Banks Of Eden

0 6

Szerző: Peter Podbrežnik

Előadó: Flower Kings, The
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2012
Játékidő: 53:25
Értékelés: 4.5/5

A svéd progresszív rock-revitalisták, a The Flower Kings a „The Sum Of No Evil” (2007) lemezt követő turné lezárása után a pályafutásuk leghosszabb szünetét tartották, és ez nagyon is jól jött nekik: a kultzenekar frontembere, a remek gitáros-énekes Roine Stolt szavai szerint 2008-ra már krónikusan fogytak az új, felfrissítő szerzői ötletek, miközben azzal fenyegetett, hogy a tagok között teljes apátia lesz úrrá a legfontosabb céljaikat illetően. A TFK-nál ebben az időben szünetelt a munka, az egyes tagok szólókarrierjüknek vagy különböző mellékprojekteknek és -zenekaroknak szentelték magukat, mint a Karmakanic, az Agents of Mercy és a Transatlantic, 2012-ben pedig, közvetlenül a „Banks Of Eden” felvételei előtt új dobosként bemutatták Felix Lehrmannt, aki már az ötödik dobos a történetükben.

A The Flower Kings a „Banks Of Eden” esetében is kitart amellett a szokása mellett, hogy az albumot „élőben” játssza fel a stúdióban, szekvenszerek és beprogramozott dobgépek nélkül, ami manapság sajnos túlságosan elterjedt gyakorlat számos modern prog rock zenekarnál. A Virágkirályok Stolt, a svéd progresszív rock egyik kulcsfigurájának védnöksége alatt természetesen továbbra is a prog rock „régi iskolájából” merítenek, főként annak szimfonikus ágából, és hatásaikat tekintve olyan legendás zenekarokra esküsznek, mint a Yes, a Genesis, a King Crimson, a Pink Floyd és így tovább. Ez a „Banks Of Eden” esetében is gyakran érezhető, hiszen tetőtől talpig klasszikus TFK-album, a svéd progresszív rock mesterei pedig tökéletesen felismerhető hangzásvilágot őriznek. Hosszú idő után először nincs az albumon legalább nyolcvan perc zene, ami az előző stúdiómunkáik többségénél inkább szabály volt, mint kivétel; ezúttal a játékidő a „normális” kereteken belül marad, hogy az egész ne hasson túl nagyképűnek. Azoknak, akiknek ez túl kevés zenének tűnik, a limitált kiadásra felkerült még egy bónuszlemez is 22 percnyi finomsággal, amely minden hűséges rajongó figyelmét megérdemli.

A „Banks Of Eden” egyes szerzeményeinek – összetett természetük ellenére – világos fejük és farkuk van, a szövegek terén pedig megvannak bennük Stolt tipikusan naiv „new age” ízetlenségei, ugyanakkor szerencsére nincs bennük olyan egyperces bohóckodás, mint amilyen a múltban gyakran előfordult. A „Banks Of Eden” tehát egy világos fókuszú album, amelyen végig érezni, hogy a zenekar minden tagja pontosan tudta, mit akar a végén létrehozni, vagyis akár a legjobb stúdióteljesítményeik közé is sorolható. Ennek bárki meggyőződhet róla már a több mint 25 perces nyitó szuperepikus, a „Numbers” hallgatása közben, amely az igazi, rendkívül összetett TFK-hagyományban készült: rétegzett szimfonikus hangszerelések, kiszámíthatatlan ritmusváltások és vad improvizációk sorjáznak benne. Már a bevezető részben hiperdrámai a hangulat, amit a perzselő gitárfutamok és a hatalmas dobkombinatorika csak tovább fokoz.

A Virágkirályok, ahogy pályafutásuk során már annyiszor, most is összhangban használják fel mindkét gitáros-énekes vokális tehetségét. A komor, súlyos és epikus pillanatokra általában Hasse Fröberget állítják a mikrofon elé, míg Stolt hangját többnyire a szép, éteri témáknál használják, ahol gyakran „adja el” a „new age” szövegeit. A „Numbers” esetében mindkét énekes-gitáros tökéletesen összehangolta a dallamos énekmegközelítését, és egy hatalmas, szimfonikus színezetű dallam szárnyán az egészet egy gyönyörű, magasba emelkedő refrénnel koronázták meg. Az epikus hangulat a szerzemény nagy részében optimista színezetű, csak a szólisztikus hangszeres pillanatokban törnek át rajta egy-egy „sötét gondolatok”. Természetesen nem hiányoznak a szaftos szólóbetétek sem, ahogy az ilyen hangszeres mestereknél illik, de ezek eléggé természetesek ahhoz, hogy megmaradjon ennek az ambiciózus szuperepikusnak a dallamos szerkezete, amelyet a kategória legjobb teljesítményei közé lehet sorolni. Annak fényében, hogy pályafutásuk során hány 20 percnél hosszabb eposzt írtak, ez egyáltalán nem elhanyagolható teljesítmény. A „Banks Of Eden” szövegei szokás szerint a társadalomkritika és a „new age” filozófia között ingadoznak, azzal, hogy „a sötétség után kisüt a nap”, ezért a Virágkirályokat a prog rock legendák közül a legtöbben általában a legszívesebben a Yesszel hasonlítják össze.

