Troy Luccketta, a Tesla dobosa mesél (2009)
Helyszín: Metropolis / München / Németország
Az interjú dátuma: 2009. 07. 08.
Megtörtént. A Tesla felbukkant Európa koncertszínpadain, ráadásul kicsit közelebb Szlovéniához. Az utam a bajor fővárosba vezetett. Egy kis felesleges bolyongás után végre megtalálom a Metropolis termét a München újra működő Kunstpark Ost negyedében. A terem bejáratánál a zenekar kedves turnémenedzsere, Dean „felvesz”, és a teremen át elvezet a backstage-be. A színpadon épp a Heaven’s Basement hangpróbázott. A kulisszák mögött már várt is a Tesla dobosa, Troy Luccketta, hogy váltsunk pár szót erről a remek hard rock formációról, amely minden igazi rocker szívébe beírta magát, főleg az első négy albumával. Ezt hosszú szünet követte, a Tesla pedig 2004-ben tért vissza a remek „Into The Now” albummal, amely bebizonyította, hogy a zenekar még messze nem veszítette el kifejezőerejét és frissességét. Ezt az utódjával, a „Forever More”-ral is megerősítették, az ezt népszerűsítő turnén pedig végre sikerült elcsípnem őket a színpadon. A „Comin’ Atcha Live” (2008) koncert-DVD megnézése után már rendesen csorgott a nyálam. Az interjú azonban a várttal ellentétes irányban indult: az első kérdést Troy tette fel…
Troy: Milyennek hallottad a hangzást a hangpróbánkon? Hallottál belőle valamit?
RockLine: Igen. Úgy tűnik, jó formában vagytok. Épp a Forever More című számot gyakoroltátok.
Troy: Ó, köszi. Ezt jó hallani.
RockLine: Mennyire elégedettek vagytok a mostani turné menetével? Te hogy látod az egészet?
Troy: Én elégedett vagyok. Tetszik, hogy a világnak ezen a felén is újra találkozunk a rajongókkal. Mi odamegyünk hozzájuk, ők hozzánk jönnek, ez az energiaáramlás. Persze néha azt kívánnám, hogy a koncertjeinket még többen látogassák. Világos, hogy újra fel kell építenünk a nevünket, minden egyes rajongóért meg kell küzdenünk, minél több emberrel meg kell ismertetnünk a zenénket. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a Tesla zenekarra. Sokan egyáltalán nem ismerik a Teslát, ezért most a fesztiválfellépésekre koncentrálunk, ahol a színpad előtt nagy tömeg gyűlik össze, és így nagyobb az esélye, hogy a nevünk Európában is megragad. Remélem, ezt a hozzáállást a jövőben is folytathatjuk.
RockLine: Nagyjából tíz napja a Tesla-nak fel kellett volna lépnie a németországi Balingenben megrendezett Bang Your Head!!! fesztiválon. Ugyanarra a napra a milánói (Olaszország) Gods Of Metal fesztiválon is megerősített fellépésetek volt. A Bang Your Head!!!-et lemondtátok. Milyen körülmények vezettek ehhez a döntéshez?
Troy: Lehetetlen helyzet volt. Már az elején mindenki azt tanácsolta, ne próbálkozzunk a lehetetlennel. Amikor lefoglaltak minket, én személy szerint nagyon szkeptikus voltam, de aztán azt gondoltam: oké, hagyjuk, hadd menjen a maga útján, hátha sikerül kétszer is fellépni egy nap alatt. Fizikailag lehetetlen volt, bár mi mást gondoltunk és mondtunk.
RockLine: A Tesla visszatérése a színtérre és a remek visszatérő album, az „Into The Now” 2004-ben, amelyet tavaly egy újabb nagyon jó lemezzel, a „Forever More”-ral erősítettetek meg, érettebb, modernebb hangzást mutatott be. A „Forever More” egyáltalán messze a legsötétebb hangulatú lemez, legalábbis az én fülemnek. Te hogy látod a legújabb Tesla-albumot?
Troy: Zeneileg érted a sötétet, vagy a szövegek, a költészet szintjén?
RockLine: Mindkettőt.
