Előadó: Jorn
Kiadó: AFM Records
Megjelenés: 2006
Értékelés: 3.5/5
Ez a kiváló énekes tényleg nem ismeri a „nyugodt pihenés” fogalmát. Mindig tevékeny, legyen szó a Masterplanről, vagy olyan projektekről, mint legutóbb a másik elsőrangú vokalistával, Russel Allennel (Symphony X) közös munkája, amellyel kiadták a nagyon, nagyon szép „The Battle” (2005) című lemezt.
Lande egyedülállóan meleg, „cigarettafüstös” hangjáról ismert, amelyet Coverdale és R.J. Dio „keresztezésének” lehetne nevezni. Egyesíti ugyanis Coverdale báját közelítőleg Dio okkultizmussal való kacérkodásával. Ezért van az album fekete ruhába öltöztetve. És ha skandinávok írják, ez veszélyesen felturbózott eredményre vezethet. A gitárok élénken csiszolnak és nagy hangzást csinálnak az egész lemezen, igazi, kidolgozott, nagy hard rock riffeket ontva, amelyek át vannak itatva adrenalinos sietséggel. A lemezen nem hiányoznak a színes gitárdíszítések és az expresszív, élénken elcselezett szólók sem, igazi skandináv iskola. A ritmusszekció ágyúdörgés. Landével kiváló zenészek játszanak együtt, a Company of Snakes, a TNT, a Pagan’s Mind és a Carnivora tagjai (nem sokkal a „The Duke” felvétele után pedig állandó tagként csatlakozott Lande zenekarához Magus Rosen, egyébként a Hammerfall basszusgitárosa) és ez meglátszik a kémián, amely lemezről lemezre egyre nagyobb mértékben van jelen. Az album erősen atmoszférikus nyitánnyal indul, két középtempós dallal, amelyek lenyűgöző „groove”-ot hordoznak. A Stormcrow-val elsőrangúan kiélezett zúzdát kapunk, amelyet szinte szétfeszít a hard rock energia, miközben a The Duke Of Love tipikus példa arra, amikor Lande a legklasszikusabb módon közelít a „late eighties” Whitesnake-hez. Mintha meghallgatta volna valaki a kérését, Lande ebben a stílusban folytatja a lemezen tovább is, az ütős balladával, a Burning Chains-szel, és a bevezető szavak, mint például: „pouring rain”, „carry on”, „fool in love”, „bleeding heartache”, „pain inside my heart”, olyanok, mintha maga Coverdale adta volna a szájába őket.
Mivel a két gitáros szívesen él a „massive riff” nyerseségével, amely helyenként Sabbath-hangzású, „doomos”, csikorgó félhangos mozgásba van csomagolva (kiváló példa erre az After The Dying), a Coverdale-színezetű énekkel együtt az egész tulajdonképpen a „Dio-korszakos” Black Sabbath és a Whitesnake keverékének hat. A Midnight Madness például az előrefrén „beatjében” magát a Holy Diver-t (Dio) idézi, a dal ráadásul igazán gonoszkás fajta, mintha Dio csinálta volna (a refrén!!!) és ezt Black Sabbathtal vagy anélkül. A Midnight Madness tulajdonképpen a lemez vége, mert ezt egy Thin Lizzy-feldolgozás követi, amely szép adag változatosságot visz a lemezre, és vele Lande határozottan emlékeztet rá, kik voltak a rockban a tercharmóniák úttörői. Zárásként pedig a banda Jorn első albumának megújított címadó dalát kínálja, a kiváló Starfire-t.
Az új lemez elsőrangú és eddig a legkonzisztensebb Jorn Lande-féle hard rock, és megerősítése annak, amit már az „Out To Every Nation” (2004) sejtetett, amely helyenként a prog metallal kacérkodott. A B.S.-sel és a Whitesnake-kel való összehasonlítások a Jornt dicsérő szavaimat illetően ugyan ismét megcáfolnak, de aki ismeri a progresszív sötét hangulatú Beyond Twilight atmoszféráját, amelyet Jorn valójában sikeresen megidéz, és amely a „The Duke” szerzeményeit is átjárja, annak eredményként egy valóban sajátosan hangzó hard rock jut, amely Jorn és munkatársai tollából született. A „The Duke” megerősíti, hogy Lande megtalálta a helyes receptet, és az „Out To Every Nation” után olyan albumot tett le az asztalra, amely ezúttal végig kitart, tele dallamokkal, megtámogatva némi „tökkel”, folyékonyan hallgatható és tele hard rockos erotikával. Ütős, ahogy az kell, és még folyékonyabb, mint az elődje! Lande mindent nyilván a megfelelő adagban adagolt, és a „The Duke” olyan album, amely sehol nem roskad meg! Ennek ellenére Landétól a jövőben még többet is várhatunk!
Felállás
Jörn Lande – ének
Jörn Viggo Löfstad – gitár
Tore Moren – gitár
Morty Black – basszusgitár
Willy Bendiksen – dob
Stian Kristoffersen – dob a 3., 7. és 10. számon
Produkció
Jorn Lande & Jörn Viggo Löfstad
Számlista
1. We Brought The Angels Down
2. Blacksong
3. Stromcrow
4. End Of Time
5. Duke Of Love
6. Burning Chains
7. After The Dying
8. Midnight Madness
9. Are You Ready*
10. Starfire (2005 version)
*…. Thin Lizzy-feldolgozás
Az album játékideje: 44:30
