Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Puzzled, The
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2013
Játékidő: 55:51
Értékelés: 4.5/5
A Katalena, a Kombo Zlatka Kaučiča, a Trus!, a Miusow Quartet, az Avtomobili és még jó pár zenekar tagjai olyan lemezzel jelentkeznek, amibe a legigényesebb zenei gourmand-ok is beleharapnak: azok, akik már alig tudják meglepni saját magukat, amikor a felfedezetlen zenei horizontokat böngészik – már ha maradt még számukra egyáltalán felfedezetlen. A The Puzzled a szlovén zenei égbolt újabb színes, egyedi tartalmú leporellója.
Képzeld el egy nagyobb szlovén város, mondjuk Ljubljana vagy Maribor városi nyüzsgését. A hétköznapok eufóriáját, a napról napra ismétlődő örök mintát, ami hermetikusan elzárt a külvilágtól, kiszámítható és kontrollált. Az egyén sorsát, aki rabja a liberális kapitalizmus elveinek, amellyel a nyolcvanas években végzetes paktumot kötött Reagan és Thatcher. Ezt a mindennapi életsablont, az „idő pénz” elvét a belső beteljesülés utáni vágyakozás rövid szakaszai adagolják, meg a kétségbeesett kapaszkodás minden szalmaszálba, amelynek segítségével elmenekülhetnél abba a világba, amit születésedtől fogva ígérnek neked, de te mégsem találod meg. Aztán ott van ő, a párod, aki a szerelmével értelmet ad annak, hogy kitarts a keresésben, hogy megtaláld azt, amire a szíved vágyik. A dolgok mégsem mozdulnak sehová. Egyszerűen a vasidők foglya maradsz, amelyben egy maroknyi ember virágzik a többség kizsákmányolásán. A gazdagok kevesen vannak, de mivel gazdagok (anyagi értelemben), manipulálhatják a nyájat, amely csendben és alázatosan robotol. Gyönyörű. Szép új világ. Az egyén identitása ezer apró darabra tört, és gazdája képtelen újra összerakni őket úgy, hogy megtalálja létezésének valódi értelmét.
Ennek az üzenetnek a fényében, amely a zenei égbolt fölött ível, a „Bad Times For Bedtime Stories” album is fragmentált a kifejezésmódjában. És éppen ez a legnagyobb vonzereje. Avantgárd kísérletezés, amelynek formája mindig hatékonyan a történet hősének a hétköznapjain át vezető útján adott reakcióit hozza közelebb. Tökéletes forma, amely nem tűri a formát. A The Puzzled zenéjét kiváló zenészek játsszák, akik bármikor bármit el tudnak játszani, amit a fantáziájuk diktál.
A „Bad Times For Bedtime Stories” kifejezetten sötét album. Már az első szám, a Time Without Her Is Wasted három felvonásban nagyon találóan érzékelteti a The Puzzled zenei-művészi lényegét. Kezdjük az éneknél. Képzeld el, ahogy valaki futólag Johnny Cash módján adja elő a Nine Inch Nails Hurt című számát. Kicsit mélyebb intonációval, a Morrison–Cave-féle elvhez közelítve; a szlovének közül részben a The Tide énekesének, Tomaž Štularnak a hangja is eszedbe juthat. Nagyjából így működik Tibor Syed Mihelič basszusgitáros sötétebb, mélyebb fekvésű, de átélt, ezért meggyőző éneke.
Megalázó lenne a lemez művészi értékéhez képest műfaji skatulyákba zárni. Nagyjából négy perc alternatív komorság után kezd kibontakozni a történet. Harmonizált, indián prédikációt idéző dallam következik, alatta pedig a zenekar szó szerint szétdarabolja a számot; innentől látszólag nehezen összeegyeztethető vezérmotívumok sorozatának megalkotásáról van szó. Hamarosan teljes zenei káosz jön avantgárd kísérletezés formájában, nem más, mint egy odavágott jazz-variáció egy variációra. Ezeket a harmonizált dallamok közbeszúrt pontjai oldják. A harmonika hozzáadása fontos elem, amely drámaivá teszi a sötéten kaotikus hangulat töltetét. Az első szám egyben az album legigényesebb darabja is, amelyen a hallgatónak keresztül kell rágnia magát.
A Wrong Waltz For Ingorant People kompaktabb. A harmonika adja a kíséret hátterének javát egy olyan énekmegközelítéshez, amely a színházi zene ölébe illene. A ritmusvonalak a jazz szabadelvű logikájával összhangban mozognak.
Újabb lezárt egységet hoz a rendkívül hallgatható fejlemény, amely azonban továbbra is fenntartja a Black Cat With Bionic Legs abszolút kiszámíthatatlanságát. Rendkívül rétegzetten felépített szám, tangóritmusok fűszerével, a harmonikadallam gyújtó beépítésével; a progresszíven megtört ritmusok viharosan követik egymást, a zenekar pedig óvatosan adagolja a hangzásvilágot a hangok számával. Elsősorban hatásos hangulatok teremtésére törekszik. Finom fúzió ez a látszólag nehezen összeegyeztethető motívumokból, amelyeket a mesterek mesterien, különösebb gond nélkül gyúrnak egybe, és egyedülálló zenei csemegét kínálnak, ami nem szűnik meg lenyűgözni páratlan energiájával. A szám egyes részei kiválóan szolgálnának egy spagettiwestern-dráma zenei aláfestéséül.