Troy: Amikor stúdióba indultunk, a lemez még közel sem volt kész, az anyagot nem tanultuk be, nemhogy a megjelenési dátum vagy az album címe lett volna meg. Bezárkóztunk a stúdióba az angol producerrel, Terry Thomasszel, és vele együtt kovácsoltuk a dalok szerkezetét és arculatát. Az elején semmit sem számolgattunk, és nem is gondolkodtunk azon, milyen albumot szeretnénk. A lemez egyszerűen a stúdióban született meg. Olyan, amilyen. Annyit mondtunk csak: „Menjünk a stúdióba, vegyünk fel egy albumot.” Minden nagyképűség vagy előre kiszámított terv nélkül.
RockLine: Az új Tesla-anyagba sikeresen beépítettétek a régi vágású hard rock elveiteket, amely a híres klasszikusaitokhoz hozzáadott néhány modern megoldást a mai produkciókból. Hogyan mentetek végig ezen a folyamaton?
Troy: Amikor nekifutottunk az „Into The Now”-nak, teljesen elvesztettük a kapcsolatot azzal, mi számít ma divatosnak a zenében. Egy csorda régimódi dinoszaurusz vagyunk, na. Hogy enyhítsek a mondaton: mindegyikünkben megvan legalább a lábfejében egy kis dinoszauruszos járás, ha, ha, ha… A valóság viszont az is, hogy még mind nagyon élénkek, életerősek vagyunk, és tudjuk, hogy még sok mondanivalónk és adnivalónk van a zenei világnak. Tehát az a lehetőség, hogy a maiban már csak egy újabb vizenyős, megkopott név vagyunk a térképen, kiesik. Hiszünk magunkban, a saját különlegességünkben, a Tesla zenéjének különlegességében. A jó hír pedig az, hogy amikor az emberek meghallják az új dolgainkat is, akkor ők is hinni kezdenek bennünk.
RockLine: Troy. Mesélj magadról. Mi ihletett meg, hogy még fiatalon dobolni kezdj?
Troy: Már gyerekként folyamatosan a „snare” dobot püföltem otthon. Akkor tudtam és éreztem, hogy porrá zúznám a helyet, ha egy teljes dobfelszerelés lenne előttem. A legelejétől fogva csak dobolni akartam, semmi mást. Eleinte úgy játszottam, hogy háttérnek betettem egy bizonyos lemezt. Ez inspirált. Tíz-tizenegy éves voltam. Hamarosan az első dobfelszerelésemet is meg tudtam venni. És bennem a mai napig megmaradt a dobolás iránti szenvedély és öröm, ami nem kisebb, mint amikor 10 éves voltam. Persze ma is sokat gyakorlok, tanulmányozom a játéktechnikákat, tanulok, kipróbálok mindenfélét a dobokon. Még ma is előfordul, hogy egész napokat és éjszakákat végighallgatom a néhai John Bonham dobos „őrületeit”. John Bonham abszolút az első számú példaképem a rock ‘n’ roll dobolásban. Minden idők kedvenc rock ‘n’ roll dobosa. Amikor ma a régi Led Zeppelin-felvételeket nézem, nem győzök betelni vele, milyen nagy zenekar volt ez, főleg a „jammelés” terén. Hihetetlen. Ennyi év után is pontosan azt hallgatom, amivel a dobosi pályám elkezdődött.
RockLine: Ez valami, amit végig a véredben hordasz. Folyamatosan kíséri az utadat, parázslik benned?
Troy: Abszolút. A Tesla csapatának többi tagja is állandóan nevet rajtam. Tudod, amikor nem vagyok turnén, a megszokott munkámat végzem. Családapa vagyok és így tovább. Tehát az egyetlen alkalmas idő, hogy zenét hallgassak és tanulmányozzak, az, amikor turnén vagyok. Ezért ezt maximálisan kihasználom, különben nem sok időm marad a dobgyakorlásra.
RockLine: Hogyan tartod karban a napi dobosi fizikai kondíciódat?
