Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Zoran, Jernej
Kiadó: Menart Records
Megjelenés: 2015. 03. 06.
Játékidő: 43:20
Értékelés: 4/5
Jernej Zoran negyedik önálló stúdióalbumával tér vissza. A három éve megjelent elődhöz, a „Stratosfera”-hoz képest az új „Romeo, Julija in tatovi sonca” talán még egy árnyalattal több földközeli elemiséget őriz, amire biztosan hatással voltak az elmúlt három év eseményei, amelyek során ebben a csodálatos új, bolond világban élünk. Az új lemez is hoz szerelmi vallomásokat, személyes hangvételű dalokat és társadalomkritikai elkötelezettséget, ami a fiatal szlovén állam váratlanul gyors süllyedésének tipikus lenyomata.
Jernej Zoran elképesztően erős „songwriter”, mondjuk egyszerűen: zeneszerző. Első számú vallomásos fegyvere a gitár marad. A ravasz zeneszerzői tehetségét korábbi munkái is bizonyítják, köztük a remek „Stratosfera”, és ezt a hagyományt képviseli az aktuális stúdióalbum, a „Romeo, Julija in tatovi sonca” is. A tíz dalt rendkívüli vallomásos szenvedély fűszerezi, ahogyan Jernej a gitárjátékhoz és a gitárfrázisok megalkotásához nyúl: ezeket folyamatosan gazdagítja sokféle gitárdíszítéssel és találékonyan megoldott átvezető futamokkal, ahol könnyű kihallani a filigrán bíbelődést, ahogy az egyes darabkákból kompakt, lédús, organikus hangzású, fülbemászó, klasszikus rockszellemű, magas muzikális értékű dalok szilárd egésze áll össze.
Jernej a kilenc dal között öt énekes közt osztotta szét az énekes szerepeket, a To je ljubezen című számban pedig maga énekel. A dalok zömét, akárcsak az előző lemezen, most is Lara Poreber énekli, akinek vokális karizmájában a misztika valódi árnyalata is ott van. Ezért ő kapta a szerepet a remek nyitódalban, az ébresztőszerűen ünnepélyes Kisikben is, amely Jernej dinamikus, remekül illeszkedő gitárjátékával együtt hamar magasra emeli az albumot! Instrumentális szám ezúttal csak egy van. A „Specialno švedsko jeklo” nosztalgikusan szól, és a nyolcvanas évekre emlékeztet, amikor Szlovéniában csak egyféle húrt lehetett kapni, és a csomagoláson éppen ez a három szó állt. Jernej ebben a számban különösen finom módon jelzi, hogy a hatvanas-hetvenes évek blues- és rockhangjain nőtt fel. Játékában erősen érezhető David Gilmour szentimentalizmusa, finom hangkeverése, valamint az organikusan élő, lecsupaszított gitárhang, amely valószínűleg valami „Telecasterből” érkezik, de összefüggésbe hozható a Jeff Beck, Peter Frampton vagy a „lassúkezű” Eric Clapton iránti rajongással is. Éppen ez az érzéki hangkeverés a szólókban és az átvezető díszítésekben, no meg a gitárfrázisok és a vezérdallamok legjobb összhangjának keresése adja az album alkotói többletét.
Hiába szól minden olyan szépen a hetvenes évek rockhangzásának retró, rusztikus indíttatású sínein, a vezérdallamok rendkívül kompakt fülbemászósága, amely remek fokozással viszi át a hangulatot a versszakon (és az elő-refrénen) át a refrénbe, az album kiváló hallgathatóságának záloga. Ezért van az albumon jó néhány dal, amely gond nélkül sokszor szólhatna a rádióban. Ilyen a Kisik már az album nyitányán, kicsit később a vágyakozón misztikus Zakaj, a különösen fülbemászó Nov dan, valamivel odébb pedig a rockos riffre épülő Moj svet, amelyben Matevž Šalehar Hamo hangja nagyon jól illeszkedik. Ez utóbbi Hamo előadásmódja és a versek mondanivalója miatt egyszerre humoros és lucid hangulatot hordoz, a rock’n’roll formátumú dal pedig hatásos fokozással egyenesen igazi boogie-lüktetésbe csap át. Kiváló szám. A Tatovi sonca komor dal, erős blueshátterrel. Ebbe a dalba az El Kachon együttesből Tina Gerbec Radakovič ugrik be énekelni, hiszen az ilyen típusú szám, amelyben a riffeket Hammond-hang is kíséri, soulosabb éneket kíván, Tina pedig ezeken a vizeken otthon van, és most is hibátlan előadást nyújt. A Tatovi sonca és utána a Bruseljski predpražniki különösen társadalomkritikus, utóbbiban van egy kis „Mi2-s” energia Zlatko Petković vezető éneke miatt, aki a refrénben főleg Tone Kregarra emlékeztet, és persze a dal rock’n’roll formátuma miatt is.
Akárcsak a „Stratosfera” esetében, az új „Romeo, Julija in tatovi sonca” is újabb dokumentuma Jernej Zoran diszkográfiai életművének, amelyen nincs egyetlen olyan dal sem, amelyet az album játékidejének kitöltésére szánt töltelékként lehetne megbélyegezni. A dalok minőségben egymás mellett állnak, és a mondanivalójukban nincs ingadozás. Mindegyik megőrzi a vallomásos fókusz szilárd, tartalmi tapinthatóságát. Az albumot bájos hangzásbeli szívélyesség hatja át, amely az organikus őszinteség keresésének szentelt. Az aranyozott aranyozott alapossággal és elköteleződéssel csiszolt hangszerelések bőven kifizetődnek. Jernej Zoran új albuma dalainak muzikális tömörségével és finomkezű gitárjátékával egy gyönyörű lemez, amely a rock hagyományának hódol, ennek a szónak a klasszikus, rusztikusan eredeti értelmében, és a rock szót állítja előtérbe. Olyan album, amelyről reméljük, hogy Jernej megkapja érte a hazai zenei közösség megfelelő elismerését, hiszen alkotókedvével és ihletettségével ennél többet is megérdemel!
Felállás
Jernej Zoran – gitár, billentyűs hangszerek, basszusgitár, ütőhangszerek, ének a 2. dalon
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Lara Poreber – ének az 1., 4., 5., 9. dalon.
Matevž „Hamo” Šalehar – ének a 6. dalon
Tina Gerbec Radakovič – ének a 7. dalon
Zlatko Petković – ének a 8. dalon
Marijan Novina – ének a 10. dalon
Mojca Saje – háttérének a 3., 5., 8., 9. dalon
Saša Đukić – háttérének a 3., 5., 8., 9. dalon
Jernej Šušteršič – billentyűs hangszerek az 1., 3., 4., 5., 7. dalon
Sebastjan Podlesnik – basszusgitár az 1. dalon
Miha Recelj – dob az 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. dalon
Miro Tomšič – dob a 2. dalon
Luka Pate – dob a 10. dalon
Produkció
Jernej Zoran
Dallista
1. Kisik
2. To je ljubezen
3. Specialno švedsko jeklo
4. Zakaj
5. Nov dan
6. Moj svet
7. Tatovi sonca
8. Bruseljski predpražniki
9. Najine barve
10. Čutim te bolj (kot si upam priznati)
