Szerző: Rok Klemše
Fotók: Nina Grad
Helyszín: Gala Hala, Ljubljana
A koncert dátuma: 2016. 10. 26.
Véget ért a brutális koncertoktóber, de mielőtt igazán lecsengett volna, még legalább két nagyobb buli várt ránk. Hétfőn jött a technikás death metal halloween-show az Obscurával, a Revocationnel, a Beyond Creationnel és a Rivers of Nihillel, előtte pedig a múlt szerdán kitárultak a Gala hala pokolkapui, és négy black metal bandát köptek ki magukból a világ minden tájáról. A Bloodshed Rituals európai turnén a görög Rotting Christ és a kolumbiai–amerikai Inquisition kettős mutatja be új albumát, a véres rituálék útján pedig a brazil kultbanda, a Mystifier és az avantgárd black metalosok, a Schammasch tartanak velük.
Az apokalipszis négy lovasa közül az elsők, a svájci Schammasch már este hétkor színpadra léptek, de így sem csak a saját örömükre játszottak. Szerencsére nem ismétlődött meg az Enslaved hétfői, Kino Šiškában tartott koncertjének gyér látogatottsága, és a két főbanda fellépése között a Gala hala szinte az utolsó sarokig megtelt. A Schammasch még nem rendelkezik ilyen renoméval és ismertséggel, de egész korrekt bemelegítést adtak. A svájci négyes a black metal alapjaira építi a hangzását, amelyekből gyakran kanyarodik sokkal kísérletezőbb, sőt avantgárd vizekre. A zenekar a Ghosthoz hasonlóan, de jóval kevésbé hatásosan a rejtélyességre és a keresztény ikonográfiára építi az imidzsét, amit az arcát eltakaró, valamiféle pápai ruhába öltözött énekes testesít meg. Egy első támogatótól igen hosszú szett így teljesen rendben lett, de a Schammasch a műfajilag (nagyjából) rokon honfitársaik, a Bölzer nyomába sem ér.
Még jobb (khm… abból, amit láttunk és hallottunk, talán más szót kellene használni) benyomást keltett a következő előzenekar, a homályos brazil kultbanda, a Mystifier. A trió már 1989 óta tapossa a földet, és a Sarcofagóhoz hasonló bandákkal, valamint a Holocaustal, a Vulcanóval és persze a Sepulturával együtt törte az utat a brazil underground színtérnek. A zenekar a 2001-es Profanus óta nem vett fel új stúdióalbumot, élőben viszont még mindig igen aktív. Beelzeebubth gitáros, Jhoni Apollyon dobos és Diego Araujo énekes, basszusgitáros és billentyűs (igen, jól olvastad) triója jó egy órányi, kicsit rövidebb halotti keringőre invitálta a közönséget a primitív black/death metal világában. A rendkívül energikus színpadi show miatt nagyon szimpatikusra sikerült, még ha időnként eléggé Spinal Tap-szerű is volt. A fél terem szívből röhögött, amikor a basszusgitáros a miniatűr billentyűin kezdett játszani, ami inkább komikusra sikerült, mint fenyegetőre. A gonosz megjelenést nem segítette a napszemüveggel eltakart Beelzeebubth sem, aki nyilvánvaló, kétségbeesett kapkodás nélkül egyetlen szólót sem tudott lejátszani. Ettől függetlenül ez volt az este legszívből jövőbb, leghálásabb és legősibb fellépése, olyasmi, amit tulajdonképpen csak a brazil undergroundtól kaphatsz meg igazán.
A görög óriások, a Rotting Christ két évvel ezelőtti, győzedelmes Metaldays-fellépése után most sem vártunk tőlük kevesebbet. A görögök hozták a várt formát, és az utóbbi idők egyik legjobb klubkoncertjét adták. A zenekar remek hangulatban volt a közönséggel való kapcsolattartáshoz, főleg a karizmatikus frontember, Sakis Tolis jóvoltából, aki a görög underground körül tett, egyórás utazás alatt végig gond nélkül kézben tartotta a közönséget. A Rotting Christ ismét bebizonyította, hogy az egyik legegyedibb extrém metal bandáról van szó, amely sajátos módon ötvözi a black metalt a gótikus hatásokkal és a hagyományos görög zenével, ami főleg a hatalmas kórusrészekben, a szinte korálszerű éneklésben és Sakis deklamálásában rejlik. Ugyanakkor a Rotting Christ becsületesen felpörgeti az adrenalint a felgyorsított részekkel, amelyek műfajilag akár a thrash metalhoz is közelítik őket. Ezzel a kombinációval a görögök baljós, ördögi atmoszférát teremtenek, amit Sakis gesztusai, még inkább pedig a régebbi dalok tesznek még teljesebbé, ezek szépen összeolvadtak az újabbakkal. Bár az aktuális Rituals nem a pályafutásuk csúcsa, tartja a zenekar egyenletes színvonalát, amely élőben ragyog igazán. A remek fellépést a Rotting Christ a Non Serviam című epikus himnusszal zárta, a közönség pedig még jó ideig ráadást követelt.
Végül jött az Inquisition kolumbiai–amerikai kettősének inkvizíciós leckéje, akik az elmúlt években a black metal csúcsára törtek. Még mindig hihetetlen látni és hallani, hogyan sikerül a duónak élőben csak gitárral és dobbal (meg némi felvételről szóló hangszerelés segítségével) betölteni a teljes hangképet. A basszust és a második gitárt egy pillanatra sem hiányolod, mert Dagon sajátos riffjei úgy töltik be a dobhártyákat, ahogy az inkvizíció kínzóeszközei a test többi nyílását. Incubus eközben változatos dobjátékról gondoskodik, amely nem csak megszámlálhatatlan blast beatre épül, Dagon pedig az egyik legegyedibb black metal énekstílusáról ismert, amelynek célja az emberi hang teljes elembertelenítése. Dagonnak ez egyfajta robotos, tibeti torokénekkel remekül sikerül. Bár a színpad előtt kevesebb fej volt, mint a Rotting Christ alatt, a duó könyörtelenül bemutatta az aktuális stúdióalbumot, a Bloodshed Across the Empyrean Altar Beyond the Celestial Zenitht, hozzátett egy maroknyi régebbi rombolót, és a megdöglött stroboszkóp ellenére sem hagyta magát zavartatni az egyedi rituáléja közben. A kozmikus borzalom megidézése tökéletes volt, és valószínűleg az idei év legjobb black metal koncertjének voltunk tanúi.
Setlist
ROTTING CHRIST:
1. Orders From the Dead
2. Ze Nigmar
3. Kata ton Demona Eautou
4. Athanati Este
5. Elthe Kyrie
6. Apage Satana
7. The Sign of Evil Existence
8. The Forest of N’Gai
9. Societas Satanas
10. In Yumen-Xibalba
11. Grandis Spiritus Diavolos
12. Non Serviam
INQUISITION:
1. From Chaos They Came
2. Ancient Monumental War Hymn
3. Hymn For a Dead Star
4. Desolate Funeral Chant
5. Infinite Interstellar Genocide
6. Vortex From the Celestial Flying Throne of Storms
7. Dark Mutilation Rites
8. Embraced By the Unholy Power of Death and Destruction
9. Master of the Cosmological Black Cauldron
10. Command of the Dark Crown
11. Astral Path to Supreme Majesties
12. A Magnificent Crypt of Stars
13. The Realm of Shadows Shall Forever Reign
Képgaléria