Troy: Igen. Ezekre a dolgokra folyamatosan figyelni kell. Van nálam pár film, ezek alapján végzek bizonyos gyakorlatokat. Az alap viszont az, hogy vigyáznod kell a térded és a könyököd jó kondíciójára. Vagyis hogy véletlenül se sérüljenek meg az ízületeid. Ügyelned kell rá, hogy megóvd a tested, ne használd el, ne koptasd ki. Ez a Tesla mindegyikünkre igaz. Mindenesetre nem szabad lustává válnom a dobjaim mögött. Élvezni akarom a játékot, minél jobb akarok lenni. Ma a zenei üzletben rengeteg remek dobos van, és ebben a társaságban nem szeretnék valami öreg, kiégett dobos lenni. A tűz bennem még mindig ég.
RockLine: Tavaly kiadtatok egy koncert-DVD-t, „Comin’ Atcha Live” címmel…
Troy: Hogy tetszik a DVD-nk?
RockLine: Kiváló. Hihetetlen kémia, összeszokottság, energia! Hihetetlen koncerthangzás. Emiatt mondtam magamnak, hogy feltétlenül látnom kell titeket koncerten Európában.
Troy: Ó, köszi, köszi…
RockLine: Szóval azt akartam mondani, hogy az alapján, amit a felvételen láttam, a nevetek az Egyesült Államokban az új évezredben is nagy támogatást élvez.
Troy: Igen, ez így van.
RockLine: A DVD-n rögzített koncertet egy zsúfolásig megtelt teremben játszottátok Minnesotában (USA). Milyen érzés volt ez a koncert?
Troy: Tudod, az Egyesült Államok a Tesla számára mindig fogékony piac volt. Mindig jól befogadta a zenénket. Ennek köszönhetően éltük túl ezeket az éveket a színtéren. A fellépésen az érzés kivételes volt. Amikor ez a felvétel készült, észak-amerikai turnén voltunk. Teljesen váratlanul döntöttük el, hogy épp ezt a koncertet vesszük fel. Sajnos Jeff aznap este megfázott, de összeszorítottuk a fogunkat, és végigvittük a showt. Őszintén szólva a dolgok a valóságban nem mindig olyanok, amilyennek az ember szeretné. Már arra gondoltunk, hogy ezt a koncertet nem vesszük fel, és erre az alkalomra másik helyszínt választunk. De minden elő volt készítve. Miután megbékéltünk azzal, hogy Jeff olyan állapotban van, hogy ide-oda egy kicsit „rekedt”, úgy döntöttünk, felmegyünk a színpadra, szembenézünk ezzel a ténnyel, és kitesszük a lelkünket. A tőlünk telhető legjobbat nyújtjuk. Szerinted ez így rendben van?
RockLine: Igen. Ami engem illet, miután megnéztem ezt a DVD-t, mindenképp el akartam menni egy koncertetekre. Ezért rendesen dühös voltam, amikor kénytelenek voltatok lemondani a fellépést az idei Bang Your Head!!! fesztiválon, ahol jártam. Így az egyetlen lehetőségem az maradt, hogy itt és most, a müncheni koncerten elkapjalak titeket.
Troy: Őszinte köszönet. És tudod mit? Őszintén mondom, a Tesla jó 20 éve a színtéren van, vagy valami ilyesmi. Néha az ember csak azt akarja, hogy a tűz tovább égjen. Ez azt jelenti, hogy akcióban akarsz maradni, a végsőkig feszíted a mottódat, és mindenképp igyekszel elkerülni, hogy véletlenül elkényelmesedj. Érted, mire gondolok?
RockLine: Kezd derengeni.
Troy: Nem akarsz nagyképű lenni, zseniális,… Csak valódi akarsz lenni, jól érezni magad a zenekarral. A valóság az, hogy nem lehet minden este tökéletes a színpadon, de tény, hogy ennek ellenére minden fellépésből és minden együtt töltött turnénapból kihozunk legalább pozitív eredményt, ha a napi maximumot nem is sikerül kicsikarni. Ez hajt minket előre, bennünk tart minket fiatalnak. Inspirál minket, és motivációt ad ahhoz, hogy a Tesla az legyünk, ami vagyunk.
RockLine: Születnek már új ötletek a következő stúdióalbumhoz?
