Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Trium
Kiadó: Önkiadás
Megjelenés: 2017
Játékidő: 44:25
Értékelés: 3.5/5
A Trium tapasztalt zenészek új bandája. A „Puzzle” a csapat stúdiós bemutatkozó lemeze, és olyan tipikus zenei vallomást hoz, amilyen a nyolcvanas évek szlovén középhullámú zenéjének szerzői korszakára volt jellemző. Szóval, ha szabad kicsit esetlenül fogalmaznom: ez a kifejezés ma már „túlélt” hatást kelt, ugyanakkor hiteles lenyomata annak, ahogyan éppen az a generáció érti a zenét, amelyik a Trium trió mögött is áll. A történet azonban itt korántsem ér véget.
A tíz szám a megszokott recept szerint készült: a cél a magas fokú zenei behatóság, az, hogy elsőre megfogjon a hallgatót, miközben a zenekar válogatott hangzásesztétikára törekszik, vagyis arra, hogy a hangkép építőelemei egyenletesen oszoljanak el, egyfajta hangzásbeli szimbiózisban. Az album nagyon jó produkcióval büszkélkedhet, élőn, dinamikusan, szervesen és „háromdimenziósan” lélegzik. A férfi ének ugyan a történet leggyengébb láncszeme, de ügyesen megtámogatják további vokális harmóniákkal, női–férfi vokális duettekkel is.
Zenei forradalmat itt ne keress, de ez a lemez egy gyönyörűen nosztalgikus kirándulás valami messzi időkbe, amikor a világ még jóval kevésbé volt romlott és kegyetlen, amikor több volt a bolygón a tomboló optimizmus és a remény, és végül az igazi, kimondott szerelem is. Ezért a „Puzzle” nem kevés költői „naivitást” árul el, mondjuk inkább úgy: „őszinte sebezhetőséget” magában a szövegvilágban, amely főleg – ó, kitaláltad – a szerelmi témára támaszkodik.
A „Trium” tudja, mi az a hangulat. Nagyon ügyesek a mid-eight szakaszok hangszerelésében is, ahol hatásosan fordítják át a hangulatot, és drámaivá is tudják tenni. Ez rendkívül kívánatos, mert őszintén szólva a kompozíciók többnyire triviálisan megoldható akkordmenetekre épülnek, ennek ellenére a csapat becsempész egy-egy art modulációt is, váratlan akkordot csúsztatva közbe, ami csak jól jön az általános szerzői kiszámíthatóság megtöréséhez.
Az album jellemzője a szív és az elkötelezettség jókora adagja, amit a zenészek a munkájukba fektettek. Érezni a lemezen, hogy rengeteg részlettel foglalkoztak a hangzásban és a hangszerelésben. És ez diadalmas pókerkézzel, ászokkal jutalmazza őket. A fiúk pontosan tudják, mit akarnak. Az albumot átjárja az akusztika és a stúdióban kimért torzítás (rockos fogások) kivételesen ravasz egyvelege. Bújócska nincs. A banda a billentyűk bársonyos burkának hozzáadásával is nagyon ügyes hangszerelést tett le az asztalra, és a Hammond-hangzással való kacérkodás sem marad el. Az a szám, amely megidézi a zenekar lényegét, az album lényegét, egyben a lemez leghosszabb tétele. Ez a Naj srce govori, ahol az egész Trium-dosszié rendkívül szerencsésen egy helyen sűrűsödik. Ha azonnal bele akarsz látni abba, mit kínál a Trium, először ezt a számot pörgesd meg, amelynek kicsengésében némi latin hangulat is felbukkan.
Ha a nyolcvanas években járnánk, a Trium ezzel az albummal valószínűleg megkapná a maga pop-rock örökzöldjét, egyébként pedig a „Puzzle” – ahogy a cím is sejteti – nagyon ügyes kirakós, sok apró hangszerelési részlet összeillesztett mozaikja, amely tíz szám dossziéját építi fel. Ezek a megbízható zenei recepthez, a megedzett zenei macskák tapasztalt kötéltáncához tartják magukat, és retró-nosztalgikus romantikájukkal az idősebb generációk lelkén kopogtatnak majd, különösen azokén, akik a mai időkben már derekasan benéztek az ötvenesek közé, és lassan közelednek életük hatodik évtizedének betöltéséhez.
https://www.youtube.com/watch?v=wQvCEAuxkfQ
Felállás
Roman Nussdorfer – gitár, háttérvokál
Matjaž Mikac – basszusgitár
Sine Videčnik – ének, gitár
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Matevž Goršič – billentyűk
Nik Lovše – basszusgitár
Gašper Obšteter – dob
Nika Kodrič – háttérvokál
Produkció
Matevž Goršič
Számlista
1. Puzzle
2. Nič takega
3. Upati zaman
4. V nedeljo zvečer
5. Privlačiš me
6. Naj srce govori
7. Spomini
8. Potrebujem te
9. Tam zunaj
10. V glavi
