Előadó: Hammered
Kiadó: Önkiadás
Megjelenés: 2006
Játékidő: 26:05
Értékelés: 3.8/5
Az olasz Gorizia olasz kvintettje már 2006-ban kiadta ezt a demót, amely teljesen saját szervezésben készült, értelemszerűen az önkiadást is beleértve. Ha az útjuk idén szeptember végén nem vezetett volna el a ljubljanai Channel Zeróba, a Metelkovára, ezt a zenekart sosem ismertem volna meg, nemhogy ezt az EP-t.
A fiúk nem kezdők: megvan a saját „énjük”, a saját riffjeik, az EP-ben pedig leginkább a kiváló, nyers produkció ragad meg, amitől a Hammered nagyon hitelesnek hat. Már maga az első szám is egy agresszív, hétperces szimfónia, amely nagyon szimpatikus keverékét adja a korai thrash metal említett jegyeinek, remekül párosítva bombasztikus dallamokkal, amelyeket a két gitáros háromszólamú harmóniákkal varázsol elő. A szerkezete összetettebb, motivikusan több részre oszlik, ezeket dallamos átvezető passzázsok ragasztják hatékonyan össze, és a Hammered közben sem veszíti el a fonalat. A drámai atmoszféra fokozatosan növekszik benne, ami hatásosan gazdagítja a kompozíciót. Részletesen kidolgozott a képe, a zenekar pedig kifejezőerőben sem lankad, amikor a két gitáros párbeszédéből magasan kidolgozott, többrészes szólókat épít be. Az énekhang közepes-magasabb fekvésű, további dallamosságot visz a zenekarba, és nagyon hatásosan működne szimfonikus power metal formátumban is. Helyenként érezni az olasz akcentust az angol szövegsorokban, de ez nem túlzott, és nem zavaró. A We’ll Met In Hell, a klasszikus Riot, a speed metalos Helstar és a korai Slayer keresztezéseként, az EP legizgalmasabb száma, és természeténél fogva egyértelműen kiemelkedik belőle. Itt a zenekar ismét bizonyítja, hogy kiváló érzéke van a sokféle motívum összhangban tartott felfűzéséhez, amelyek a kataklizmikus hangulat sikeres megteremtésén keresztül, a szám záró részében teljes erővel kitörve, gördülékenyen követik egymást.
A Hammered ügyes banda. Kiásott egy keveset a thrash metal ősatyáinak, például a Megadethnek, a Metallicának és a Slayernek a kincstárából, és mindezt beleszőtte az alapvetően megcsontosodott, ódivatú melódiába, amely természetesen a korai Iron Maiden heavy metaljához közelít. Ehhez a főzethez a záró From Paradise To Hell kerül a legközelebb.
A „2010…Live the Terror” lenyűgöző kezdés egy olyan zenekartól, amely a Hammeredet úgy határozza meg, mint ami szerencsésen a metal gyökerei felé tekint, miközben a saját ötleteit is fejleszti. Olaszokhoz képest egy milligramm cukor sincs bennük, és nyoma sincs bennük a „copy – paiste” riffelési hajlamnak, amivel az olasz bandák hírhedten a földbe döngölik a világkonkurenciát. Ez egy agresszív, drámai dinamitmarkolat, amelyre az igazi metalrajongók fejei habozás nélkül vad pörgésbe kezdenek majd.
Felállás
Andrà s Csà szà r – ének
Luca Cicuttin – gitár
Andrea Grasso – gitár
Mario Manganelli – basszusgitár
Alfredo Macuz – dob
Produkció
Hammered
Számlista
1. No Time For Us
2. Killing For Money
3. Space Invaders
4. We’ll Meet In Paradise
5. From Paradise To Hell
