Előadó: Godslave
Kiadó: SAOL
Megjelenés: 2011
Játékidő: 47:57
Értékelés: 4.5/5
A német thrash metal légiók elég sok nagy nevet tudhatnak magukénak, ezeknek köszönhető, hogy a műfaj több mint három évtized után is jóval több puszta vegetálásnál. A Sodom, a Kreator, a Destruction, a Celtic Frost, a Tankard és a Holy Moses már réges-rég acélos, kitörölhetetlen betűkkel írta fel a teutón világot a metal térképére, egyre több a fiatal csapat is, amelyek death metallal és keményebb szósszal dúsítják a thrasht. A német kemény zenei elit színvonalasabb nevei közé tartozik a saarbrückeni fiatal formáció, a Godslave is. A 2008-ban megjelent Bound By Chains debütalbum, a két utólag kiadott thrash split lemez és az Out Of The Ashes EP bebizonyította, hogy az ötös technikailag és ötletileg is jól fel van vértezve, a még kételkedők meggyőzésére pedig idén tavasz óta ott a nagyoktános thrash lemez, az Into The Black. A mostani metalkohászati termék receptje hű marad mind a Bay Area thrash örökségéhez, mind a bevett német gyökerekhez, ettől lesz az eredeti agresszió még pusztítóbb és kitartóan még jobb. A múlthoz képest a legnagyobb változás nem is annyira a kivitelezésben vagy a stílusbeli kiegészítésekben van, hanem abban, hogy a srácok időközben elhagyták a földalatti névtelenség és függetlenség menedékét, és beálltak a színvonalas zenekarok sorába, amelyek fölött a SAOL kiadó tárja szét a szárnyait.
A Godslave-et az a metalzenekari zászlóaljak többi részétől valójában az különbözteti meg, hogy meg van mindene, amire a mai thrash metalnak szüksége van: erős saját dalok, jó muzsikusokból álló potens csapat, szaftos és felismerhető hangzás, súly, pontosság és óriási vágy a bizonyításra. A zenekar genetikai kódjában pedig igazán brutálisan keverednek a Slayer, az Exodus, a Destruction, a Sodom és még néhány más név hatásai. Az Into The Black a teutón tektonika módján a tömegek szórakoztatására készült, a fiatalok pedig az egyszerű thrashelés mellett teljesen természetesen és ízlésesen szőnek az alkotás szövetébe speed metal elemeket és az eredeti, tisztítatlan, garázsban ápolt NWOBHM-et is. Nem találják fel a spanyolviaszt, csak egy továbbfejlesztett változatot és a metal nexusának legjavát kínálják egy konglomerátumban. A Slavegrunter hangja megmarad rusztikusan érdesnek, de a fiatal énekes nem töri a fejét túl magas fekvésekkel, inkább az alacsonyabb, de nagyon ízlésesen agresszív tartományban marad. Gnomos és Bernie gitárduója szilárdan és összeszokottan működik, a jól kigondolt riffek sorába pedig a zseniális szólórobbanások régi vágású vignettái szövődnek. A zenekar ritmusszekciója, Huwig dobja és Blitz basszusa stabil keretet ad a múlt isteneinek szóló főhajtáshoz, a Godslave pedig csúcsot csúcsra halmoz. A lemez nyitánya, a Thrashed már extra értéket kínál, hiszen a teljes adag kiváló szólózást a Destruction szólóvirtuóza, Mike Sifringer szolgáltatja.
Az ujjai a Scholar Eclipse című dalon is feljavítják az amúgy is jó fogást, a csengő nevű vendégek listája pedig ezzel még korántsem ér véget. A Into The Black címadó dalban a Sacred Steel énekese veszi át az énekes feladatokat, a harcias hangulatú A Shot In The Dark nevű instrumentális szerzeményben pedig a Mekong Delta és a Celesta szólógitárosa osztozik a szólógitáros ecseten. A sok vendégszereplés ellenére a Godslave hangja egyértelmű, korántsem skizofrén, a kivitelezés szintjén pedig méltón felveszi a versenyt olyan kiváló muzsikusok produktumaival, mint a Lazarus A.D., az Evile vagy a Warbringer. A Godslave az új generáció reménysége, amely képes továbbvinni a hagyományt, és élve, rikítóan fénylve tartani az új évezredben is. Az Into The Black szilárd, igazán kiválóan szóló album, amelynek meghallgatása után tisztán látszik, hogy Európa meghódítása után eljött az ideje a világuralomnak és a csatamezők elfoglalásának a tó túloldalán is! A Godslave jól fel van fegyverkezve ehhez a küldetéshez, és a „nagyjából kész” állapotnál jóval felkészültebb!
A kritika a RockLine és a Rock Hard Slovenija együttműködésében született.
Felállás
Thomas A. „The Slavegrunter” Pickard – ének
Michael „Gnomos” Meyer – gitár
Bernhard „Bernie” Lorig – gitár
Christian „Blitz” Federmann – basszusgitár
Tobias Huwig – dob
Vendégzenészek:
– Mike Sifringer (Destruction)- szólógitár az 1. és a 9. dalon
– Gerrit P. Mutz (Sacred Steel) – ének a 12. dalon
– Benedikt Zimniak (Mekong Delta) – szólógitár (2. szóló) a 8. dalon
– Manuel Zewe (Celesta)- szólógitár (első szóló) a 8. dalon
Produkció
Phil Hillen
Számlista
1. Thrashed (Featuring: Mike Sifringer (Destruction))
2. Anvilised
3. Insomniaddict
4. Unleash the Slaves
5. Slippery When Dead
6. Blood of the Innocent
7. Why I Hate
8. A Shot In The Dark (Featuring: Manuel Zewe (Celesta) & Benedikt Zimniak (Mekong Delta))
9. Scholar Eclipse (Featuring: Mike Sifringer (Destruction))
10. Uncut, Unseen, Unrated
11. Zombie Panic Holocaust
12. Into the Black (Featuring: Gerrit P. Mutz (Sacred Steel))
