
Mit mondjunk az újabb Kotzen-estről a Bluesianában? Kár, hogy a Kotzen-féle gitárosok nem látogatnak el gyakrabban hozzánk is, és egyben szerencse, hogy határunk közelében ott a Bluesiana, amelynek tulajdonosa, Gudrun Kofler mindig gondoskodik róla, hogy a jó zene számunkra is elérhető legyen. Jövőre pedig minden bizonnyal Richie új szólólemezének és természetesen egy újabb európai turnénak is örülhetünk.
Setlista
1. War Paint
2. Love is Blind
3. Bad Situation
4. Cannibals
5. Walk With Me
6. Fear
7. Doing What the Devil Says To Do
8. Peace Sign
9. Drum & Bass Solo
10. Help Me
11. What Is
12. Fooled Again
—ráadás—
13. Go Faster
14. All Along the Watchtower
Képgaléria
