Kiadó: Golden Stool Records
Megjelenés: 2009
Produkció: Kwame Yeboah
Műfaj: Progressive Rock / Jazz Rock Fusion / World Music
Az album hossza: 60.51 perc
Értékelés: 9.0/10
Az Osibisa, az afrobeat jazz rock fusion legendás ghánai bajnokai hosszú stúdiós távollét után remek új albummal tértek vissza, amelynek címe angolul „Fourth Generation”, magyarul Negyedik generáció. A multi-instrumentalista Teddy Osei, a zenekar alapítója és hosszú ideje a vezére, nem véletlenül választotta ezt a címet: maga köré a muzsikusok fiatalabb nemzedékét gyűjtötte, akiknek többsége most először lépett fel ennek a kultikus afrikai zenei látványosságnak a tagjaként, amely a jazz etno fusion rajongóit már több mint negyven éve lelkesíti.
Néhány új név mellett visszatért a régi ritmusgitáros/énekes, Gregg Kofi Brown is, aki már 22 éve a zenekarból él. A szólók nagy részét a kultikus gitáros, Alfred Kari Bannerman játszotta fel, aki szintén régi motoros. Az „Osee Yee” egyben az utolsó album az eredeti fúvós, a sajnos már elhunyt Mac Tontoh számára is, aki 2010-ben örökre eltávozott közülünk.
Az album java részét lüktető, rétegzett afrikai-karibi ritmusok, fúvósok és ugyancsak sokrétegű, „sámánisztikus” vokális harmóniák hordozzák, ami felejthetetlen hangulatot teremt, valóságos utazást a végtelen szavannákon és a sűrű dzsungeleken át. Az olyan dalok, mint a nyitó instrumentális „Osuno”, a „Watusi” és az „Ayioko” a hagyományos afrikai zene, a funk és a jazz fusion csodálatos keverékei.
A pop-rock klasszikusok kedvelői leginkább a funkosan beintő „Lifetime”-ot élvezik majd, valamint a „csendes” Beatle, George Harrison örökzöldjének, a „My Sweet Lord”-nak a remek feldolgozását. Külön említést érdemel a címadó dal is, amelyben a fúvósok, például a fuvola és a trombita, egészen különleges kifejezőerőre tesznek szert. Valaki réges-régen az Osibisa stílusát „happy music”-nak nevezte, ami nincs messze az igazságtól, hiszen az „Osee Yee” azt bizonyítja, hogy a zenéjükben ma is végig játékos, pozitív, szinte ünnepi hangulat uralkodik.
Az Osibisa az egész lemezen meggyőzően és modern szemlélettel viszi tovább azt az irányt, amely kultstátuszt hozott nekik, és a hetvenes évek közepén lehetővé tette, hogy a hagyományos afrikai-karibi zene népszerű legyen Nyugaton. A modern produkciót leszámítva aki nem követte a zenekart a hetvenes évek eleje óta, könnyen azt hihetné, hogy valójában egy elfelejtett korabeli albumot hall. Pedig a hívek többsége pontosan ezt szerette volna: klasszikus Osibisát, de üdítően, mai köntösben.
A több mint 40 éve működő zenekarok közül talán a két kezünk ujjain meg lehetne számolni azokat, amelyek még ma is a legjobb korszakukat idéző albummal tudnak meglepni. Az Osibisa az „Osee Yee”-vel, amelyet joggal nevezhetünk a „Heads” (1972) óta készült legjobb lemezüknek, minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy odatartozik közéjük. Mindezt annak a szomorú ténynek ellenére, hogy sokan azok közül, akik a hetvenes évek elején végigkövették a jazz fusion és a prog rock színtér diadalmenetét, azt sem tudják, hogy a zenekar még aktív.
Szerző: Peter „Dr. ProgRock” Podbrežnik
Számlista:
1. Osuno (1:26)
2. Watusi (6:03)
3. Ayioko(3:50)
4. Life Time (6:45)
5. Osee Yee (4:32)
6. Yen Ara Ghana (4:07)
7. Higher And Higher (5:04)
8. It’s Okay (4:41)
9. My Sweet Lord (4:36)
10. Boyengya (4:00)
11. One Life (4:56)
12. Mystical (4:49)
13. Too Much Going On (3:55)
14. Saworowa (2:49)
Felállás:
Teddy Osei – szaxofon, fuvola, afrikai dobok, ének
Mac Tontoh – kürt
Colin Graham – trombita
Alfred Kari Bannerman – gitár
Emmanuel Rentzos – orgona, ének
Kwame Yeboah – akusztikus gitár, billentyűs hangszerek, dob, ének
Gregg Kofi Brown – ének
Kofi Ayivor – konga
Alex Kwaku-Boateng (KB) – dob
Jose Joyette – dob
Emmanuel Afram – basszusgitár
Nana Yaa – ének
Idris Rokhman – tenorszaxofon
