Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés: 2019. október 11.
Producer: Markus Teske
Az album hossza: 46.34 perc
Stílus: Progressive Metal
Értékelés: 9.0 / 10
A Vanden Plas, a karlsruhei hosszú életű progresszív metal csapat, továbbra is Németország egyik legjobban őrzött zenei titka. A zenekar gyökerei a nyolcvanas évek második feléig nyúlnak vissza, kiváló bemutatkozó lemezük, a „Colour Temple” (1994) pedig azonnal megalapozta egyéni, művészi arculatukat. A Vanden Plas a kezdetektől mostanáig változatlan felállásban működik, ami a egészséges, folyamatos művészi fejlődés és a stabil minőség fontos záloga. Az öttagú banda fennállása alatt végig ápolta saját zenei karakterét, és albumról albumra megállíthatatlanul érett tovább.
Emellett a csapat mindig szívesen nyúlt olyan témákhoz, ahol a logikus empirizmus (a tudomány) és a paranormális jelenségek misztériuma kezet fog egymással. Így született néhány rendkívül ambiciózus munkájuk, amelyeket – hiszen könnyedén odasorolhatjuk őket – a „műfaj első generációs bandáinak progresszívmetal-kiválósága” fogalmához nem kevésbé komplex koncepciók kísérnek, olyan történetekkel, amelyek akár több albumon át nyúlnak.
Néhány éves szünet után tehát új lemezzel tér vissza a banda, amely ismét az egyetemes igazság keresésével foglalkozik (őszintén szólva a való világban az igazságszolgáltatás merő illúzió, hacsak nem maradt még valahol a bolygón egy darabka, ahová az emberi világ romlott lába még nem lépett). Ismét egy konkrét történet a „jó és a rossz” harcáról, amelyet a zenekar állítása szerint csak a következő albumon szándékozik lezárni. Vagyis a második részben. Egyelőre tehát itt van előttünk az első rész, a „The Ghost Experiment – Awakening” (a második rész állítólag „The Ghost Xperiment – Illumination” lesz, és jövőre várható).
A csapat kilencedik stúdióalbuma tehát megint összetett koncepciót hordoz, ahol a fantáziavilág és a tudományos fantasztikum fog kezet. A főszereplő Gideon Grace, akinek folyamatosan szembe kell szállnia az „esők háza” árnyaival, miközben Franciaországban „bolyong”. A férfit eltölti a bánat szeretett társa, Ivy elvesztése miatt, a fájdalma azonban egyben az akaraterő és a kitartás motorja is, amellyel a démonoknak ellenáll. Amikor egy németországi régi könyvtárban, pontosabban a metafizika német iskolájában parapszichológiai kísérletek alapján készült műveket talál, kitágítja tudását és tudatát, amit később a sötétség teremtményei elleni harcban használ ki. Amikor először szembekerül velük, a könnyei a küzdelem közben azt okozzák, hogy mély szakadék nyílik meg a pokolba vezető úton… Ezzel zárul az új koncepciótörténet első része. Miért éppen Franciaország ismét? A zenekarnak ott régóta kivételesen nagy a rajongótábora, talán ez az oka a választásnak.
És a zene? Progresszív metal tetőtől talpig, szigorú német recept szerint (a Dream Theater iránti inspiráció persze érezhető, hiszen gyakorlatilag generációs társakról van szó). A gitárok a produkcióban hegyesre fenve, élesen szólnak, a gitárfrázisok erősen az előtérbe tolva, mögöttük pedig a billentyűs hangszerek komplex és sokszínű használatának suhogó függönyei adják a kulisszát, amelyek erősen támaszkodnak neoklasszikus fogásokra és zenekari hangszerelésre is. A nyolcvanas évek szintetizátorhangzásától, ami az éles frázisok mögül tágítja a hangzásvilágot, egészen a klasszikus zongora használatáig a csendesebb részekben és az átvezető passzázsokban. Andy Kuntz átütő, első hallásra felismerhető éneke kiváló, a ritmusszekció pedig – jól megolajozott, mozgékony gépezet – briliáns lendülettel gondoskodik a ritmusok képszerű töréséről az ízlésesen felépített átvezető részeken át. Ahogy a csapat bevált receptjében már megszokott, a Vanden Plas pontosan az, ami a Dream Theater sosem tudott lenni (vagy nem akart). Kivételes kapocs a virtuóz hangszerelési komplexitás és a zenei fülbemászóság között, ami ragadozó adag pompát és bombasztot szül a megteremtett hangulatok képszerű átmeneteiből. Most sincs ez másképp. A banda tehát egyetlen újabb, kivételesen minőségi lemezbe csomagolta mindazt a kreatív erényét, amit éles eszű, egyéni művészetéből ki tud hozni, és amit ennek a gyakran igazságtalanul figyelmen kívül hagyott zenekarnak minden igaz híve hibátlanul és feltétel nélkül tisztelni fog.
A kémia ismét kiváló. Az öttagú banda összhangja az előadásban, a szerzésben és az egymásra hangolódásban elképesztően lenyűgöző, és valóságos tankönyvi példa. A legfellángolóbb pontok – nevezzük így őket, a kiválasztott vezérmotívumban és az énekdallamban (a refrénben) átütőek – a nyitó Cold December Night (a nyitó riff úgy bontakozik ki, mintha a zenekar első három albumáról vették volna) és főként a záró címadó szerzemény, amely a refrénen belüli bombaszt kibontakozásával könnyedén helyet találna bármelyik, a kilencvenes években megjelent Vanden Plas-albumon. A progresszívebben fűszerezett dalok – ezek a Three Ghosts, a Devil’s Poetry és a Fall From The Skies – közül a refrének fülbemászóságában a Fall From The Skies refrénje viszi el az elsőséget. A Vanden Plas úgy alkot zenét, hogy a dal fejlődésén át fokozatosan építi a drámai színházat, amely a bombasztikus refrénben csúcsosodik ki, vagy hasonló hatást ér el a képszerű szólók (valódi) zűrzavarán át, amelyekről Günter Werno billentyűs hangszerarzenáljának támogatásával a kiváló gitáros, Stephan Lill gondoskodik. Ezzel kapcsolatban mégis ki kell emelni, hogy a Vanden Plas az új lemezen kissé „leegyszerűsítette” a hangszerelést. Ez azt jelenti, hogy a gitárfrázisok jobban előtérbe kerülnek, ami a refrénekre is igaz, és több a rövidebb szám is, ami arra a felismerésre vezet, hogy a „The Ghost Experiment – Awakening” hangulatában és energiájában a zenekar kilencvenes évekbeli zenéjének gyökereihez közelít, amit az elmúlt három stúdióalbumról jóval nehezebb lett volna állítani.
A „The Ghost Experiment – Awakening” pontosan az, amit a Vanden Plas-tól elvár az ember. A közönségük persze nem széles, de a nagy odaadás mellett kivételesen igényes és zeneileg valóban nagyon elkényeztetett. A Vanden Plas pedig ismét egy kiváló, ha nem egyenesen briliáns albummal szolgált nekik, amit őszintén szólva csendben el is lehetett várni!
szerző: Aleš Podbrežnik
Dalok listája:
1. Cold December Night
2. The Phantoms Of Prends-Toi-Gardes
3. Three Ghosts
4. Devils´ Poetry
5. Fall From The Skies
6. The Ghost Xperiment
Felállás:
Andy Kuntz – ének
Stephan Lill – gitár
Günter Werno – billentyűs hangszerek
Andreas Lill – dob
Torsten Reichert – basszusgitár
