Resonance

0 22

Szerző: Peter Podbrežnik

Előadó: Asia
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2012
Játékidő: 108:48
Értékelés: 4/5

Az angol melodikus progrock hősei, az Asia 2010. május 4-én a svájci Baselben jártak, éppen az „Omega” (2010) című albumot népszerűsítő turné kellős közepén. Ez volt a második stúdióalbumuk a klasszikus felállás – John Wetton (ének és basszusgitár), Geoff Downes (billentyűk), Carl Palmer (dob) és Steve Howe (gitár) – újraegyesülése után. Azon az estén előadták a nyolcvanas évek legkedveltebb klasszikusainak zömét, számos dalt az akkor friss, szolid „Omega” albumról, és két szerzeményt annak kevésbé ihletett elődjéről, a „Phoenix”-ről (2008) is. A koncert előtt úgy döntöttek, hogy az egészet rögzítik, és két évvel később dupla koncertalbumként, „Resonance” címmel kiadják. A klasszikus Asia rajongói a „Resonance”-on a hallgatás örömeinek bőségére lelnek, hiszen a vén motorosok remek hangulatban voltak aznap este, és számos kedvelt nyolcvanas évekbeli alkotásukat előhúzták a kalapból.

A hívek többsége persze azt várná, hogy az Asia valamelyik régi örökzölddel nyit, de nem: egy rövid, felvételről szóló, pompázatos zenekari nyitány után az epikus „I Believe” következik, amivel az együttes rögtön megmutatja, mennyire el van ragadtatva az akkor friss „Omega”-tól. Nyilvánvalóan többnek tartották puszta büszkeségnél, pedig az egyébként szolid album egészében véve semmi különös nem volt. Wetton az alkohollal vívott évek harca után láthatóan megnyerte a háborút, és miután már az a veszély fenyegetett, hogy egy szép napon elveszti a hangját, visszanyerte a progrock és az AOR egyik legkiválóbb énekesének rangját: szinte minden dalt ugyanazon a szinten énekel végig, mint két évtizeddel korábban. A gitárprofesszor, „bagolyúr” Howe a szokásos módon kiváló virtuóz-improvizatív gitárstílusában, és közben végig remekül kiegészíti Downes dallamos hangulatú szintetizátor-textúráit.

Meg kell jegyezni, hogy Howe és Downes (aki egyébként az egyetlen Asia-zenész, aki a legendás formáció valamennyi megtestesülésében tag volt) az emlékezetes progrock-bajnok Yes tagja is. Palmer, a „négy testőr” legfiatalabbja az évek során még nagyobb dobmesterré érett, mint valaha. Bombasztikus átmenetei és vehemens cintanyúzása minden lépésnél lenyűgöz. A régi cimborák a hűséges rajongókat az első adandó alkalommal megjutalmazzák az „Asia” (1982) című album időtlen slágerével, az „Only Time Will Tell”-lel, majd a melodramatikus „Holy War”-ral – amelyben Wettonnak Downes és Howe társul a vokális harmóniákban – ügyesen visszakanyarodnak az „Omega”-hoz. A csapos „Never Again” és az ébresztő hangvételű „An Extraordinary Life” is, amelyek az Asia szokásos mércéjéhez képest gyengébb „újraegyesülős” albumon, a „Phoenix”-en szerepelnek, élőben meglepően jól szólnak. Az „Omega” dalai közül egyébként élőben a dinamikus „Finger On the Trigger” sikerült a legjobban, amely stúdióváltozatban is kiváló szám, hatalmas, lelkesítő refrénnel.

Persze a „Resonance”-ban a hagyományos Asia-hallgatókat érdekli és vonzza majd a legjobban az, hogyan sikerültek aznap este a nyolcvanas évekbeli klasszikusaik. A fent említett remek „Only Time Will Tell” mellett a vén motorosok ismét bizonyítanak az „Alpha” (1983) emlékezetes power balladájának, a „Don’t Cry”-nak zongorás átdolgozású, de mégis sikeres változatával, amelynél Wetton és Downes – a legjobb barátok és az Asia régtől fogva leghűségesebb „hívei” – rövid időre egyedül maradnak a színpadon. Az „Alpha” emlékeinek felidézése sikeresen folytatódik az örökzöld „The Smile Has Left Your Eyes” és „Open Your Eyes” sikerült változataival, míg a legendás debütalbumról csak a koncert zárószakaszában emlékeznek meg újra, amikor olyan időtlen gyöngyszemekkel nyűgöznek le, mint a „Time Again”, a „The Heat Goes On” és a „Sole Survivor”.

