Előadó: Queen + Paul Rodgers
Kiadó: EMI Records
Megjelenés: 2005
A rockistenek mindenféle újraegyesülésének áradatában, amelynek az elmúlt pár évben tanúi lehettünk, tehát megértük a halhatatlan Queen visszatérését is, igaz, Freddie Mercury nélkül, de a rockzene egy másik kiemelkedő hangjával, Paul Rodgersszel, a legendás Free- és Bad Company-csalogánnyal a fedélzeten, az együttes pedig a rockzene történetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon. Valószínűleg gyorsan egyetértünk abban, hogy Rodgers inkább furcsa választás, de a kezünket a szívünkre téve: hol lehetne hiteles pótlást találni a pótolhatatlan Mercuryra, akinek egyénisége, bája és energiája ma érinthetetlen mérföldkőként áll a zenei kifejezésmódban? Az ő – és vele együtt a Queen – hagyatékának fénye és nagyszerűsége az évek során csak nő, és ebből magyarázható az a tömeges eufória és lelkesedés is, amely a nagy Queen-turné bejelentésekor a civilizált világ jó részét elérte.
Brian May szavai szerint a Queen Rodgersszel nem akarja szentségtörő módon újraaranyozni a régi Queen-klasszikusokat, ahogy ez a Return Of The Champions című lemezen is hallható. Szerencsére, és sokak megkönnyebbülésére, mondhatnánk! „Valakit kerestünk, aki teljes ellentéte Freddie Mercurynak” – hangzottak Brian szavai, amelyekkel Paul Rodgers valóban kézenfekvő választássá válik. A kérdés csak az, hogy a helyes-e is. A kétségkívül jól átgondolt lépésnek pozitív és negatív hatása is van. A Queen-katalógus fenséges örökségére vetett futó pillantás is meglehetősen kellemetlen kiindulópontba helyezi Rodgersszel szemben. Freddie jól kitaposott ösvényein járni mindenképpen minden tiszteletet megérdemlő munka, ám Paul Rodgers hangi adottságai mellett könnyen szizifuszi küzdelemmé válhat. Az a tény, hogy Rodgers mélyebb hangregisztere egyszerűen nem bír el a megkövetelt énekes mutatványokkal, biztosan sok ősz hajszálat fog okozni főleg az ortodoxabb Queen-tiszteletőknek. Mindenesetre a Queen Paul Rodgersszel egy teljesen új energiát is hoz, ami persze nem csoda, legalábbis azokban a pillanatokban, amikor Rodgers reszelős hangja szépen illik Brian May magasan szárnyaló, tartalmilag végtelenül intellektuális gitárvarázslatához. Rodgers a Free- és Bad Company-területeken túl is több mint tisztességesen navigál a Radio Ga Ga és az A Kind Of Magic között, míg az olyan dalok, mint a Bohemian Rhapsody, már veszélyesen közel sétálnak ahhoz a vonalhoz, amely az ügyesen megoldott Queen-gyöngyszemeket a potenciális katasztrófák kategóriájától elválasztja. May és társai itt egy érdekes kísérlethez nyúltak: a nyitány és az első versszak (valószínűleg Freddie 1986-os híres wembley-i koncertjéről kölcsönzött előadásról van szó) kedvesen megóv minket a valószínűleg végzetesebb agykárosodásoktól. Hasonlóan hatásos a Tie Your Mother Down és a Fat Bottomed Girls többszólamú éneke, mindkettő nyers energiával és szenvedéllyel átitatott, ahogy azt a hetvenes évek végéről a Queentől megszoktuk. Több mint megfelelő!
Még egy-két szó a vigasztalhatatlan Rodgersre szabott anyagról, akinek hangja ötvenöt évesen is a lehető legmeggyőzőbben szól. Bár a legtöbb Queen-örökzöldben megfelelően kiteszi magát énekesként, a lazább, mondjuk úgy, „spirituális” töltetű Wishing Well, Feel Like Makin’ Love és főleg az All Right Now felé fordulva hangjában jókora megkönnyebbülés érezhető. A szenvedély és az javíthatatlan erotikus kacérkodás az énekes karizmatikus imázsának tartóelemei maradnak. Rodgers nem tud kibújni a bőréből, és valljuk be, különösebben említésre méltó radikális énekes húzásokat tőle senki sem várt. A Return Of The Champions az ő érdeme folytán is irigylésre méltó mennyiségű izgalmas pillanatot hordoz magában, amely a mai zenei élet jól ismert, groteszk, barátságtalanul tátongó szellemi ürességével furcsa szimbiózisban – bizonyára a Queen hosszú évekig tartó távolléte miatt is – garancia lett ennek a szokatlan dokumentumnak a hatalmas eladási sikerére. Szórakoztató, de azért fényévekre van attól a Queentől, amelyet ismerünk és imádunk.
Felállás
Paul Rodgers: ének
Brian May: ének, gitár
Roger Taylor: dob, ének
vendégzenészek:
Spike Edney: billentyűs hangszerek, kísérőének
Jamie Moses: gitár, kísérőének
Danny Miranda: basszusgitár, kísérőének
Produkció
Justin Shirley – Smith
Számlista
Disk 1:
1.Reaching Out
2.Tie Your Mother Down
3.I Want To Break Free
4.Fat Bottomed Girls
5.Wishing Well
6.Another One Bites The Dust
7.Crazy Little Thing Called Love
8.Say It’s Not True
9.’39
10.Love Of My Life
11.Hammer To Fall
12.Feel Like Makin’ Love
13.Let There Be Drums
14.I’m In Love With My Car
15.Guitar Solo
16.Last Horizon
Disk 2:
1.These Are The Days Of Our Lives
2.Radio Ga Ga
3.Can’t Get Enough
4.A Kind Of Magic
5.I Want It All
6.Bohemian Rhapsody
7.The Show Must Go On
8.All Right Now
9.We WIll Rock You
10.We Are The Champions
11.God Save The Queen
Album hossza: 101.03
