Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: FM
Kiadó: Membran
Megjelenés: 2013
Játékidő: 51:08
Értékelés: 5/5
Az FM legendás brit AOR-nagyágyúk, akik most élik a második tavaszukat. A skót Strangewaysszel ellentétben, akik az új kiadványaikkal sehogy sem tudnak talpra állni, az FM 2010-ben egy kiváló visszatérő albumot rakott össze „Metropolis” címmel. Ennek a szép történetnek pedig az új, „Rockville” című lemezzel sincs vége! Az első „Rockville” albummal. Az elsővel? Igen, jól olvasod. Az FM 2013 márciusában egymás után 14 napon belül két albumot is megjelentetett. A „Rockville” az első, 2013. 3. 11-én jött ki, 14 nappal később pedig követte a „Rockville II”. Eredetileg dupla albumnak szánták, de az FM végül a különálló kiadás mellett döntött.
Az FM-ből dőlnek a friss ötletek. A zenekar fő motorja és hajtóereje kétségkívül Steve Overland énekes. Ő folyamatosan aktív. Még amikor az FM többé-kevésbé szünetelt, Overland akkor is a Shadowman és a The Ladder énekeseként dolgozott, két szólóalbumot adott ki, 2000-ben pedig elindította a rövid életű So! projektet az FM dobosával, Pete Juppal. Steve Overland kreativitása az új FM alkotói kémiájában is megmutatkozik.
Az új FM persze úgy szól, mint az FM! Ugyanakkor az érés jegyében beépítették az említett Steve Overland-féle mellékvágányok hatásait is, bár ezek elsősorban mégis az FM-et idézik. Steve Overland énekhangjának egyedisége ugyanis minden zenei formáció karakterét megváltoztatja, amelyben ez az énekes megfordul. Az FM zenei esszenciájának felismerhető magva tehát megvan. A fiatal AOR-utánzók pedig megint csak tanulhatnak tőlük. Itt van a tökéletesre csiszolt riffvoltázs, a hangzásképben pontosan beállított erővel, a háttérben egyre gyakrabban jelennek meg a hammond-hang melegével szóló billentyűk, amelyek közben hatékonyan fenntartják a gitárjáték riffes izgalmát. Az FM úgy érik, mint a jó öreg bor. És értenek hozzá, hogyan adagolják az albumon a hangulatok erőteljes hullámzását, amely az atmoszférikus csúcspontokon libabőrt fakaszt.
Az „Only Foolin’” remek példa az új időkre írt FM-slágerre. A nyolcvanas évek AOR-gyújtogatóinak tipikus esszenciáját hordozza. A tehénkolompot ravaszul csempészték mellé, ami testes erőt ad a ritmusoknak, a versszak és a refrén közötti átvezetés pedig kivételes! Az elő-refrén kapcsolja össze őket, fokozatosan ingerli a hallgatót, és hatékonyan vezeti el a győzedelmes refrén crescendójáig. „Only Foolin’”? FM-esebb már nem is lehetne. Igazi „bomba” szám. Olyan dal, amely örökzöld rádiós sláger lehetett volna, ha az FM a nyolcvanas években rakja le az asztalra. Ma is tele lehetne vele a rádió, de ez persze nem fog megtörténni. A nyolcvanas évek elmúltak. A riff ereje, Steve Overland kivételes, érzéki előadásmódja és egy csipetnyi popretorika. Minden a dallam tökéletes kihasználásának van alárendelve. Nem is beszélve a fülek erotikus masszázsáról Jim Kirkpatrick lenyűgöző szólójával. Az „Only Foolin’” már tavaly megjelent az azonos című EP-n. Ez új anyag (három új dal) és koncertfelvételek keveréke volt. Az FM élőben is újra nagyon aktív, főleg a Brit-szigeteken. Némi szerencsével páran közületek elkaphatták őket két éve a Sweden Rock fesztiválon.