A lemez másik négy szerzeménye is megüti a magas TFK-mércét, és stilárisan elég változatosak ahhoz, hogy a legigényesebb rajongóknak is tetszeni fognak. A „For The Love Of Gold” egy újabb szuperdallamos alkotás kellemes akusztikus dallammal és Tomas Bodin irányításával csiripelő billentyűs textúrákkal, ahol a Fröberg–Stolt énekespáros sikeresen teremt vidám atmoszférát. Stolt sírós gitár-slide-jai remekül támaszkodnak Fröberg akusztikus gitárjának ritmikai alapjára, és összhangban építik az epikus hangulatot. A remek nyitóeposz rendkívül összetett természete után egy ilyen játékos-vidám „léleklegelő”, amely a klasszikus, kiszámíthatatlan TFK-ritmusok szerint épül fel, nagyon jólesik.

A „Pandemonium” a hatalmas szimfonikus hangszerelések, a szerteágazó gitárfrázisok és a Lehrmann–Jonas Rheingold ritmusszekció szórakoztató csínytevései révén végig drámai teljesítmény, amelyben a vokóder használatával sem spórolnak. Ismét nem hiányzik a kifejezetten dallamos refrén, miközben a vokóderen átvezetett, robotizált vokalizálás a rétegzett szimfonikus hangszerelések támogatásával szépen gondoskodik a feszült drámáról. Stolt szólógitáros kitöréseit pedig, szokás szerint, igazi nirvánának tarthatja minden megszelídíthetetlen gitárvirtuózok híve. Az ünnepélyes-melodramatikus eposz, a „For Those About To Drawn”, amelyben egyértelműen kivehető a Gabriel-korszakos Genesis hatása, tele van a két fő énekes drámai váltásaival, miközben színpadias gitárfutamok és kavargó billentyűs futamok támogatják őket számos ambient effekttel. Az egyes tagok interakciója a hangszeres szakaszokban ismét lenyűgöző. A titokzatos idegenről szóló szöveg, aki megváltást kínál az áradás elől, szintén erősen emlékeztet a klasszikus Genesis lírai maneréire.

A záró epikus kinyilatkoztatás, a „Rising The Imperial” a központi „Numbers” motívum megismétlését tartalmazza, ami kissé szokatlan, tekintve, hogy nem koncepcióalbumról van szó. A nyugodt bevezető rész gyengéd akusztikus dallamot és melankolikus énekteljesítményt tartalmaz, miközben a háttérben gitár-slide-ok siklanak, és a hangulat a rétegzett zenekari hangszerelésekkel összhangban fokozódik. Rheingold dallamos basszusvonalai szépen fokozzák a drámát, amely Stolt gasztronomikus szólózásában és a „Numbers” epikus refrénjének megismétlésében éri el a csúcspontját.

A Virágkirályok a „Banks Of Eden” című lemezzel ismét remek, világos fókuszú albumot hoztak össze, amely minden régi rajongót le fog nyűgözni. Igaz, eddigi zenei szókincsükhöz nem tesz hozzá semmi sokkoló újdonságot, de az elejétől a végéig minőségében egységes és igénytelenül természetes, ami sokakat elhallgattathat azok közül, akik a múltban előszeretettel kritizálták őket a túlzottan elnyújtott dzsemmelések miatt. A kétes minőségű, modern prog rock zenekarok áradatában, amelyek mindenáron másképp akarnak szólni, de közben digitalizált segédeszközökkel és teljesen steril produkcióval dolgoznak a felvételeknél, jó, hogy vannak olyan prog rock revitalisták, mint a Virágkirályok, akik sikeresen őrzik a régi iskola hagyományát, és akiknek a pénz közel sem a legfőbb motivációjuk az új alkotások létrehozásakor.

Felállás

Roine Stolt – ének és gitár
Hasse Fröberg – ének és gitár
Jonas Reingold – basszusgitár
Tomas Bodin – billentyűs hangszerek
Felix Lehrmann – dob és ütőhangszerek

Producer

Roine Stolt

Számlista

1. Numbers (25:20)
2. For The Love Of Gold (7:30)
3. Pandemonium (6:05)
4. For Those About To Drown (6:30)
5. Rising The Imperial (7:40)

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik