Helyszín: Orto Bar / Ljubljana / Szlovénia
A koncert dátuma: 2007. március 6.
Látogatók száma: 200
Jegyár: 6,00€
Bár a napom elég szomorúan indult, és pont az ellenkezője volt annak, amit az ember kívánna, összeszedtem a bátorságomat és az akaraterőmet, és elindultam a forró hangulatú Tide rockkoncertjére, akik a ljubljanai Orto Barban csaptak bulit. Ez lesz a megfelelő terápia, ami megszabadít a gondjaimtól, mondtam magamnak! És tényleg.
Pont akkor érkeztem, amikor a srácok hangpróbát tartottak, aztán elloptam még pár értékes percet Kevin énekestől egy interjúhoz. Mint mindig, most is ki voltam téve a megszokott várakozásnak, lázasan számoltam a perceket, hogy mikor lépnek végre színpadra a fiúk!
Fél tíz körül lépett színpadra a Mosaic nevű banda fiatal tagsága. Őszintén szólva fogalmam sem volt, kik is a Mosaic, és milyen zenét játszanak, így kellemesen meglepett, amit láttam és hallottam. A fellépésük rendkívül energikus keverék volt: popkaland, alternatív rock, a srácok ráadásul remekül belefűztek afrikai ütőhangszereket is, amelyek a dobduó mellett kifejezetten törzsi hangzást adtak az egésznek. Kellemes színfolt volt a hangulatban!
A fiúk egyébként nem rejtik véka alá az érdekes ötleteiket, ami a számcímek szójátékaiban is megcsillan. Vegyük például a „Nais”-t! Ha egy kicsit elábrándozol és elmantrázod a szót, véletlenül kijöhet belőle az angol „nice”, de jelentheti az édesvízi sertetatagú gyűrűsférgek egyik nemzetségét is (a nem szakmabelieknek: egy földigilisztára emlékeztető víz alatti „szörnyeteg”). Aztán ott van a „P.ttana”, ami a megfelelő asszociációkkal simán eljuthat az ízlés határáig, ahol a hétköznapi vulgarizmusok is megjelennek, bár lehet, hogy a név alakulása közben valaki a „kövér lányka” képét tartotta szem előtt. Azét, aki szeret „papizni” (P.ttana vagy „pi-tana”).
Miután a Mosaicot így közvetlen közelről megismertem, azt mondhatom, hogy a színtéren újabb perspektivikus hazai banda jelent meg! A srácoknak arra is van érzékük, hogy ízlésesen házasítsák össze a zenét és a külsőt (a megjelenést, az imidzset), ami nagyon fontos a zenekar nevének a színtéren való megszilárdításához! Ha egy kis személyes megjegyzést is hozzáfűzhetek, extra piros pontot adok a „mozaikos” énekesnek, aki ezen az estén a 30 Seconds to Mars amerikai zenekar pólóját viselte, akiknek a zenéjét nagyon szeretem. Dicséretes!
Nem telt el sok másodperc, na jó, perc, és színpadra léptek az est kedvencei, a Tide. Nem volt intro, nem volt látványosság, nem volt lézershow,… Na de ez egyáltalán nem számít, hiszen a Tide állt a színpadon. Négy ígéretes fiatalról van szó, akik két évvel ezelőtt hangosan és világosan berobbantak a szlovén színtérre, és azóta már elég rendes státuszt építettek ki maguknak idehaza, különösen a tavalyi intenzív koncertezés után, ami azt is bizonyítja, hogy a srácok egyáltalán nem titkolják a kitartásukat, akaratukat és étvágyukat arra, hogy befussanak a hazai „mainstream” színtéren, ami egyébként rendkívül okos és racionális célkitűzés!
A koncertet a Strange Day című számmal nyitották. Utána jó másfél óra hangos rockzene következett szépen kerekre formálva, amit a számok közti szünetekben Kevin karizmatikus, szüntelen kommunikációja fűszerezett a közönséggel; ez minden dicséretet megérdemel, és a magabiztosság egyre csak növekvő voltáról tanúskodik… Ígéretes repertoárjukba a Tide jó pár számot beválogatott az új, még meg nem jelent albumról. A jócskán telt Ortót mégis a bevált dalok ragadták magukkal leginkább a „Seven Days” debütáló lemezről, mint a Release My Gun, a Brain Damage, a Not a Whore, valamint a nekem személy szerint nagyon tetsző kis ballada, a Lost Inside.
A Tide energikusan és meggyőzően hozta le a koncertet. Akadtak ugyan technikai malőrök, utólagos hangolgatás, de ugye szeretjük az „alter” vonalat? És ez a rock, meg olyan dolgok, amik minden normális koncerten teljesen normálisak. A fiúk persze tisztában vannak vele, hogy még sok csiszolásra van szükség, és még sok koncertmérföldet, kilométert kell gyűjteniük, de nagyszerű látni ezeket a lendületes, vállalkozó kedvű srácokat, ahogy peckesen lengetik a hangszereiket.
Az egyetlen nagy mínusz a koncerten egy fotósnő szüntelen (szó szerint az egész koncert alatti) kattogtatása volt a színpad előtt. Méghozzá vakuval! Nem tudom, ki a hibás, de a hivatalos fotózásra általában a szervezők szabnak néhány kritériumot, és a dolog kicsit szervezettebb. Nem vicces, ha a vaku pont a szemedbe villan. Úgy látszik, a fiatal fotósnő otthon hagyta a jó modorát. Különben meg, ugyan már, kit érdekel? A Tide-koncert alaposan felpörgetett, feltöltötte az elemeimet, és segített elfelejteni a nap nehéz kezdetét. Köszönöm a Tide fiúknak a regeneráló, erősítő „shock rock” terápiát, és egyúttal azt üzenem nekik, hogy csak kalapálják a vasat, amíg meleg!
Setlist
MOSAIC:
1. Kazalo
2. Zeeleeeni
3. Gravitacija
4. S.R.
5. 7
6. P.ttana
7. !
8. Nais
9. Breed
TIDE:
1. Strange Day
2. No Place Left To Go
3. Not a Whore
4. Release My Gun
5. Following
6. Tell It Like It Is
7. Misunderstood
8. Brain Damage
9. Shooting Straight
10. Leave This Place
11. On Your Own
12. Lost Inside
13. The Urge
14. Waiting For The R.
15. Evolution
16. Kick Out The Jams
Képgaléria
