Something Wicked

0 9

Előadó: Earthride
Kiadó: Doomentia Records
Megjelenés: 2010
Játékidő: 52:12
Értékelés: 4/5

2000-et írtunk, és az ezredfordulón a Spirit Caravan kompromisszumot nem ismerő basszusgitárosa, Dave Sherman úgy döntött, hogy eljött az ideje valami újnak és frissnek. Megszületett az Earthride, és elkezdték hinteni a koszos riffeket, amilyeneket a Corrosion Of Conformity-nél és az időtlen déli mocsár minden szentjénél élvezhettünk teljes pompájukban. A doom fővárosának számító Maryland termékeny iszapjából pedig már eddig is bőven felcsaptak a lángok, amelyeket az elmúlt évtizedekben olyan bandák szítottak, mint az Iron Man, a Pentagram és a fent említett Spirit Caravan. A hangzások új fúziójának földrajzi eredete tehát több mint kedvező útravaló a Something Wicked meghallgatása előtt.

https://www.youtube.com/watch?v=P4d-79hW2qo

Sherman egy interjúban kijelentette, hogy az olyan zenekarok, mint a Black Sabbath, a Pentagram, a Witchfinder General és hasonló, a közelmúlt monumentális nevei ilyen baljós értelmezésének okait a közeli mocsarak zavaros tavaiban kell keresni. A hatalmas múlt hagyományát pedig pontosan követi a maryland-i veteránok negyedik, végzetesen vonzó hangzású kiadványa is. Mivel a név jelöl és bélyeget süt, a Something Wicked az utolsó atomjáig őszintén sötét, baljós és kompromisszummentes. A modern kor technikai csodáival szemben az Earthride a nehezebb, brutálisabb utat választotta az ötletek megfogására és rögzítésére: az egész lemez a régi módszerrel, A-DAT hordozókra készült, a lelki esszenciát pedig a konzolból több mint sikeresen Chris Kozlowski szívta ki, akit a Pentagram producereként is ismerünk. Az eredmény egy olyan lemez, amiből vad harag, düh és motoros kipufogóbűzzel átitatott doom árad. Hangzásra kéz a kézben jár az olyan lemezekkel, mint a Vampire Circus és a Taming Of The Demons, az Earthride hangzását pedig egy hajszálnyit sem csorbítja. Sherman koszos hangja egy megszállott Lemmy–Phil Anselmo keverékre emlékeztet. Az Earthride tényleg koszos, nyers gitárfuzzt szolgál fel, Kyle Van Steinburg gitárriffjeinek pusztító mennydörgése alatt pedig szépen összefonódik Rob Hampshire groteszkül formátlan basszusa és Eric Little organikus dobolása.

A lemez a címadó nyitószámtól, a Something Wickedtől kezdve végig fenntartja a feszültséget, a jóval kevésbé gyötrően lassú, Clutch-osan játékos Make Up Your Mind pedig felélénkíti a hangulatot, és kétségkívül az Earthride-diszkográfia egyik legfertőzőbb nótája. A gyilkos metrika a Destruction Song finoman felépített szépségében folytatódik, amelynél a rebel pride, a déli makacs ellenállás és szenvedély körvonalai rajzolódnak ki a szemed előtt. A szétszórt figyelmed teljes fókuszba kerül a Zodiac akusztikus bevezetője alatt. Sherman downosan fokozza a hangulatot az egyre torzabb gitár- és basszusrétegekkel. A lábdobogtatásos ritmust és a fülben tátongó hézagok betömését pedig a nyugodt Watch The Children Play hozza, amelynél egy doom-nyugtatókon élő, acélosra edzett bivalycsorda dübörög át az agyadon. Adrenalinadagot a kissé elálmosodott szívedbe az acélszépségeknek szóló nyers himnusz, a Grip The Wheel lövell, a közvetlenebb, metalos-sludge-os kirándulás a Route 66 poros mellékútjain pedig a látomások újabb sáros adagával folytatódik, a pokolian lassú és égető Supernatural Illusion-nel. A nagy finálét az Earthride egy koherens egyenesre tartogatja, a Force Fed Fear számra, amely után egy marék iszap marad a szádban, a sludge-os kerozinnal feltöltve pedig kielégülten kötsz ki a jól ismert szónikus telítettség biztonságos kikötőjében.

https://www.youtube.com/watch?v=-rHbtOGnzz0

A Something Wicked nem új recepteket keres a hallgatói étvágy kielégítésére, de betölti a szívedben tátongó űr jókora részét a stoner–sludge nagymesterek első vonalbeli lemezeinek megjelenései között. Én a Downra, a The Clutchra, néhány koszos Fu Manchura és még szubverzívebb dolgokra gondolok. Az Earthride a klubos underground déli urai, a Something Wicked album pedig szinte kötelező hallgatnivaló mindenkinek, aki a szívében sludge-ot, metalt és az őszinte, nem hivalkodó, de végzetesen vonzó, régi vágású doom füstös horizontjait hordozza!

A kritika a RockLine és a Rock Hard Slovenija együttműködésében készült.

Felállás

Dave Sherman – ének
Kyle Van Steinburg – gitár
Josh Hart – basszusgitár
Eric Little – dob

Vendégzenészek:
– Scott „Wino” Weinrich – gitár és ének a 8. dalban
– Dawn Wagner – kísérővokál a 9. dalban

Produkció

Chris Kozlowski & Earthride

Számlista

1. Something Wicked
2. Hacksaw Eyeball
3. Make Up Your Mind
4. Destruction Song
5. Zodiac
6. Watch the Children Play
7. Grip the Wheel
8. Supernatural Illusion
9. Force Fed Fear

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik