Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Bloodwrath
Kiadó: Rising Records
Megjelenés: 2011
Játékidő: 44:07
Értékelés: 4.5/5
Az öttagú, igencsak agresszív fiatal csapat már 2009-ben elhatározta, hogy megbrutalizálja a világot, és torokhangon, kíméletlenül üvölti ki a világra zúduló dühét. Mindössze két év alatt sikerült leszerződniük a Rising Records-szal, felvenniük és kiadniuk első nagylemezüket, a The Hate Effectet. A zenekar a nevét annak a mentális állapotnak köszönheti, amelybe Brian Jacques kitalált regénysorozatának hősei esnek, és amelyben képtelenek megkülönböztetni a barátot az ellenségtől. Az angliai dühöngés pedig, mintha megrendelték volna, az utóbbi napokban a képernyőkön is követhető, egyenesen a napi hírműsorokban, így a lemez sötét pillanatain át vezető kiszámíthatatlan úton még nagyobb élvezet elindulni.
Hangzásában a Bloodwrath méltó örököse szülőszigete igazán pusztító zenei hagyatékának, de a metalszótárában nem a mai kor szutyka szerepel: a skandináv iskola melodikus death metaljának pokoli démonizmusát követő, régi vágású csapat ez, thrashes ráadásokkal. Mintha a Lamb of Godot hallgatnád, csak északeurópai metalkatonák tüdején és torkán átszűrve, vagy a hyperblast-nagyágyú Kataklysmot, csak még északabbról. Szó sincs skizofréniáról vagy tétovázásról a zenekar evolúciós kivirágzásához vezető út megtalálásában: Adam Green és David White tehetséges gitárosok technikásan kanyargó mutatványai szépen összeérnek az At The Gates-es indíttatású hörgéssel, amelyet a recsegősen dörgő Graham Cox üvölt ki magából. A dobok Andrew Ellis keze-lába alatt engedelmesen csattognak, és töltik ki a ritmikus részeket, Michael Turnbull műfajhoz szabott, mély frekvenciás basszusa pedig már a nyitó Hyperchristtől kezdve teltséget ad az egésznek, és ez a hároméves negyednyi, azaz háromnegyed órás eposz végig elkísér ezen a sötét fejezetekkel teli, igazán szaftos debütalbumon. Az ötletek rendkívül kidolgozottak, az agresszió pont akkora, amennyi az idegvégződések leigázásához kell, a produkció viszont még csiszolható lenne. Cox fekete misét celebráló hörgése a lemezen egyébként színvonalas, de mind a tizenegy dalban hihetetlenül hasonló, így a harmadik hallgatásra már előfordul, hogy nehezen választod szét az egyébként jól megírt számokat.
https://www.youtube.com/watch?v=lEqeLdA1V58
Az egyes részek között elenyésző a különbség, így a Bloodwrath minden olyan elemet hoz, amely miatt a The Hate Effect a „jó” helyett akár a „kiváló” minősítésre is pályázhatott volna: van akció, brutális, ősi hangulat, változatos tematika és remek szerzemény is bőven, csak az ének lehetne egy kicsit változatosabb, de ez sem borítja fel komolyabban az élvezet és a kimerítő nyomás egyensúlyát ezen a debütálónak igazán szép lemezen. A Hyperchrist mellett a Devastate, az Against The Tide és a címadó dal is csúcspont, több mint elég ahhoz, hogy a jövőben is jogosan figyeljetek a fiatalokra, hiszen olyan lemezt alkottak, amelytől mi, a jó death metalra mindig éhesek, még nagy dolgokat remélhetünk!
A recenzió a RockLine és a Rock Hard Slovenija együttműködésében készült.
Felállás
Michael Turnbull – basszusgitár
Andrew Ellis – dob
Adam Green – gitár
David White – gitár
Graham Cox – ének
Számlista
1. Hyperchrist
2. Served in Silence
3. Existence
4. Organised Genocide
5. Devastate
6. Regression
7. Against the Tide
8. Persecution
9. The Devil’s Look
10. Ablution War
11. The Hate Effect
