Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Narat, Boštjan
Kiadó: Založba Pivec
Megjelenés: 2010
Játékidő: 33:13
Pontszám: 4/5
Boštjan Narat, a Katalena nevű, kiábrándíthatatlan szlovén folk-lelkesek vezetője és alapítója a „Strah je odveč” című albummal beáll a legjobb szlovén énekes-dalszerzők sorába. Mintegy tíz év után, amit az anyazenekarban töltött, ráébredt, hogy szélesebb alkotói térre van szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa mindazt a zenei ötletet, ami a fejében kavarog.
Narat rendkívül olvasott zenész. Egy történelemtanárnak és filozófiadoktornak olvasottnak is kell lennie. Határokat nem ismerő, tág elméje, a környezetből érkező információk felfogásának és befogadásának finom érzékenysége, főleg pedig az üzenetet a költészet prédikációján át közvetítő tehetsége egy önálló stúdióemlékmű formájában jelenik meg, a zenész – ebben az értelemben énekes-dalszerző – érett, kiforrott korszakában. A „Strah je odveč” kivételes, nagy művészi értékű lemez, különleges bájjal és karakterrel, ami sajátos módon érinti meg a hallgatót.
Narat földközeli. Végig sakkban tart, miközben a szarkasztikusan fanyar, szikrázó, szaftos metaforákból szőtt furfangjával úgy vezet, mint a pálcára kötött répa a nyulat, aztán szinte ugyanabban a pillanatban a mindennapok kemény valóságának ölébe állít. Költő módjára, aki tudja, hogyan rázza meg és ébressze fel a befogadót. Pedig a művész alapvető feladata éppen ez, a művészet minden területén. Narat tud bánni a „pokolbeli romantikával”, mondhatnánk felületesen.
A „Strah je odveč” személyes vallomás, mélyen átélt album! Mindenekelőtt. Narat az élet utáni életről elmélkedik, azokról az érzésekről, amelyek akkor születnek benned, amikor azt kérdezed magadtól, mi történik, ha „hazatérsz” (értsd: ha beteljesedik a küldetésed, és eljön a halál ideje), ahogy ezt rendkívül szemléletesen jelzi a nyitó Yet another tango, a záró Odhod domov és a Na pol poti do kraja. Azt pedig, hogyan érzi magát a marha a bőrében, amikor rájön, hogy csak akkor ér valamit, ha a tányérra kerül, a Ko se bo žrlo zares festi le élénken.
A šentflorjani völgyben nem sok minden változott az évek alatt. Jani Kovačič réges-régen nem is titkolta kannibalisztikus hajlamait, amikor a gyerekeinek a tányéron a saját kezét kínálta. Immár több mint 21 éve várunk egy csodára, amelyet nem fogunk megérni. Ezért Narat sem hiszi már, hogy bárki számára világos volna, mi is az a forradalom (Daša in marksist). Annyi változott csak, hogy az országban teljesen eltompultunk, és ma már mindegy, hogyan isszák a vérünket az alkotmány szerint lefelé kiadott állami rendeletekkel legálisan trónra emelt poroszlók. Az is mindegy, ha „önjelöltek”.
Narat minden tapasztalatát, jártasságát és azt az érettséget, amely az önmagunk tanulásával és kutatásával töltött évekkel jön, a Katalenában eltöltött évekből átvitte mostani önálló stúdióalbumára. Fegyvere a védjegyének számító, meleg, teljesen átérzett hangja és az akusztikus gitár átélt kísérete, ami nem banális és felszínes, hanem mindig sikerül kiaknáznia a Narat-költészetet kísérő dallam elsőrangú karakterét, ami teljes erővel növeli ugyanezen költészet kifejezőerejét. A flažulet és az akkordok kombinációja az Odhod domov vezérgitárfrázisában tipikus példa, ami azonnal megmutatja, hogy Boštjan Narat az akusztikus gitárra írt hangszerelésekben is nagyon szellemes. És persze akusztikus gitárosként is. A költészet és az akusztikus gitár olyan párosa ez, amely egy pillanatra sem fog unalmassá válni. Ne aggódj.
Narat remekül építi a hangulatot, úgy, hogy a kiemelni kívánt üzenet a megfelelő kifejezésbeli csúccsal éri el a hatását. Ebben rejlik a kulcs a hitelesség, és ezen keresztül bármely művész énekes-dalszerzői legitimitásának bizonyításához. Ez a hagyomány, amikor a versszakokat dallamba építik, csak a szlovén ég alatt sarjadhat ki. Ez az a szál, amely a Katalenához köti, és amely a Panter spi című dalban hat a legszemléletesebben. Ennél lecsupaszítottabb, őszintébb és közvetlenebb arcát az énekes-dalszerzői prédikációnak nem fogsz megismerni, mint amilyet Boštjan Narat tálcán kínál neked.
A címadó dalban mesterien harmonizálja a refrén vonalait egy vokális duettben, a záró Odhod domovban pedig a versszakokban duettben csatlakozik hozzá Mina Špiler (Melodor) szinte suttogó, simogató, érzéki, hajlékony hangján, majd a duett crescendóban folytatódik a fülbemászó refrénben, a Panter spiben pedig becsúszik egy „mini kórus Narat hangjaiból”. Ez az album három pontja, ahol díszítést találunk az egyébként csupasz, akusztikus kísérettel előadott versekhez.
A „Strah je odveč” olyan lemez, amely finoman kifejezett igazmondásával megráz és mélyen felébreszt, a hallgatót pedig alaposan sokkolja is. A „Strah je odveč” a szlovén énekes-dalszerzői művek legérdekesebbjei közé tartozik. Boštjan Narat vele teljesen felismerhető helyet vívott ki magának a šentflorjani völgy szabad, alkotó művészi napsütése alatt, és az ország legjobb nevei mellé állt, akik mind a maguk módján szólaltatják meg a költészetüket. A tréfásan szikrázó Adi Smolarétól és Iztok Mlakaréétól egészen a mélyen szemlélődő bitorlókig, mint Jani Kovačič. Egyszerűen így van. A „Strah je odveč” az igazmondás előadásmódjával bizonyítja Boštjan Narat kivételes teljesítményét: a metaforikus furfang adott versszakbeli megformálásában, és abban a kiváló érzékben, ahogy a színpadiasságot fokozza, hogy a költészetben megfogalmazott üzenetet intenzíven közel hozza a hallgatóhoz!
Felállás
Boštjan Narat – ének, gitár
VENDÉGMŰVÉSZ:
Mina Špiler – ének (a 10. dal)
Produkció
Blaž Celarec
Számlista
1. Yet antoher tango
2. Ženske, ki ljubijo pse
3. Strah je odveč
4. Na pol poti do kraja
5. Panter spi
6. Ko se bo žrlo zares
7. CDG 14.45
8. Daša in marksist
9. Stara jajca
10. Odhod domov
