Szerző: Rok Klemše
Előadó: Firewind
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2008
A görög power metal csapat, a Firewind meglehetősen színes múltra tekint vissza. 1998-ban alapította Kostas Karamitroudis görög gitáros (hogy ne törjön bele a nyelved, Kostas a Gus G. becenevet használja), eredetileg csak azért, hogy megmutathassa rendkívüli gitártudását. Persze nem tartott sokáig, és az ipar hamar rátalált a fiatalabb generáció egyik legjobb gitárosára, így Gus G. gyorsan olyan bandákban találta magát, mint a Mystic Prophecy, a Dream Evil, a Nightrage és az Arch Enemy (utóbbival csupán „live session” gitárosként játszott). Gus G. 2006-ra fokozatosan kilépett a zenekarokból, amelyekben addig játszott, és végül teljesen a saját Firewindjének szentelte magát. Maga köré gyűjtött egy csapatnyi edzett motorost, élükön a kiváló énekessel, Apollo Papathanasióval, és 2006-ban kiadta az első teljes felállással készült albumot, az Allegiance-t.
A Firewind története most egy új lemezzel, a The Premonition-nel folytatódik. A Firewind továbbra is szilárdan a melodikus, szerencsére klisémentes power metal keretein belül mozog, amelyet helyenként speed metal hatásokkal kevernek, az Allegiance óta pedig a nyolcvanas évek hard rockjának hatásai is megjelennek benne. A Firewind zenéje szerencsére nem unódik el az első percek után, ami manapság sok power metal zenekarnál előfordul, amelyek már az első versszakokban sárkányokról, kardokról, törpékről és hasonló power metal kacatról énekelnek. Ilyesmit a Firewindnél nem találsz, bőven akad viszont monumentális power metal himnusz, amelyek refrénjei gyakran hard rockosan csengenek. Ennek a hatásnak a oroszlánrészét a zseniális énekes, Apollo viszi, akiről könnyen kijelenthetem, hogy jelenleg a fiatalabb generáció egyik legjobb énekese, hangi erejében a Dióhoz és Jorn Lande-hez hasonló óriásokkal mérhető, Apollo pedig gyakran azt az erotikus töltetet is képes megteremteni, amire egyedül David Coverdale (Whitesnake) volt eddig képes. Hallgasd csak meg például a himnikus Mercenary Mant vagy a félballadaként ható My Lonelinesst. Az átlagos power metal bandák tengeréből azonban nemcsak a remek Apollo emeli ki a Firewindet, hanem a zseniális gitáros, Gus G. is. Ő gyakran gondoskodik tiszta headbanger pillanatokról ötletes riffekkel és látványos szólókkal, amelyek a Malmsteen-iskolát idézik. Az első ilyen pillanat rögtön az elején vár ránk a nyitó rombolóval, az Into the Fire-rel, amelynek kivételes felépítése nyugodt akusztikus bevezetővel indul, majd az gyorsan staccato riffelésbe, speed metal pillanatokba, Apollo magasan szárnyaló énekébe, valamint Gus és a billentyűs Bob Katsionis egymást váltó szólóiba robban. Mindenképp a Firewind kincstárának egyik legagresszívabb szerzeménye és a lemez egyik legjobb pillanata! Érdekes momentum még a Maniac nevű diszkóslágerfeldolgozás, amely leginkább a Flashdance című filmből ismert, és bár tipikus, dallamos Firewind-stílusban készült, mégis elég feltűnően kilóg a lemez összképéből. Ha már a nyolcvanas évek ismert slágereinek feldolgozásairól beszélünk, a finn Turisasnak például sokkal jobban sikerült a Boney M klasszikus, a Rasputin feldolgozása.
A Firewind a The Premonitionnel persze nem találta fel újra a power metalt, de a már jócskán lejátszott műfajt úgy tudja játszani, hogy az frissen és érdekesen szóljon. Az Allegiance-hoz képest a The Premonition nagy előrelépés minőségben, amit elsősorban a fantasztikus Apollo/Gus G. páros visz a vállán. A Firewind már most az európai power metal egyik jobb csapata, és ha ebben az irányban haladnak tovább, tényleg még nagyon sokat várhatunk tőlük.
Felállás
Apollo Papathanasio – ének
Gus G. – gitár
Petros Christo – basszusgitár
Bob Katsionis – billentyűs hangszerek
Mark Cross – dobok
Producer
Fredrik Nordström
Számlista
1. Into the Fire 06:29
2. Head Up High 03:46
3. Mercenary Man 03:28
4. Angels Forgive Me 04:57
5. Remembered 03:38
6. My Loneliness 04:04
7. Circle of Life 04:14
8. The Silent Code 04:48
9. Maniac 04:55
10. Life Foreclosed 04:52
