Megjelenés: 1970. június
Kiadó: RCA
Producer: Sandy Robertson és Steeleye Span
Játékidő: 38:52
Stílus: British folk rock / folk rock
Értékelés: 7.5/10
A Steeleye Span a Fairport Convention mellett a brit folk rock legfontosabb képviselője. 1969-ben alakult, miután Ashley Hutchings basszusgitáros elhagyta a Fairport Conventiont, hogy a folk rockhoz saját utat találjon. Erre azután szánta rá magát, hogy a Fairport Convention 1969-ben nagy kereskedelmi áttörést ért el a klasszikus „Liege & Lief” (1969) albummal. Hutchingset ugyanis még mindig kísértette egy tragikus esemény emléke: 1968-ban autóbalesetben meghalt Martin Lamble dobos, a brit folk rock úttörők másik három tagja pedig szerencsére csak megsérült. A Steeleye Spannel Hutchings a nyers, eredeti brit folk rock víziója mellett maradt, attól pedig szerinte a Fairport Convention közvetlenül a távozása előtt túlságosan eltávolodott.
A Steeleye Span eredeti felállásának, amely 1970-ben rögzítette a „Hark! The Village Wait” című debütalbumot, az volt a különlegessége, hogy Hutchings egyszerre két párral zsúfolta tele a zenekart: az angol Tim Hart gitáros-énekessel és Maddy Prior énekesnővel, valamint az ír Terry Woods gitáros-énekessel és Gay Woods énekesnővel. Ahogy az ilyen helyzetekben lenni szokott, a két pár tipikus szappanopera-stílusban összeveszett az alkotói folyamaton. A „Hark! The Village Wait” felvételei után a két ír kiszállt. Woods a nyolcvanas években a The Pogues-zal való együttműködése révén lett ismert.
A „Hark! The Village Wait” volt az egyetlen Steeleye Span-album két énekesnővel egészen a „Time” (1996) című lemezig, amely Woods rövid visszatérését hozta. Maddy Prior, aki mára a Steeleye Span egyetlen eredeti tagja, Woods távozása után gyorsan a zenekar fő hangjává vált, néhány dalban pedig a két gitáros is énekelt. A vendégdobosok Gerry Conway és Dave Mattacks voltak, akik később a Fairport Convention, illetve a Jethro Tull tagjaiként lettek ismertek.
A „Hark! The Village Wait” főként akusztikus irányultságú, hagyományos brit folk rock album volt, bőven mandolinos, akusztikusgitáros, bendzsós és fuvolás hangszereléssel. Az elektromos gitár csak módjával kapott szerepet. Ennek a Steeleye Span-korszaknak az egyik legnagyobb érdekessége a női vokális harmóniák kórusszerű hangzása, amely az olyan dalokban ragyog igazán, mint a „My Johnny Was a Shoemaker” és a „One Night as I Lay on My Bed”. Míg a Fairport Convention elég korán kísérletezni kezdett a progresszív rock elemeivel, a Steeleye Span a kezdeti éveiben jóval „tradicionalistább” volt, ami jól hallható az olyan számokon, mint a „Two Corbies”, amely akár a viktoriánus korban is születhetett volna. A „Lowlands of Holland”, amelyben főleg a mandolinok epikus harmóniái nyűgöznek le, a „Hark! The Village Wait” egyik csúcspontja, és az egyik ritka dal, amely felért a „Liege & Lief”-korszakos Fairport Conventionnel.
Szolid debütalbumukon a Steeleye Span még a brit folk rock csínját-bínját tanulgatta, és lassan kialakította a saját, felismerhető hangzásvilágát. A „Hark! The Village Wait” többnyire szigorúan tartotta magát az alapvető folk rock normákhoz, és volt rajta néhány gyöngyszem, amely később a koncertműsorokba is bekerült. Az alkotói szakadás a férfi és a női „frakció” között viszont néhol túlságosan érződött, időnként pedig úgy tűnt, mintha két különböző zenekar készítette volna a lemezt. Hutchings, Hart és Prior a Woods házaspár távozása után a Steeleye Span új felállásába beválogatta Peter Knight hegedűst, aki több mint negyven évig kitartott a zenekarban, valamint Martin Carthy gitáros-orgonistát, és ők legalább egy időre stabilitást hoztak a kultikus csapatba.
A recenziót írta: Peter Podbrežnik
Számlista:
1. A Calling-On Song (1:12)
2. The Blacksmith (3:40)
3. Fisherman’s Wife (3:14)
4. Blackleg Miner (2:47)
5. Dark-Eyed Sailor (5:58)
6. Copshawholme Fair (2:34)
7. All Things Are Quite Silent (2:39)
8. The Hills Of Greenmore (4:01)
9. My Johnny Was A Shoemaker (1:11)
10. Lowlands Of Holland (6:00)
11. Twa Corbies (2:06)
12. One Night As I Lay On My Bed (3:30)
Steeleye Span:
Ashley Hutchings – basszusgitár
Maddy Prior – ének, vokál, 5 húros bendzsó
Tim Hart – ének, vokál, gitár, 5 húros bendzsó, electric, lead (4) & backing vocals, guitar (2,4,7,8), 5-string banjo (3), electric oprekelj, síp, harmónium
Terry Woods – gitár, mandola, 5 húros bendzsó, concertina és mandolin, vokál
Gay Woods – ének, vokál, autoharp, concertina, bodhrán
Vendégzenészek:
Gerry Conway – dob (2,3,5,6,7,8)
Dave Mattacks – dob (4,10,11,12)
