Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Rothery, Steve
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2015
Játékidő: 55:17
Értékelés: 4.5/5
A „The Ghosts Of Pripyat” a Marillion gitárosának, Steve Rotherynek a stúdióbeli első önálló albuma. Szólókarrierje során korábban már két igen érdekes koncertlemezt kiadott, még mielőtt a kísérőzenészeivel stúdióba vonult volna. A prog rock (és nem csak a prog rock) egyik legjobb gitárosa a stúdiós debütálását az ukrajnai Pripjaty városának ajánlotta, amelyet 1986-ban súlyosan érintett a közeli csernobili atomkatasztrófa. Tragikus következményeit a város lakói a mai napig érzik.
Rothery első stúdiós szólóvállalkozásához kiváló zenészekből verbuvált csapatot maga köré: ritmusgitáron Dave Foster (Mr. So & So), basszusgitáron Yatim Halimi (Panic Room), dobon Leon Parr (ex-Mosque), billentyűn pedig Roccardo Romano (Ranestrane) játszik. Velük együtt egy remek instrumentális albumot vettek fel, amelyen igazán nagyszerűen érvényesül Rothery jellegzetes gitárjátéka, amelyre olyan nagy gitárosok hatottak, mint David Gilmour (Pink Floyd), Steve Hackett (ex-Genesis) és Andy Latimer (Camel). Szólólemez felvételére egyébként korábban már kétszer is kapott ajánlatot, de mindkétszer elúszott a dolog. Először a Marillion mesterművének, a „Misplaced Childhood”-nak (1985) a felvételei idején, másodszor pedig a szintén kultikus koncepcióalbum, a „Brave” (1994) készítésekor, a kilencvenes években viszont inkább a The Wishing Tree nevű folkrock projekt mellett döntött, amelyben Hannah Stobart énekesnővel két albumot vett fel.
Amikor a Marillion ismét hosszabb szünetet tartott az új stúdióalbum körüli munkában, Steve végre megragadta a kiváló alkalmat, hogy saját rendezésben elkészítse régóta várt stúdiós debütálását. A „The Ghosts Of Pripyat” dalairól már Rothery két koncertalbumát hallgatva is kaphattunk némi előzetes benyomást, és abból sejthető volt, hogy egy ambientes hangulatú, mélyen szántó lemezről lesz szó, kiemelkedő gitárpasszázsokkal egy nagy virtuóztól. Vagyis a dalok többségét, miközben Rothery „szövi” sajátos, rendkívül finom szólóit, borongós, nosztalgikus, olykor romantikus hangulat járja át, olyan, amilyen a mester legjobb korábbi Marillion-munkáira is jellemző volt.
Az egész album valóságos lakoma a fülnek, a „Ghosts Of Pripyat” legszebb pillanatai közé mégis a címadó dal, a „White Pass” és a nyitó „Morpheus” tartozik, utóbbi kislemezként is megjelent, és nem más vendégszerepel benne, mint Steve Hackett. A megrendítő nagyívű „Old Man of the Sea”-ben, amely szintén az egyik csúcspont, gitárszólóval csatlakozik a modern prog rock fő mecénása, Steven Wilson (Porcupine Tree) is. Rendkívül érdekes és izgalmas szám a „Kendris” is, amely helyenként a Pink Floyd „Meddle” (1971) korszakát idézi, ugyanakkor enyhe kelet-európai etnikus beütést is tartalmaz.
A „The Ghosts Of Pripyat” remekül megragadja Rothery kifinomult gitárzsenijének lényegét, így az egyes kompozíciók, teljesen instrumentális jellegük ellenére is, a lehető legérzelmesebb módon érintik meg a hallgató lelkét, miközben Steve zenésztársai végig ügyesen biztosítják a megfelelő instrumentális „terepet” a virtuóz finom mesterműveihez. Ennek az albumnak a hallgatásakor, amely talán korunk egyik legjobb és egyben legjobban elhanyagolt gitárosának nagyszerű szólókarrierjét indítja el, várhatóan mindenki jól fog szórakozni, aki rajong a gitárjáték finomságaiért, és szereti az olyan zenekarokat, mint a Marillion, a Pink Floyd és a Camel, ahol az efféle melankolikus finomság mindig is különösen szépen érvényesült.
Felállás
Steve Rothery – gitár
Dave Foster – gitár
Riccardo Romano – billentyűk
Yatim Halimi – basszusgitár
Leon Parr – dob
VENDÉGZENÉSZEK:
Steve Hackett – gitárszóló (1)
Steven Wilson – gitárszóló (3)
Produkció
Steve Rothery
Számlista
1. Morpheus (7:55)
2. Kendris (6:09)
3. Old Man Of The Sea (11:42)
4. White Pass (7:51)
5. Yesterday’s Hero (7:21)
6. Summer’s End (8:47)
7. The Ghosts Of Pripyat (5:32)
