Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Nazareth
Kiadó: Ear Music Records
Megjelenés: 2014
Játékidő: 44:30
Értékelés: 3/5
A skót rockveterán Nazareth három évvel a »Big Dogz« stúdióalbum megjelenése után új lemezzel tér vissza, melynek a címe »Rock ‘N’ Roll Telephone«. Ez az utolsó album, amelyen a Nazareth két eredeti, alapító tagjának egyike, Dan McCafferty énekel – 2013. augusztus 28-ig volt a zenekar tagja. Ez az ő utolsó, búcsúzó Nazareth-lemeze. Köztudott, hogy a férfi évek óta krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD – Chronic Obstructive Pulmonary Disease) szenved, amely az évek során egyre csak súlyosbodik. McCafferty az elmúlt két évben emiatt több komoly gondot is átélt a színpadon. Az első komoly figyelmeztetés a zenekar egyik megszakadt fellépésén érkezett 2012-ben Kanadában, de akkor McCaffertynél gyomorfekélyt találtak, így a megtépázott légzőrendszerére nem fordítottak figyelmet. A kínos színpadi helyzetek, amikor McCafferty kétségbeesetten kapkodott levegő után a Nazareth-anyag előadása közben, ami a fellépések megszakadásához vezetett, 2013-ban is ismétlődtek. Egészen addig, amíg a zenekar a svájci Summerfest keretében lépett fel, ahol a férfi a koncert közepén eszméletlenül összeesett, és mentőhelikopter vitte a legközelebbi kórházba.
A felépülése után McCafferty időt vett magának, hogy átgondolja a karrierje folytatását. Az orvosok határozottan lebeszélték egy sor megerőltető tevékenységről, köztük arról is, hogy koncerteken énekeljen. A tüdeje ugyanis súlyosan károsodott, az oxigénfelvételre alkalmas kapacitása kritikusan lecsökkent. Így 2013. augusztus 28-án a hivatalos visszavonulás mellett döntött. A zenekar tagjai között 2014. február 22-étől Linton Osborne váltja őt. Ennek ellenére a zenekar azt akarta, hogy a még McCafferty jelenlétében készülő új anyagot a legendás énekessel rögzítsék.
A »Rock ‘N’ Roll Telephone« természetesen olyan lemez, amelyről rögtön látszik, hogy csak a Nazareth hozhatta össze. Mégis egy kis fenntartással kell kezelni. Mi a csavar? Dan McCafferty megkopott énekteljesítménye. A nyitó Boom Bang Bang már azt mutatja, hogy a gitárriff és a ritmusszekció párosának irigylésre méltó boogie rock-lendülete ellenére az énekes szándékosan visszafogja a rendelkezésére álló hangi erőtartalékait. Ráadásul McCafferty hangja már évek óta nem rendelkezik azzal a frissességgel és erővel, amely a hetvenes (és nyolcvanas) évek aranykorát jellemezte. Ezt a megjegyzést a »Big Dogz« még teljesen magabiztosan elbírta. A hangi erő fogyása viszont a kritikus szint alá süllyedt, és a „Rock ‘N’ Roll Telephone” ezt sajnos már nem tudja leplezni.
A Nazareth egyébként nagyon tapasztalt zenekar, és McCafferty hangját okosan körbebástyázzák a számok egyes pontjain énekharmóniákkal, amelyekben az énekes hangja biztonságosan „elbújik”. Erre példa az album egyik legjobb száma, a Winter Sunlight című akusztikus ballada refrénje. Van néhány pont, ahol a zenekar úgy rakta össze a frázisokat, hogy McCaffertynek ne kelljen a magasba nyúlnia (a nyitó Boom Bang Bang), ahol viszont mégis ez történik, ott az énekes gyengeségei azonnal lelepleződnek. A magasabb fekvésekben, ahol a hangja mindig is feszes, őrjítően átható, sikolyszerű erővel sütött, az új lemezen ezeken a helyeken „lyukasra kopottan” cseng, és nem képes megtartani a kibontott dallamvonal koherenciáját, ezért a versszakokon belül ingadozni kezd az ereje. Ezzel meg kell békélnetek, valahogy túl kell lépnetek rajta, és el kell fogadnotok, hogy a »Rock ‘N’ Roll Telephone« a szívetekhez nőjön. A Nazareth-rajongók el fogják fogadni, ebben nincs kétség, még ha maró fájdalommal a szívükben is, tudván, hogy ez az album egy egészséges McCafferty énekével sokkal több rock ‘n’ roll energiát tudott volna kibontani és nyújtani.
A produkció eleven, nyers, dinamikusan kontrasztos, és irigylésre méltó oktánszámot hoz, ami a rock ‘n’ roll retorikájában az egyetlen helyes út. Megvan az a szaftos kontraszt a lüktető, tömzsi ritmusok és a „romos-ropogós”, szétkent gitárriff-hang között, ami a zenekarnak azt a híres boogie blues rock ‘n’ roll bájt adja, és ami érett korukban is összeköti őket a hetvenes évek legfényesebb időszakával, amikor óriási kereskedelmi sikerek hullámán lovagoltak. Akad is egy csomó pillanat, amely nem különösebben szellemes, inkább sápadt eredetiséghiányról és az igazi ihlet hiányáról árulkodik, mint a gyorsan összeeszkábált megoldások a One Set Of Bones és a Punch A Hole In The Sky refrénjeiben (utóbbi hasonló ritmusban halad, mint amit a mai Nazz a Razamanaz előadásánál használ), aztán a programozott loopokra épülő Long Long Time, de közvetlenül utána a kevésbé eredeti blues-ballada, a Right Time is. Az albumon leginkább a címadó szám, a már említett Winter Sunlight ballada, a Back To Before és a nyitó Boom Bang Bang emelkedik ki, de a lemez vége is kielégítő többletet hoz oktános, féktelen rockból a Speak Easy, a Not Today és a God of the Mountain gitárfrázisain keresztül. A Nazareth az új albumon ráadásul alaposan elmosta azt a híres lucid érzést (ebből például a kortárs Deep Purple az egész karrierje során folyamatosan csordultig tele van), amely a korábbi Nazareth-albumok többségét díszíti, néhány kifejezetten sötét riffformának adva át a helyét. Ezt már az elődje, a »Big Dogz« is világosan jelezte.
Egyébként olyan lemezről van szó, amely a hagyományokhoz híven az aranyozásban semmit sem tagad meg, és egy zsáknyi magas oktánszámú rock ‘n’ roll-expozét szállít tipikus Nazareth-modorban, de ez a teljesítmény mérföldekre van a zenekar fényes korszakától. Egyrészt McCafferty megkopott énekteljesítménye miatt, másrészt az ötletbeli árvaság miatt. Talán a lemez kiadása egy lépéssel túl van. A Nazarethnek ebben a pillanatban még kissé kierőszakoltnak is hat. Pete Agnew úgy érzi, hogy ezek a rock ‘n’ roll utolsó leheletei a bolygón, ugyanakkor ez egy rendkívül szép módja annak, hogy elbúcsúzzanak a tulajdonképpen pótolhatatlan és egyedülálló Dan McCaffertytől. Őszintén szólva ez az ő karrierje legrosszabb énekteljesítménye. Ennek ellenére a »Rock ‘N’ Roll Telephone« összességében olyan album, amely még mindig konkrét rock ‘n’ roll-telítettséget, példás eleven hangzást és dinamikus produkciót nyújt. A Nazareth-féle rock ‘n’ roll tipikus jegyei, ez is valami! Mégis, főleg az újabb rock ‘n’ roll-kíváncsiaknak azt tanácsolom, hogy jól gondolják meg, érdemes-e beruházniuk rá. A Nazareth diszkográfiája ugyanis sokkal, de sokkal többet kínál. Ezért a nagyságát úgy kezdjék felfedezni, hogy időgéppel elhajóznak vissza a múltba, jó 40 évet.
Felállás
Dan McCafferty – ének
Jimmy Murrison – gitár
Pete Agnew – basszusgitár, vokál
Lee Agnew – dob
Produkció
Nazareth
Számok listája
01. Boom Bang Bang
02. One Set of Bones
03. Back 2B4
04. Winter Sunlight
05. Rock ‘n’ Roll Telephone
06. Punch A Hole In The Sky
07. Long Long Time
08. The Right Time
09. Not Today
10. Speakeasy
11. God Of The Mountain
