Szerző: Rok Klemše
Előadó: Mothermound
Kiadó: Hollow Earth
Megjelenés: year_month
Játékidő: 52:10
Értékelés: 4/5
Tolmin már egy teljes évtizede otthont ad hazánk legnagyobb fesztiváljának, amely egyúttal Európa egyik nagyobb metálfesztiválja is. Ha a Metalcamp/Metaldays fel is tette Tolmint a metáltérképre, a kisváros azzal sosem dicsekedhetett, hogy különösebben sok itt gyökerező metálbandája lenne. A kilencvenes évek elején Tolminban működött az Auschwitz, amely hamarosan átnevezte magát In A Spleenre, és 1993-ban kiadott egy kultikus splitet az Obscurityvel, Dance With the Devil in a Pale Moonlight címmel. Az In A Spleen felbomlásával Tolminban egy időre a metálkreativitás is elhalt, amit az Expulsion keltett újra életre. 2001-ben megjelent bemutatkozó lemezük, az In These Glorious Epitaphs, de az Expulsion is túl hamar abbahagyta. Az Expulsion sírhalmán azonban közel öt éve új gyermeket szült egy anya, aki meleg, de csalóka ölelésébe hív. Pontosan úgy, ahogy a Mothermound teszi stúdiós bemutatkozóján, a The Burden of Tomorrow-n.
A Mothermound ezen logikusan folytatja az Expulsion történetét, csak jóval kidolgozottabban és átgondoltabban. Műfajilag a heavy, a doom és a death metal között ragadt a zenekar, de igazságtalan volna a tolminiakat pusztán ezekbe a fiókokba begyömöszölni, hiszen egyedi zenéjükben a rock és a grunge fogásaival is játszanak, a jó ötven percnyi nagylemez összetett töréseinek és hullámzásának árama pedig nyugodtan, de biztos kézzel a progresszív metál vizei felé is sodorja őket. A Mothermound progresszivitása azonban nem abban rejlik, hogy ezernyi hangot játszik le egy századmásodperc alatt, nem megszámlálhatatlan ritmus- és tempóváltással való önkielégítésben, és nem is százféle zeneelmélet erőltetett (és kényszeredett) bevetésében. A The Burden of Tomorrow izgalmas zenei utazás, mindenekelőtt a kiváló hangszeres játék miatt, főleg a gitárharmóniák terén, amelyek úgy fonódnak össze, mint az ősi fák gyökerei, aztán a váratlan fordulatok és a hatékony ritmusszekció miatt. Épp a gitárok emelik a Mothermoundot a műfaji béklyók fölé, hiszen a két gitáros nem fél olyan vonalakhoz nyúlni, amelyek korántsem klasszikusan „metalosak”, sőt olykor a seattle-i bandákra is emlékeztetnek, élükön az Alice In Chainsszel. A Mothermound hol úgy ordít és dübörög, mint a Soča zúgói, a nyugodtabb részeknél viszont a vihar előtti csend hangján szól, legfőbb erénye pedig a zene folyásának kiszámíthatatlansága, amely minden fordulóval és kanyarral meglep valami váratlannal. Kiválóan helytáll ebben a ritmusszekció, amelynek nem pusztán az a dolga, hogy kövesse a gitárriffeket és az éneket, hanem időnként csatlakozik hozzájuk a „dzsemmelős” kilengésekben. A basszus és a dob így végig mozgalmas és érdekes, a Mothermound pedig a szélesebb tömegek fülében leginkább az egyedi énekprodukció miatt akadhat meg, ami egyszerűen az a fajta, amit vagy imádsz, vagy utálsz. Középút nincs. Az ének a szinte In A Spleenes szenvedéstől a death metalosan üvöltőn és a melankolikusan bánatoson át olyan dallamokig változik, amelyek hol metalosak, hol grunge-osak. Janez Zega hangját a legkönnyebben talán azzal lehetne jellemezni, amit a művészetben a csúnya esztétikájának neveznek.
Az album teljes ötven percét a baljós és ismeretlen hatásos atmoszférája járja át, a Mothermound pedig, akár az Ember és Isten ujjainak érintése a Sixtus-kápolna mennyezetén, azt érinti meg, ami igazán isteni. Az emberi képzelőerőt és az individualitást. A The Burden of Tomorrow olyan, mint az oroszlánok bömbölése, a farkasok üvöltése és a viharos tenger tombolása, a természet örökkévalósága, amely az ember számára még mindig felfoghatatlan. A mitológiai Los, annak a világnak az egyik központi lénye, amelyet az örök William Blake épített (akinek életműve a zenekar egyik fő vezérfonala), a híres Jerusalem című műben olyan szavakat mondott, amelyek remekül leírják azt is, amit a Mothermound a bemutatkozó lemezén csinál: „I must Create a System, or be enslav’d by another Man’s. I will not Reason & Compare; my business in to Create.” A Mothermound „bizniszé”-nek lényege pedig az, hogy valami egyedit alkosson.
Felállás
Janez Zega – ének, basszusgitár
Miha Jukič – gitár
Tomaž Orač – gitár
Martin Čujec – dob
Produkció
Mothermound
Számlista
1. Aurora Awaken
2. Come the Moonlight, Come the Rain
3. Lady Violet
4. Beings Beyond Being
5. A Murder of Angels
6. Dogma Defiled
7. Omega Omnipresent
8. The Path I Cross
9. Curtains Fall