Troy: Nem. Egyelőre még nem. Az anyagot meg sem kezdtük írni. Viszont már van kitűzött időpontunk az új album megjelenésére, ha, ha, ha… Az új lemeznek 2011 elején kell megjelennie, ami azt jelenti, hogy a felvételeket a jövő évben kezdjük el.
RockLine: Mennyire vagytok elégedettek a Frontiers Records kiadóval?
Troy: Ez a kérdés inkább a basszusgitárosunknak, Briannek (Brian Wheat, a szerk. megj.) szólna. Ő tartja a kapcsolatot a kiadó képviselőivel, és ő látja a legjobban az együttműködést a zenekarunkkal. Konkrét választ nem tudok adni. Csak remélem, hogy jól dolgozunk együtt. Te jó kiadónak tartod?
RockLine: Európában biztosan a legmegbízhatóbb azok közül, amelyek a melodikus hard rockot és az AOR-t ápoló zenekarokat gondozzák. Náluk adtak ki lemezt nagyobb nevek is, például az Asia, a Survivor, a Night Ranger, a Toto,…
RockLine: Milyen körülmények vezettek oda, hogy a „Bust A Nut” megjelenése után, a kilencvenes évek közepén hosszabb szünetet tartottatok?
Troy: Egyszerű volt. A működésünk utolsó évében, vagyis 1996-ban már csak négyen voltunk a Tesla-ban. Tommy (Tommy Sceotch gitáros, a szerk. megj.) 1995-ben elhagyott minket, utána 1996 végéig négyesként tartottunk ki, majd úgy döntöttünk, szünetet tartunk. A döntés mögött nem volt semmi mélyebb, és nem voltak különösebben nyomós okok. Egyszerűen eljött az idő, hogy pihenjünk. Aztán volt egy fellépés Sacramentóban, ami a Tesla számára a színtérre való visszatérést jelentette. Vagyis azután történt, hogy semmit sem terveztünk. Mindössze egy fellépés. Ezen a fellépésen egyáltalán nem számítottunk rá, és nem is gondolkodtunk azon, hogy odakint még vannak emberek, akiket érdekel a zenénk. Az idők változnak, mint a trendek és az emberek. De a koncert után rájöttünk, hogy az embereknek a zenénk még mindig sokat jelent. Így ebből a tapasztalatból kihoztuk a legjobbat.
RockLine: Ti, a Tesla tagjai, mennyire vagytok elégedettek az új tag, Dave Rude gitáros munkájával?
Troy: Davet Frank (Frank Hannon gitáros, a szerk. megj.) fedezte fel a MySpace-en keresztül. Dave így részt vett Frank zenekarában és szólóprojektjeiben. Franknek mindig megvolt a törekvése, hogy Davet a Tesla többi tagjának is bemutassa. Úgy vélem, Frank mellett jobb gitárost nem találhattunk volna, és nagyon örülök, hogy Dave velünk van. Dave egyszerűen azonnal összeszokott velünk. Ebben nagy szerencsénk volt.
RockLine: Nagyon sokoldalúan tehetséges gitáros.
Troy: Dave egy régi rockerlélek, és pontosan az, amire a Tesla-nak szüksége van. A zenekar többi tagja is „öreg motoros”, így Davenek semmi gondja nem volt azzal, hogy betöltse a megüresedett helyet a Tesla-ban.
RockLine: Melyek a Tesla rövid távú tervei?
Troy: A jelenlegi terv az, hogy kiadunk egy koncert-CD-t erről a turnéról. Tehát nem DVD-t, hanem koncert-CD-t. Később az Egyesült Államokba megyünk, ahol szintén fel fogjuk venni a fellépéseinket. Így sok extra anyagunk lesz, amit bele tudunk tenni ebbe a kiadványba. Azt is egyeztetjük, hogy kiadunk egy külön koncertkiadványt az akusztikus szettről, amelyet még Tommyval a felállásban játszottunk, de ez még a levegőben lóg. Egyébként az általános terv az, hogy Európában újra megszilárdítsuk a nevünket és a státuszunkat, és azon legyünk, hogy a zenénk minél több európai közönséghez eljusson.
Képgaléria

