Szerző: Jernej Vene
Helyszín: Lucca / Olaszország
A koncert dátuma: 2007. július 27.
Nézőszám: 4000
Jegyár: 38.00 – 43.00€
A Steely Dan, vagyis a billentyűs és frontember Donald Fagen, valamint a gitáros Walter Becker duója az idei Heavy rollers turné európai szakaszának utolsó koncertjét szombaton adta a festői toszkánai városban, Luccában. A város legnagyobb terén, a római városfalon belül 4000 néztő fért el, akik a legendás páros koncertjére érkeztek. A Steely Dan 1972 óta van jelen a színtéren, néhány éves kihagyásokkal, Olaszországban viszont most léptek fel először. Éppen ezért nagy volt az érdeklődés, és a hosszú útra rajtunk kívül néhány lelkes Novo mesto-i rajongó is elindult. A Steely Dan zenéje a pop, a könnyed jazz, a soul, a rhythm ‘n’ blues és a rock keveréke. Lemezeik mindig magas mércét állítottak a hangfelvételek terén. Fagen és Becker az idei turnét rendkívül ambiciózusan tervezte meg, legalábbis ami a kísérőzenekart illeti, amelyet Becker a koncert alatt The Steely Dan orchestrának nevezett. A tízfős társaság hozzáértő zenei alapot adott, és sokat segített a dalok újraalkotásában. A hangulat forró volt, olykor kifejezetten extatikus, hiszen sok helybeli évek óta várt a Steely Dan koncertjére. A nézőkkel beszélgetve megtudtam, hogy Olaszország különböző részeiről érkeztek, szóba került többek között Padova, Róma, Nápoly, Milánó és Bari. A Steely Dan élőben sem bíz semmit a véletlenre. Ahogy lenni szokott, a hang a koncertek elején a délutáni hangpróba ellenére is mindig messze van az optimálistól, és a Steely Dannél sem történt ez másként. A technikusoknak a forró nyári estén sikerült szinte a helyére tenni az összes hangszert és hangot, de a tökéletességhez még néhány apró árnyalat hiányzott, főleg a basszusnál. Maga a zenekar egyébként tökéletesen összeszokott, ami a Steely Dan bonyolult zenéjéhez elengedhetetlen követelmény. Különösen a dobos Keith Carlock, a basszusgitáros Freddie Washington, a gitáros és zenei vezető Jon Herington, valamint a négytagú fúvósszekció nyűgözött le. A Steely Dan végigvonult a teljes életművön, a fontosabb lemezek mindegyikéről játszottak dalt, de sajnos kimaradt néhány közönségkedvenc, mindenekelőtt a Rikki don’t lose that number és a Reelin’ in the years. Hiányoltam például a Do it again című dalt, amellyel a Steely Dan 1973-ban sikert aratott, valamint a Deacon blues-t és a Hey nineteent. Donald Fagen hangján kicsit érződik a kor, de ez nem mentség arra, hogy a Haitian divorce című slágert csak úgy átengedte a társának, Walter Beckernek. Becker előadásmódja és hangszíne teljesen más, élőben nem győzött meg különösebben. A gitárjátékáért és a Harringtonnal való összjátékáért viszont – le a kalappal!
Bár Lucca nagyjából akkora, mint Ljubljana, a szervezők a szponzorok segítségével júliusban a következő előadókat tudták vendégül látni: Elton John, Norah Jones, Dionne Warwick, John Legend, Ricky Martin, Lauryn Hill, Joss Stone, George Michael, a Summer Festival nevű rendezvénysorozatot pedig a Steely Dan zárta. Szlovénia kis piac, és ezzel együtt kell élnünk…
A Steely Dan zenekara másfél óránál valamivel több, pontosabban egy óra és háromnegyed alatt lejátszott néhány legendás dalt, amelyek már régen a könnyűzene kincsestárát gazdagítják, és mellé néhány újabbat is az új évezredből. Személy szerint egy kicsit hangosabb hangzást szerettem volna, az előadásra viszont nincs egy rossz szavam sem, hiszen a színpadon olyan zenészek álltak, akiknek a karrierjét a világ könnyűzenei nagyjaival való együttműködések sora kíséri.
Setlist
1. Jeri (hangszeres felvezetés Becker és Fagen nélkül)
2. Time Out of Mind
3. Godwhacker
4. Bad Sneakers
5. Two Against Nature
6. Don’t Take Me Alive
7. Peg
8. Haitian Divorce
9. The Royal Scam
10. Dirty Work
11. Green Earrings
12. Josie
13. Aja
14. Kid Charlemagne
—ráadás—
15. Pretzel Logic
16. My Old School
17. Carolyn (záró instrumentális szám Becker és Fagen nélkül)
A STEELY DAN FELÁLLÁSA:
Donald Fagen – ének, billentyűs hangszerek
Walter Becker – gitár, ének
—————————-
Keith Carlock – dob
Jon Herington – gitár
Carolyn Leonhart-Escoffery – vokál
Michael Leonhart – trombita
Cindy Mizelle – vokál
Jim Pugh – harsona
Roger Rosenberg – baritonszaxofon
Freddie Washington – basszusgitár
Walt Weiskopf – szaxofon
Jeff Young – billentyűs hangszerek, vokál
Képgaléria
