Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Flower Kings, The
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 1997
Játékidő: 130:14
Értékelés: 4/5
A svéd gitárvirtuóz és alkalmi énekes, Roine Stolt biztosan nem számított rá, hogy kísérőzenekarából előbb sikeres projekt, majd igazi, önálló együttes lesz. A The Flower Kings néven az 1990-es évek közepén a progresszív rock úgynevezett harmadik hullámának egyik legfontosabb képviselőjévé váltak. Fényes hangszereléseik és a szövegeikben uralkodó pozitív üzenetek miatt a modern prog-színtér „vidámfiúiként” váltak ismertté, és a sok hangzásbeli és lírai párhuzam miatt a legtöbben legszívesebben a legendás Yesszel hasonlítják őket, pedig zenéjükben más progrock-nagyságok hatása is kihallható. Amikor megjelent a harmadik albumuk „Stardust We Are” címmel, a zenekarban Stolt mellett ott volt Tomas Bodin billentyűs és Hasse Froberg énekes, basszusgitáron Roine testvére, Michael, dobon pedig Jaime Salazar, míg Hasse Bruniusson ütőhangszeres és Ulf Wallander szaxofonos vendégzenészként működött közre.
A „Stardust We Are” volt a The Flower Kings története első dupla albuma, és egyben egy hosszú évekig tartó dupla albumos hagyomány kezdete is (a „Virágkirályok” minden második lemeze dupla lett). Az ilyen The Flower Kings-projekteken jellemzően több mint két óra zene kapott helyet, aminek jó és rossz következményei egyaránt voltak. A néhány kivételes kompozíció mellett – közülük a huszonöt perces címadó mestermű emelkedik ki, amely egyben az együttes valaha írt legjobb dolgai közé tartozik – az albumon számos, többnyire rövidebb darab is akad, amelyek leginkább arra szolgálnak, hogy minél jobban megnyújtsák a dupla album játékidejét.
Így például a nyitó, több mint tízperces „In The Eyes Of TheWorld” után, amely pillanatokra úgy szól, mint a Deep Purple (a Hammond-orgonás nyitány), a Yes (énekharmóniák) és a Genesis (szimfonikus hangszerelés) közeli találkozása, egy két percnél is rövidebb, csendéletszerű közjáték, az „A Room With a View” következik. Technikai szempontból minden darab – ahogy várható – kiváló szinten szólal meg, hiszen a zenekar tagjai a skandináv progrock-színtér elitjéhez tartoznak, ahol Stoltnak, aki a hetvenes évek óta jelen van a színtéren, legendás státusz jár. Bodin már ekkor szinte a legapróbb részletekig kitanulmányozta fő példaképei, Rick Wakeman (Yes) és Tony Banks (Genesis) hozzáállását, ezért a hangszerelései kulcsfontosságúak abban, hogy a „Stardust We Are” a szimfonikus progresszív rock jobb teljesítményei közé tartozik az előző század utolsó évtizedében. A The Flower Kings ugyan az dallamos hangszerelésekre és szép refrénekre esküszik, de közben szeret „bonyolítani” is hosszú hangszeres szakaszokkal és összetett improvizációkkal, ahol King Crimson- és Gentle Giant-hatás is érezhető, ezért a zenéjük hallgatása általában jóval nagyobb odafigyelést és összpontosítást igényel.
Az „A Room With a View” idegesítő nyitánnyal indul, tele megőrjítő effektekkel, de a dolgok gyorsan lecsillapodnak, és idővel úrrá lesz a tipikus The Flower Kings-féle pozitivizmus, bájos szimfonikus hangszerelésekkel és játékos ritmusváltásokkal. A főnök Stolt és társa, Froberg – aki énekstílusát tekintve és lelkében is hard rockos – hatékonyan váltogatják egymást a fő vokálon. A bájos, többszólamú refrénnel megkoronázott „The Church Of Your Heart” egy újabb teljesen jellegzetes szerzemény, amelynek hangulatában végig ott érződik Stolt „virágos” pozitivizmusa, ő az „örök hippi”, akit a szövegei és a filozófiája miatt sokan a skandináv Jon Andersonnak (Yes) neveznek. Bodin rövid szólómenete, amelyben az orgonán szakrális hangulatot teremt, szintén érdekes színfolt. A „Poor Mr. Rain’s Ordinary Guitar” szép akusztikus, pásztori hangulatú instrumentális, bár stílusában nem illik a legjobban az album uralkodó, kissé „hiperaktív” atmoszférájába.
A „The Man Who Walked Witth Kings” instrumentális, amely felfogásában a Genesis „Wind And Wuthering”-korszakát idézi, szép akusztikus bevezetője barokkos hangszerelésű, miközben Stolt itt több mint nyilvánvalóan egyik fő példaképe, Steve Hackett gitáros megközelítését követi. A stílusbeli sokszínűséget a legkevésbé sem lehetne felróni az albumnak, és ez az egyik erény, amellyel a „Virágkirályok” a leginkább lenyűgöznek, bár nem minden stílusbeli kontraszt egyformán meggyőző. A tizenkét perces kísérlet, a „Circus Brimstone” az album egyik ritka, kissé komorabb pillanata, amelyben jól kivehető a King Crimson hatása. Általában szinte minden The Flower Kings-albumon van egy-két nem jellegzetes, sötétebb hangulatú kompozíció. A „Crying Clown” közjáték után a tömör, ugyanakkor sikerült „Compassion” következik, amely tele van epikus és finom futamokkal, és a minőségi szimfonikus prog minden rajongójának megdobogtatja a szívét.
A második lemez még nagyobb stílusbeli sokszínűséget kínál. Az orgonás instrumentális „Pipes Of Peace” után, amely a központi „Stardust We Are” motívumot tartalmazza, a melankolikus „The End Of Innocence” jön, amelynek zárórészében rendkívül finom gitárszóló szól, és a „Stardust We Are” jobb pillanatai közé tartozik. A „yesesen” hangzó „The Merrygoround” ismét a The Flower Kings képviseletibb, „vidám körhintája”, ahol a zenekar szinte szétfeszül a pozitív energiától, és többnyire a többszólamú éneklés és a magas hangok dominálnak. Az album egyik legérdekesebb kísérlete kétségtelenül a hippis-pszichedelikus „Don Of The Universe”, amelyet hallva, aki nem ismeri Stolt és társai felépítését és filozófiáját, gyorsan arra gondolhatna, hogy a srácok a megalkotása és az előadása közben bizonyos bódító szereket fogyasztottak. A nyitó, instrumentális rész hangulata kissé a hetvenes évek eleji Pink Floydot idézi, az elektromos szitár pedig sokaknak a késői Beatlest juttatja majd eszébe.
A „Different People” sokszínű keverék prog, pop, hard rock és funk elemekkel, amely végig pattogós dallamot és játékos hangulatot tart fenn. A „Kingdom Of Lies” karneváli bevezető után temperamentumosabb részbe csap át, ahol Froberg kemény rockos énekstílusa különösen érvényesül. Az „If 28” rövid közjáték elegáns zongoraszólóval. A „Ghost Of The Red Cloud” pillanatokra már nagyon közel kerül a pop rockhoz, vidám refrént, mókás effekteket és csaknem reggae-ritmust kínál. A „Hotel Nirvana” rövid, érdektelen akusztikusgitár-improvizáció, amelyről az ember a vége után rögtön megfeledkezik. Az album legjobb darabja a már említett epikus címadó mestermű, amely általában egyetlen The Flower Kings-koncertről sem hiányozhat, és minőségében a progresszív rock aranykorának epikus klasszikusaival van egy szinten. A rendkívüli összetettség, a sok agyafúrt ritmusváltás és tempóváltozás ellenére legnagyobb erénye a fantasztikus, magával ragadó refrén, amely a zenekar történetének egyik legmarkánsabb és legemlékezetesebbike. Ezzel a záró remekművel az együttes kissé megváltja magát az összes felesleges közjátékért.
A The Flower Kings a „Stardust We Are” albummal bebizonyította, hogy a dupla albumok megálmodása nem okoz nekik különösebb fejtörést, bár ekkora mennyiségű zene gyakran kétélű fegyver, hiszen a ragyogó pillanatok mellett néhány teljesen felejthető alkotás is akad, többnyire rövidebbek, amelyeknél a puszta technikai tökéletesség nem elég ahhoz, hogy a hallgató figyelmét sikeresen fenntartsa ennek a terjedelmes és ambiciózus stúdióprojektnek az elejétől a végéig. A The Flower Kings ezt a vonalat a későbbi dupla albumain is folytatja majd, amelyek a csemegék mellett némi gyorsan felejthető balasztot, azaz játékidőt kitöltő közjátékot is tartalmaznak majd. Éppen ez zavarta legjobban a kritikusaikat, ezért a The Flower Kings később, a terjedelmesebb – az évek során egyre ritkábbá váló – albumok kovácsolásakor ügyelni kezdett arra, hogy minél kevesebb legyen a gyorsan felejthető pillanat.
Felállás
Roine Stolt – gitár, ének, billentyűs hangszerek
Tomas Bodin – billentyűs hangszerek
Hasse Froberg – ének, vokál
Michael Stolt – basszusgitár
Jaime Salazar – dob
Hasse Bruniusson – ütőhangszerek
Ulf Wallander – szaxofon
Produkció
Don Azzari
Számlista
CD 1: (54:34)
1. In The Eyes Of The World (10:38)
2. A Room With A View (1:26)
3. Just This Once (7:53)
4. Church Of Your Heart (9:10)
5. Poor Mr. Rain’s Ordinary Guitar (2:43)
6. The Man Who Walked With Kings (4:59)
7. Circus Brimstone (12:03)
8. Crying Clown (0:57)
9. Compassion (4:45)
CD 2: (71:41)
1. Pipes Of Peace (1:19)
2. The End Of Innocence (8:28)
3. The Merrygoround (8:17)
4. Don Of The Universe (7:02)
5. A Day At The Mall (0:45)
6. Different People (6:19)
7. Kingdom Of Lies (5:48)
8. If 28 (2:15)
9. Ghost Of The Red Cloud (4:37)
10. Hotel Nirvana (1:49)
11. Stardust We Are (25:02)
