Előadó: Vanishing Point
Kiadó: Dockyard 1 Records
Megjelenés: 2007
Jó reggelt, elveszett ausztrál lelkek! Az „Embrace The Silence” (2005) korai hírnökként, az első tavaszi fecske szerepében végre visszahozta az élők közé a Vanishing Pointot is, akiknek a „Tangled In Dream” (2001) megjelenése után szinte minden nyoma elveszett, a megboldogult Európánkban pedig főleg azután, hogy a finn, csillogóra csiszolt power metal gyorsvonat Sonata Arctica társaságában a Gamma Ray előtt nyitottak az együttes ugyanazon évi turnéján, az említett album népszerűsítéseként. Hol van már ez, és milyen átkozottul gyorsan telnek az évek?
Az előző lemez nemcsak a „Tangled In Dream”-hez képest hozott határozott előrelépést a produkcióban, hanem minőségében is határozott evolúciós lépéssel vitte előre és följebb a zenekart. A „The Fourh Season” pusztán megerősítő bizonyíték arra, hogy a Vanishing Point végre láthatóan magára talált: átszellőztetett tagság, igazi, munkás alkotói lendület a stúdióban, úgyhogy ettől a bandától a jövőben még sokat várhatunk!
A Vanishing Point abban érdekes, hogy a vérképében a power metal vérsejtek vannak többségben. Nem kell sok kerülgetés és szőrszálhasogató, mélyre ásó zenei elemzés, amikor a lemez a dobok dupla lábgépének gördülő, ultragyors dübörgésével megnyílik az Embodiment-ben. Itt a hagyományos heavy metal riffsablon van velünk, alapjában véve semmi különös, ami viszont felturbózza az egészet a Vanishing Pointnál, és dimenziót ad a „The Fourth Season”-nek, amivel felkelti az érdeklődést, az a billentyűs aranzsmák és az a hangulatteremtés, amelyet Silvio Massaro mély, érzéki, alacsonyabb fekvésű éneke hoz.
A billentyűk rendkívül fontos építőelemek: magas szintű melodramatikus hangulatot teremtenek, amely produkciós szempontból lenyűgözően kapcsolódik a riffalapra, és remek mélységet ad a Vanishing Point spektrális hangképének. Pillanatokra a Vanishing Point nagyon hatásosan közelít a progresszív metal műfaji határkövéhez. A progresszív metal hihetetlenül folyékony, legelemibb szintre egyszerűsített változatához. Az ének titokzatos, atmoszferikus beütést ad. Tiszta, érdekesen úszik az alsó és középső regiszterekben, közben határozottan irányít, és átveszi a főszerepet a zenekar hangzásának produkciós egyensúlyában. A billentyűk sokszínűsége és rétegzettsége gondoskodik róla, hogy a lemez ne süllyedjen a power metal riffelés egyhangúságába és ismételgetésébe, ötletes szimfonikus-zenekari elemekkel. Elsősorban a szintetizátorfüggöny megszövése a megejtő munka, a diadalmas trükk, amellyel a Vanishing Point hatásosan meggyőző epikusságot és bombasztikusságot teremt, magas ambient mércével. A hangszerek közti interakció kiváló a kölcsönös megértésben, és néhány kiszámítható stilisztikai power metal sablon ellenére szétveti ezek béklyóit: a magas atmoszferikus produkcióval, amely a zenekar kifinomult érzékének szárnyán száll, és az album teljes folyékonyságát szolgálja a dallamos motívumok kidolgozottságával és a „sing-along” refrének nagy fülbemászóságával.
A Vanishing Point egyébként nem titkolja, hogy a dupla lábgéppel alátámasztott power metal aprítás terén az ötéves szünet alatt elszaladt fölöttük az idő. Mit jelent ez? Tetszeni fog mind a Rhapsody Of Fire hollywoodi törpikéinek, mind a HammerFall bádogos nyuszijainak rajongóinak, de azzal a sötét homállyal, amely az album egész hangulatából sugárzik, nem maradhatnak említetlenül a Sonata Arctica, a Stratovarius vagy a Nightwish energetikai hasonlóságára tett utalások sem. Egyszóval semmilyen új zenei találmány, de a zenekar számára rendkívül fontos újjáteremtés és a saját lényeg megerősítése a könyörtelen zenei üzlet terepén. A nagy minőség, amelyet a „The Fourh Season” nem rejt véka alá, mindent elmond. Újabb elért fejlődési mérföldkő, amellyel a zenekar minőségben megint egy lépcsőfokkal följebb nőtt.
Felállás
Silvio Massaro – ének
Tommy Vucur – gitár
Chris Porcianko – gitár
Adrian Alimic – basszusgitár
Christian Nativo – dobok
VENDÉGZENÉSZ:
Leonard Kopilas – billentyűk
Számlista
1. Embodiment (4:06)
2. Tyranny Of Distance (5:24)
3. Surrender (4:09)
4. Hope Among The Heartless (5:12)
5. Gaia (1:37)
6. I Within I (4:02)
7. Behind The Open Door (4:44)
8. Ashen Sky (4:59)
9. One Foot In Both Worlds (5:31)
10. Wake Me (4:31)
11. A Day Of Difference (4:52)
Az album hossza: 49:07