A koncert vége felé az Asia a kultikus AOR-slágert, a „Go”-t is elővarázsolja a túl gyakran figyelmen kívül hagyott harmadik albumról, az „Astra”-ról (1985), ami nagyon szép, ugyanakkor meglepő húzás, hiszen azon a lemezen nem Howe játszott, hanem a svájci gitáros, Mandy Meyer. Howe a gitáros zsenialitása ellenére állandóan „nehéz eset” és problematikus személyiség. A „Resonance”-on hogy meglegyen a békesség, két szólószámot is kapott „All’s a Chord” és „The Valley of Rocks” formájában, egyébként pedig köztudott, hogy amennyire csak lehet, kerüli azoknak a daloknak az előadását, amelyeken nem hagyott szerzői nyomot.

A „Go” az erőteljes gitárfrázisnak köszönhetően kicsit keményebb, hardrockosabb beütést is kapott, de Howe – a Yes-klasszikus, az „Owner Of a Lonely Heart” esetéhez hasonlóan, amelyet „metálos” gitárfrázisa miatt egyáltalán nem kedvel – csodák csodájára összeszorította a fogát, és megkötötte karrierje egyik ritka „kompromisszumát”. Egyáltalán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a „Go” ezen változata főleg Wetton remek éneklésének köszönhetően a „Resonance” legjobb pillanata is lehet, annak ellenére, hogy Howe közben néhány meglehetősen felesleges rövid improvizációt is beleszövöget. Egy Asia-koncert persze nem lenne teljes, ha a legvégén nem kapna „pontot az i-re” a legnagyobb slágerükkel, a „Heat Of the Moment”-tel, amelyet magabiztosan és teljesen a stúdióeredeti szellemében adnak elő.

A „Resonance” remek minőségű dupla koncertfelvétel, amely a klasszikus Asia-felállást a lehető legjobb fényben mutatja be, a régi slágerek és az újabb szerzemények előadásai pedig szépen elosztva követik egymást, így az eredeti és legnépszerűbb felállás minden albuma megfelelően képviselteti magát. Nagyon valószínű, hogy ez a klasszikus Asia-felállás utolsó hivatalos koncertfelvétele is – legalábbis a „régebbi verzióban” (a nyolcvanas évekből származó régi felvételek, az ifjúság és a „régi dicsőség” idejéből, valószínűleg a jövőben is napvilágot látnak) –, mivel Howe 2013 elején hét év után ismét búcsút vett a zenekartól, ami szinte senkit sem lepett meg, aki csak egy kicsit is ismeri a természetét és a legendás formáció viszonyait.

Felállás

John Wetton – ének és basszusgitár
Geoff Downes – billentyűk
Steve Howe – elektromos, akusztikus és steel gitár
Carl Palmer – dob és ütőhangszerek

Produkció

Asia

Számlista

CD1
1. I Believe (6:44)
2. Only Time Will Tell (4:59)
3. Holy War (6:00)
4. Never Again (4:53)
5. Through My Veins (5:32)
6. Don’t Cry (4:24)
7. All’s A Chord [instrumental] (2:26)
8. The Valley Of Rocks [instrumental] (3:44)
9. The Smile Has Left Your Eyes (5:57)
10. Open Your Eyes (6:57)

CD 2
1. Finger On The Trigger (4:28)
2. Time Again (5:16)
3. An Extraordinary Life (5:15)
4. End Of The World (5:43)
5. The Heat Goes On (10:58)
6. Sole Survivor (7:26)
8. Go (4:27)
8. Heat Of The Moment (8:39)

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik