Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Kayak
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2018
Játékidő: 60:00
Értékelés: 4/5
A „Seventeen” a kultikus holland progresszív zenekar, a Kayak tizenhetedik stúdióalbuma. A csapat 2017 óta – az egyetlen eredeti tag, Ton Scherpenzeel billentyűs vezetésével – teljesen megváltozott felállásban működik. A két legismertebb új tag a svéd basszusgitáros, Kristoffer Gildenlow (ex-Pain of Salvation) és a dobos Collin Leijenaar (ex-Neal Morse, Affector). Marcel Singor gitáros/énekes, valamint Bart Schwertmann, aki a Kayak hosszú ideje frontembere, Edward Reekers helyére lépett, a „Seventeen” megjelenéséig viszonylagos rejtélynek számítottak. Gildenlow a „Seventeen” felvételei idején még nem volt hivatalos tag, és mindössze egy dalban működött közre, a dobokat pedig Lean Robbemont játszotta fel.
Pánikra semmi ok a radikális átrendeződés ellenére sem, hiszen a „Seventeen” hozza a klasszikus Kayak-albumok színvonalát: itt vannak Scherpenzeel pazar szimfonikus hangszerelései, a dallamos gitárharmóniák, a gazdag ritmikai árnyalatok, a ravasz tempóváltások és a többnyire epikus ívű éneklés. Néhány dalban megjelenik az a jellegzetes pompázatosság is, amely a múltban a zenekar néhány legnépszerűbb munkáját jellemezte.
A Kayak a „Seventeen” lemezzel – amely 2018 egyik legjobb műve a progresszív rock aranykorának csapatai közül – továbbra is a dallamos, szimfonikus progrock igen kellemes változatát műveli. Ezúttal, a rendkívül ambiciózus elődöt, a „Cleopatra: The Crown of Isis” (2014) című albumot követően, koncepció nélkül, de egy cseppel sem kevésbé érdekesen. Az új énekes, Schwertmann már a nyitó „Somebody” refrénjeiben a falszettbe váltással megmutatja magát, és meggyőz arról, hogy Reekers több mint méltó utódja. Hangja rendkívül eklektikus, színe pedig számos más műfajhoz is illik, például a heavy metalhoz. Ugyanez elmondható az új gitárosról, Singorról is, aki néhányszor meglepi a hallgatót ütős, metalos futamokkal, majd a következő pillanatban már a melankolikus harmóniák rendkívül finom szövőjévé változik.
A „Seventeen” két remek szimfonikus progrock eposzt is tartalmaz, a „La Peregrina (She Wanders Alone)” és a „Walk Trough Fire” című dalt, amelyek ambient szépségükkel, epikus harmóniáikkal és hangszerelési fenségükkel a régi hívek többségét boldoggá teszik. A „Ripples on the Water” című dalban a Kayak különleges vendéggel egészül ki: a Camel gitárosa/énekese, Andy Latimer jellegzetes gitárszólóval csatlakozik, ő volt valaha Scherpenzeel főnöke az említett legendás angol progcsapatnál. Scherpenzeel, aki a „Seventeen” lemezen főként a zongorára esküszik, még mindig ennek a – az ismertebb honfitársaihoz, a Focushoz és a Golden Earringhez képest meglehetősen elfeledett – zenekarnak a fő hajtóereje. Ezen az ambient szempontból rendkívül intenzív albumon, amelyet teljesen a régi hívek ízlésére szabtak, nincs gyenge pillanat. Egyedül azt lehetne némileg felróni, hogy hiányzik belőle egy nagyobb adag kísérletező kalandvágy, hiszen egyes dalok még jobban is sikerülhettek volna.
A Kayak a „Seventeen” lemezzel igen kellemes és szimpatikus albumot hozott össze, amely tele van szimfonikus progrock gyöngyszemekkel, és szép bizonyíték arra, hogy a zenekar új verziója is magas szinten áll hangszerelésben, dalszerzésben és hangszeres játékban, méltó a gazdag örökséghez. A kristálytiszta, „legyalult” produkció ugyan nem mindenkinek az ízlése szerinti, mégis kiválóan illik a „Seventeen” dalszerzői és hangszerelési irányához. A Kayak az olasz progresszív legenda, a PFM mellett az egyik legjelentősebb progrockos név, amely nemrég csatlakozott a neves német Inside Out kiadóhoz. A PFM-mel ellentétben azonban a Kayak a „Seventeen” lemezzel nem hagyta cserben a híveit, hanem olyan stúdióalbumot készített, amilyennek lennie kell – ahogy a nagykönyvben meg van írva.
Felállás
Bart Schwertmann – ének
Marcel Singor – gitár
Ton Scherpenzeel – billentyűs hangszerek, basszusgitár, vokál
Lean Robbemont – dob
VENDÉGZENÉSZEK:
Andy Latimer (Camel) – elektromos és akusztikus gitár (6)
Izak Boom – bendzsó és ukulele (9)
Rens Van Der Zalm – furulya (10)
Kristoffer Gildenlöw – basszusgitár (11)
Nico Outhuijse – ütőhangszerek, vokál
Produkció
Ton Scherpenzeel
Számlista
1. Somebody (3:04)
2. La Peregrina (11:42)
3. Falling (3:08)
4. Feathers and Tar (3:14)
5. Walk Through Fire (10:23)
6. Ripples on the Water (3:40)
7. All that I Want (3:47)
8. X Marks the Spot (1:58)
9. God on Our Side (3:30)
10. Love, Sail Away (3:12)
11. Cracks (8:50)
12. To an End (3:32)