Az albumról egy pillanatra sem hiányzik a bombasztikusság. Rendkívüli a folyékonyság, kivételes az, ahogyan a csábító vezérmotívumokat optimalizálták, amelyek elsőre a bőr alá másznak. A klasszikus AOR-recept rajongói teljes terméssel lesztek elégedettek. A Def Leppard ma csak álmodhat arról az AOR-szerzői ragyogásról, amelyet az FM a bal keze kisujjában tart. Ha az „Only Foolin’”-hoz hasonlóan ragadós új dalt keresünk, az album további részében ez biztosan a „Show Me The Way”. Kissé visszafogott, de érzéki, vallomásos, félig balladás mestermű, amelyben ismét megmutatkozik az FM (érett korban is megmaradt) szerzői ereje. Az a fajta dal, amelyből semmit sem lehet elvenni, és semmit sem lehet hozzátenni.
Bár a Def Leppard és az FM fényévekre vannak egymástól, az FM mostani aktivitásával éppen hogy nagyon üdvözlendő, újjászületett klasszikus felállás, amely új tavaszt él, és kitölti azt a hiányt az AOR-színtéren, amelyet a Def Leppard nem képes betölteni. Vagy nem akarja, vagy nem tudja – ti, megvigasztalhatatlanok, inkább temessetek el minden reményt. Ezt a lyukat ma helyettetek az FM foltozza be hatékonyan. A „My Love Bleeds” átmenete többszólamú, harmonikus ének-duplázásokból épül fel – ezek finoman díszítik Overland alapvető vezetőénekét, és még dinamikusabbá teszik az album drámai pillanatát. A dalok aranyozásának ezt az elemét az FM ugyanolyan jól és ugyanolyan csábítóan uralja, ahogyan a Def Leppard tette a legjobb korszakában. Persze ezek a harmóniák „FM-esek”, mégis erősen emlékeztetnek az aranykori Def Leppard hangszerelési elveire. A „Rockville” tehát biztosan részleges tapaszt kínál mindazoknak, akik már egy örökkévalóság óta várnak egy „normális” Def Leppard-albumra.
Hihetetlen, honnan meríti a zenekar ezt a kifinomult érzéket olyan dalok írásához, amelyek a mondanivalójukkal maximálisan begyújtanak. Az üzenetek, a vezérdallam és ennek fejlődése a dallamokkal összhangban – minden úgy van összerakva, hogy önmagát erősíti, és így az érzések annál intenzívebbek! A „Rockville” tele van azonnal ható dallamokkal. Rádióbarát hangulat, a rock, a pompa és egy csipetnyi popzene tökéletes adagja. Élő és dinamikus produkcióval. És ez a kivételes kémia az album alatt egy pillanatra sem lankad. Himnusz himnusz hátán, tiszta AOR-varázslat. Csak egyet kér. Hogy teljesen átadd magad neki, és hagyd, hogy elvigyen! A „Rockville” a tökéletes ragyogás albuma, amely az AOR-ra fogékonyaknak még hosszú-hosszú ideig libabőrt fakaszt majd azután is, hogy beillesztették a CD-gyűjteményükbe. És figyelem. Ez még csak az első „Rockville” album. Jön a „Rockvile II” is, de erről majd legközelebb! A remek előd, a „Metropolis” tehát nem csupán az első fecske volt. A folytatásként érkező „Rockville” album az FM számára valóban új tavaszt hoz!
Felállás
Steve Overland – ének, gitár
Jim Kirkpatrick – gitár, vokál
Jem Davis – billentyűk
Merv Goldsworthy – basszusgitár, vokál
Pete Jupp – dob, vokál
Produkció
FM
Számlista
01 Tough Love
02 Wake Up The World.
03 Only Foolin’
04 Crave
05 Show Me The Way
06 My Love Bleeds
07 Story Of My Life
08 Better Late Than Never
09 Crosstown Train
10 Goodbye Yesterday
11 High Cost Of Loving
