Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: El Kachon
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2016
Hossz: 26:22
Értékelés: 4/5
Az EL Kachon szorgalmas, vállalkozó kedvű banda. Még rendesen le sem ülepedett a por a második stúdióalbum, a „Permanently Lubricated Nuts” megjelenése után, de már jönnek is a folytatással, amelynek a „Svet dovoljenih laži” címet adták. Ez bizony az a világ, amelyben élünk: ha leleményes vagy, sikeres leszel, mert jól tudsz hazudni (a „civilizált” világban a sikert az anyagi gazdagság méri)..
A zenekar már az előző két albumán is rendkívüli tehetségre hívta fel a figyelmet. Az El Kachon nemcsak kiváló zenészek kollektívája, hanem finom belső ösztönnel érzi, hogyan kell olyan szerzeményeket írni, amelyek egy szuszra hatnak azonnal magával ragadónak és megjegyezhetőnek, ugyanakkor kivételes előadói összhangról és a bandában uralkodó egymásra hangolódásról tanúskodnak.
Bár a „Svet dovoljenih laži” hivatalosan új stúdióalbum, szinte EP-ként is felfogható. Mindössze 26 perc zene van rajta, ráadásul három dal a „Permanently Lubricated Nuts” albumról származó, felújított feldolgozás, a többi viszont vadonatúj szerzemény. A zenekar úgy döntött, részben átalakítja az arculatát: az album teljes egészében szlovénul készült, az előző kettő angol szövegekkel jelent meg. Az eredmény? Zeneileg és a rádióhullámok szempontjából is a „Svet dovoljenih laži” a zenekar eddigi legkellemesebben megfogalmazott munkája. Főleg, ha eljutsz a harmadik dalig, a Samo dotikig és az ötödikig, az Odpovedig. Ez a két félballadás, „csörgedező” szám, amelyekben különösen érvényesül Tina rendkívül meggyőző, érzéki előadásmódja, azonnal beleül a fülbe. Gond nélkül szólhatnának bármikor a rádióban, a zenekar ezt már ki is próbálta a Klic és a Ples zagrnjenih zaves című dalokkal, amelyek bemutatkozó kislemezként jelentek meg. A dalokban ott a banda jól ismert karizmája, amelyet Tomi jellegzetes módon határoz meg: a fő motívumokat blues-ízű gitárharmóniákkal díszíti, kifejezetten átitatva „slide” játékkal.
A nyitó Zbudi se tulajdonképpen az album egyetlen gyorsabb száma, amely a rock’n’roll jegyeire épül. A két gitár kemény riffelős „drive-ját” a Hammond-orgona tömzsi hangja tartja össze, a ritmikai vázat pedig kacér, eleven „groove” hajtja. Remekül működő albumnyitó. Az album ritmikai kultúráját egyébként bőségesen megtámogatja az ütőhangszerek beépítése, amelyek különleges ízt adnak a daloknak. A zenekar egészében rendkívül kompakt és magabiztos, érződik, hogy a tagok már nagyon régóta ismerik egymást, és mindenben egyszerre lélegeznek. Az album kivételesen meleg, organikus, nagy dinamikájú produkciót kapott. Élőn lüktet, mintha a banda a stúdióban egy koncertfellépés mintájára játszotta volna fel. A hangkép építőkockái tökéletesen illeszkednek egymáshoz, és összefonódnak a zenekar zenei testévé.
Zárásként elmondhatom: az angolról szlovénra váltás teljes mértékben sikerült. A zenekar az új albummal is megőrizte egyéni pecsétjét és felismerhető zenei karakterét, amely az The Allman Brothers Band, Susan Tedeschi, Derek Trucks és a Lynyrd Skynyrd alakjából és munkásságából merít inspirációt. A „Sved dovoljenih leži” így afféle fordulópont a zenekar pályáján. A dalok a zenekar szerzői karakterének érését mutatják, és a munkájáért, a kitartó gürcölésért megérdemelnék a szlovén zenei közönség teljes figyelmét.
El Kachon – Klic:
Felállás
Tina – ének
Tomi Perinčič – gitár, ének
Andrej Barbič „Krt” – gitár, ének
Mileta Grujić – billentyűs hangszerek
„Sondža” – basszusgitár
Žiga Dobravc – dob
Primož Malenšek „PimpS” – ütőhangszerek
VENDÉGZENÉSZEK:
Neža Buh „Neisha” – billentyűs hangszerek a 7. dalban
Nenad Patković – billentyűs hangszerek a 2. és a 6. dalban
Borut Perše „Hefe” – akusztikus gitár a 7. dalban
Mitja Novak – lap steel gitár a 7. dalban
Produkció
Dejan Radičević
Dallista
1. Zbudi se
2. Črna kot noč
3. Samo dotik
4. Svet dovoljenih laži
5. Odpoved
6. Klic
7. Ples zagrnjenih zaves