Az In the Name Of Go(o)ds az album egyik legdrámaibb száma. A lustán ringó cowboylovaglás ritmusa és a megtört énekmegnyilvánulás még csak a kezdet. Hamarosan a billentyűk és a gitár párbeszéde fokozza a drámát egy jókora adag szinte avantgárdra metszett blues-pszichedelizmussal – olyan közeg ez, amelyben tökéletesen megállná a helyét Nick Cave diszszonáns énekének művészi jelenléte is. Hallgatás közben ott bujkál az érzés, hogy a refrénbe a háttérben gond nélkül becsatlakozhatna egy gospelkórus. Feketébb már alig lehetne.
A feszültséget a folytatásban a Katharina Blum című instrumentális oldja, amely jóval finomabban működik, és lágyabb hangszínekkel festi a hangzásvilágot; ismét a harmonika hangja kerül előtérbe. A melankolikus pillanat ebben a számban sem enged.
Ha a bolygón valahol létezne egy egészséges rádiófrekvencia az érett (értsd: zeneileg megvilágosodott) hallgatóknak szánt zenével (ami persze teljes illúzió), a World Of Nothing ideális színfolt lenne egy ilyen rádió repertoárjában. Az album legjobban hallgatható, legkompaktabb száma. Az alternatív rock kontúrja jelenik meg benne kísérleti, művészi erecske hozzáadásával, ami tulajdonképpen záloga ennek a kiváló stúdiólemeznek az egyedi hangzási-kifejezésbeli sűrűségéhez. A sötét refrén dallamát a záró részben mesterien felfrissítik a gitár jazz-szólói, ami tovább emeli a lemez egyedi tartalmát.
A Rootless című számra tulajdonképpen végig vársz. Valahogy öntudatlanul várod, bár nem tudod, hol van a lemezen. És pont jókor jön. Az album utolsó száma. Ez az az instrumentális, amelyben a legtöbb a zenei kifejezés töredezettsége. A legtöbb szabadon pörgő retorika a The Puzzled-féle szellemes zenei vízióból. Progresszív instrumentális a kiszámíthatatlan fejlemények legnagyobb hatósugarával és újabb erős adag zenei kísérlettel. Mindehhez egyértelműen etno dallam is társul, amely remekül megfér ebben a kivételes avantgárd fúziós csúcspontban. A szám hossza alig tíz perc, mégis az telik el a leggyorsabban. Ez az a szám, amitől automatikusan megnyomod a CD-lejátszón a „lejátszás újra” gombot. Persze az egész albumra.
A The Puzzled kivételes zenei kaland, amely átlép a látszólag áthidalhatatlan műfaji határokon. Ez a kritika szavakban messze kevés hozzá. Határtalan szabadelvűség, vérbő zenei kísérlet, etno dallam, alternatív rock-, blues-árnyalatok, sőt pszichedelikus – szinte Pink Floyd-os – sós ízek, jazz-rock fúzió indítékai,… Mindez a zenekar erőteljes, önálló művészi kifejezésmódját teremti meg, ami persze avantgárdnak hat. Nem kell mindenben iszonyú filozófiát keresni. Fordulj azokhoz az anyazenekarokhoz, amelyekből a The Puzzled projekt zenészei származnak, és megkapod a közelítést ahhoz, amire a „Bad Times For Bedtime Stories” albumon számíthatsz. Még ha az „avantgárd progresszív jazz alternatíva” összefoglaló kifejezést használnám is (brrrr….), szinte semmit sem mondanék. Egyszerűen olyan lemezről van szó, amibe lazán kell beleharapni, nyitottan a váratlan fejleményekre, az odavágott, egyéni hangú zenei kultúrát keresve. A „Bad Times For Bedtime Stories” üzenetét hosszabb ideig fogod felfedezni. Darabkáról darabkára fog feltárulni előtted. Összetett lemez ez, amely nem az átlagos agykéreg fogyasztására készült, mert a hallgatótól a legnagyobb türelmet és figyelmet követeli. Ez a The Puzzled projekt tagjainak briljáns kommunikációjáról szóló album, amelyben a nagy tehetségek zeneileg éles ingere csupa szikra, és kölcsönösen erősítik egymást. A zenészek régóta ismerik egymást, és már sok zenei kalandot játszottak együtt. Ez is fontos tényező, amely felépíti ennek a magától sarjadt zenei terméknek a kifejezetten egyéni tartását, amelynek reméljük, hogy a jövőben művészi utódja is lesz.
Felállás
Tibor Mihelič Syed – basszusgitár, ének, gitár, saz, doromb
Marko Brdnik – koncert- és midi-harmonika, billentyűk
Marko Lasič – dob, hangkeltő eszközök
Peter Šavli – gitár
Matevž Kolenc – gitár
Blaž Celarec – ütőhangszerek
Produkció
Blaž Celarec & Tibor Mihelič Syed
Számlista
1. Time without Her is wasted
– The Quarrel
– He’s out
– He’s back, vomiting.
2.Wrong Waltz for Ignorant People
3. Black Cat with Bionic Legs
4. In the Name of G(o)ods
5. Katharina Blum
6. World of Nothing
7. Rootless
