Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Aritmija
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2012
Játékidő: 53:35
Értékelés: 4.5/5
Az Aritmija duó – Tilen Stepišnik és Šemsudin Džopa – 2002 óta működik, és tevékenységével, amely vagy saját szerzemények akusztikus-instrumentális előadására, vagy ismert, a világon is jól ismert dallamok hagyományos etnoüzenetének újraértelmezésére épül, valójában különleges színfoltja, amely gazdagítja a szlovén zenei életet.
Az Aritmija erőssége a szerzői munka. Stepišnik és Džopa ugyanis a kezdetektől, a 2007-ben útjára indult „Gonilna sila” című debütalbumuk óta saját zenét alkot, ami teljes művészi hitelességet és súlyt ad az Aritmija duónak, és ezt halálosan komolyan kell venni!
Az Aritmija kötelező darab mindazoknak, akik szeretik a McLaughlin, Di Meola és De Lucia alkotta, felejthetetlen akusztikus gitártitántrió közös lemezeit. Amikor a rengeteg gyúrástól és az ujjak kavargásától felforrósodnak a gitárnyakak, és megolvadnak a húrok! Ha a három említett mester a maga módján értelmezte újra a világzenét és a saját szerzeményeit, Stepišnik és Džopa a földrajzi származásuknak megfelelően másként, és persze egyéni hangvételük hevében teszi ezt! A dinamit sosem fogy ki az ujjaikból, amikor ravaszul vegyítik a vezérdallamok fertőző dalszerűségét az éles eszű szabad improvizációval, amely tanulóéveit leginkább a jazznek köszönheti. Ezúttal azonban a jazz vektora alá van rendelve annak a kifejezésmódnak, amelyet a két zenész egyéni zenei érzékelése diktál, és csupán kiegészítő eszközként szolgál az „Ulica” akusztikus gitáros finommechanikájában.
Egy másik hasonló kombó, csak éppen trió, amely az imént ugrott be, a California Guitar Trio, természetesen a „Fripp-izmusoktól” megfosztva. Az Aritmijánál az egyéni hangvétel mellett nagy erény a váratlanság jól kiemelt eleme is, amelyet az improvizáció és a kísérletezés forró, kifogyhatatlan vágya hajt. A srácok időnként ravaszul lágyak és törékenyek is tudnak lenni, ahogy azt a nyitányként szolgáló Piperkovo oro című számban sejtetik, amely később balkáni dallamvilágában különleges extravaganciává lobban. Ez igaz egy másik „balkáni cikázásra”, a Pri izviru című dalra is, valamint a különösen bájos, szelíd Arkade című számra, amely bizonyítja, hogy Stepišnik és Džopa nincs messze Stanley Myers a The Deer Hunter című filmhez írt híres klasszikusától. Az Arkade után a Gypsy Song hatásos hangszerelési megoldásai oldják a végtelennek tűnő, izzó, expanzív, pajkosan lucid improvizáció tömegét. Ez a dal vitathatatlanul az album csúcspontjai közé tartozik! A nyitó Taira című dalban a srácok szemérmetlenül kacérkodnak a flamenco hatásaival.
Ez az album még valamiben különleges. Teljes egészében élőben, Ljubljana utcáin játszották fel 2011 nyarán. A srácok az eljátszott anyagból csak a legjobbat válogatták ki. Persze a stúdióban utólag „kimosták” a nyers eredetiket, nehogy véletlenül „mellékes hangzásbeli puffanások” hallatszanak ki belőlük, amilyen például a Celovška és/vagy a Dunajska mentén száguldó mentőautók szirénájának vijjogása lehetne, vagy más, a kifejezés tisztaságának kevésbé kedvező zsivaj. Egyébként az akusztikus megközelítés nyerő póker ászokkal, ami az autentikus organikusság megragadását illeti. Természetes meztelenség, amely a két művész előadói szenvedélyében visszavonhatatlanul, egy pillanat alatt a hallgató bőre alá kúszik.
A sokrétű zenei fogékonyságot, mondhatni a klasszikus iskolázottságot, főleg pedig a hangszerelési kombinatorika megoldásában megmutatkozó nagy merészségű tehetséget Stepišnik és Džopa ismét bizonyítja a Guns N’ Roses klasszikusának, a Sweet Child O’ Mine című számnak a zseniális feldolgozásával, amelyet az albumon Sladko dete címre kereszteltek át. Az ilyen megközelítések, amikor híres rockklasszikusokat hangszerelnek át, a California Guitar Trio jól ismert kifejezőeszközei is.
Az Aritmija az új albumra az ötfős felállásból ismét duóvá alakult. A „Live” (2010) albummal a Piperkovo oro című szám tartja a kapcsolatot, amelyet az új verzióban természetesen már csak két akusztikus gitár hangja hajt. Az „Ulica”, amelyet a művészek az utcazenészeknek ajánlanak, kiváló platformot ad a duónak a zenei kísérletezés lehetőségeinek további fejlesztéséhez és felkutatásához. Lehetőség például különféle gitárpedálok és hanghatások használata, a delay effektektől kezdve. Az indíttatás tehát bőségesen adott a saját művészi látásmód szabad, megszelídítetlen kibontakoztatására. Az „Ulica” a zenei kalandorság rendkívüli extravaganciájának és az autentikus zenei egyedi darab érzéki, érzékeny vonzerejének albuma, amely mozdulataiban kihívó, eklektikus, felfedező, és éppen ezért egyedisége nem szűnik meg lenyűgözni.
Felállás
Tilen Stepišnik – gitár, szaz
Šemsudin Džopa – gitár, szaz
Produkció
Simon Debelec, Janez Križaj & Aritmija
Számlista
1. Taira
2. En la calle
3. Bal canis
4. Piperkovo oro
5. Ples lastovk
6. Sladko dete
7. Pri izviru
8. Gipsy Soul
9. Merak
10. Arkade
11. Bre vodeničare
