Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Arthur Beatrice
Kiadó: Polydor Records
Megjelenés: 2014
Játékidő: 41:56
Értékelés: 4.5/5
A brit Arthur Beatrice az indie rock mai színterének egyik legérdekesebb, mostanában felbukkant formációja. 2010 óta szinte észrevétlenül dolgoztak az anyagon, amely idén jelent meg »Working Out« címmel, stúdiódebütként. Újoncok tehát, és a brit alternatív zenei élet egyik legkörültekintőbben őrzött titka. 2012-ben az Arthur Beatrice kiadta a Midland kislemezt, mégpedig úgy, ahogy a zenekarok az önpromócióra általában nem szokták: a kislemezt a közösségi hálón népszerűsítették, az újoncok érkezésének hírét pedig zenei rajongók terjesztették a saját zenei blogjaikon, a Midland reklámozásával. Bár egyes okoskodók az Arthur Beatrice-t olyan kortárs indie rock zenekarokhoz hasonlítják, amelyek szintén zenei különlegességekkel büszkélkedhetnek, mint a The Turtles, a Wild Beasts, az Alt-J, a The xx és a The Sundays, az Arthur Beatrice a vádak ellenére stílusában egyértelműen elhatárolódik tőlük, és már az első lemezzel is sajátos indie rock jelenségként mutatkozik be, amely teljesen függetlenül lélegzik, felismerhető és egyedi ötletességgel. Már maga a borító is, a sápadt, véres jelképiségével a szüzesség elvesztését fejezi ki, ami úgy érthető, hogy az Arthur Beatrice tudatosan lép ki a zenei „underground” világából a zenei „reflektorfénybe”.
Ahogy az várható volt, az Arthur Beatrice is azon zenekarok közé tartozik, amelyek alkotói ütőkártyáinak zömét egy magával ragadó, szinte hipnotikus hangulat megteremtésére teszik fel. Az eszközök, amelyekkel a gazdag hangzásvilágot építik, tömörek és egyszerűek. Finom szintetizátorfüggönyök kollázsszerű, kifinomult szövete ez, amely alatt többnyire diszkós, táncosra csavart ritmusok lüktetnek (lásd a Carter című számot), a közbülső teret pedig aktív, telt dallamú basszusvonal tölti ki, valamint az a tipikus szigetországi indie rock gitárhang, amely gyakran egyszerű, de hatásosan elhelyezett gitárdíszítésekben szólal meg, ezekkel kontrasztozza pontszerűen az Arthur Beatrice az album egyes dalait.
Ebbe a zenei miliőbe két vezető énekhang illeszkedik: egy férfi és egy női. Egyazon dalon belül is megosztozhatnak az énekes feladatokon. Erényük a hangszínük felismerhetősége, vagyis a női és a férfi hang egyaránt fontos generátora a hangulati kontrasztoknak, és a sokféle hangulatváltás sajátos megformálásának, amelyet a „Working Out” stúdiódebüt végig dinamikusan sorakoztat egymás után.
A dalok egyértelműen ünnepélyes, sőt „visszafogott” érzetet hordoznak, jelen van a szigetországi hangulat jól ismert két kísérője, a melankólia és a szorongás. Mindezt már a nyitó Councillor megtestesíti. A zenekar kivételes zeneiségérzékkel bír, ami azonnal fertőző zenei tartalmat ad. Az Arthur Beatrice másik nagy előnye az „indie rock zene” más előadóival szemben a kidolgozott racionalitás ereje a komponálásban. A lépések, amelyeket tesznek, megfontoltak, aprólékosan minimalizáltak, a kompozíciókban mégis optimálisan, pontosan kimért helyeken elhelyezettek, ahol a legnagyobb hatást érik el. Éppen a minimalista megközelítés miatt a dalokat és a hangzásvilágot építő elemek az feldolgozásokban sokkal hangsúlyosabban érvényesülnek. A zenekar tehát a zene világának egyik alapvető alkotói axiómáját, a „kevesebb több” elvét a kisujjában tartja. Mindezt már a pályája kezdetén, ami ígéretes előrejelzés stílusa jövőbeli fejlődésére. A komor férfihangot hatásosan ellenpontozza a lágy női, amely éppen ezzel a lágysággal éri el a „áthatóság” és az azonnal megkapó vonzerő hatását, éppen azokon a pontokon, ahol a magasabb, legmagasabb énekregiszterekbe emelkedik.
Ez egy olyan album, amelyet bármely pillanatban meghallgathatsz. Kiváló mértékben van benne hipnotikus elmélyültség, gazdag hangulati díszletek és dallamos fertőzőség, amelyet gyakran táncosan pörgő ritmusok kinetikája támogat. Az egyik ilyen, az albumon különösen jól működő dal a Midland. Ezt adták ki az album első kislemezeként, és rendkívül hatásos hangulatváltást tartalmaz a versszak, a refrén és a „mid eight” átvezetés között, ahol a kiváló női ének bőségesen kamatoztatja „sebezhetőségét” és „szüzességét”.
A „Working Out” rendkívül tömör album, egy szempillantás alatt lepörög. Az Arthur Beatrice ugyan újonc, de már pályája első lépéseivel megmutatja, hogy olyan társaságról van szó, amely pontosan tudja, merre tart zeneileg. Az egészséges fejlődés elve és a „függetlenség” pózja szilárd és kézzelfogható. Végül magának az albumnak a címe, a „Working Out” is erre utal, ami karrierépítő tételként nagy kreatív frissességet és folyamatos, pozitív stílusváltást jelezhet, amellyel ez a zenekar, ha kitart ezen alapok mellett, a jövőben minden bizonnyal újabb zenei művekkel fog megörvendeztetni minket.
Felállás
Orlando Leopard – ének
Ella Girardot – ének
Hamish Barnes
Elliot Barnes
Produkció
Arthur Beatrice
Számlista
1. Councillor
2. Late
3. Midland
4. Carter (Uncut)
5. More Scrapes
6. Interlude
7. Grand Union
8. Singles
9. Charity
10. Fairlawn
11. Ornament & Safeguard
