Od Franclna možgani: Pofrancljevanje
Kiadó: Goga
Megjelenés: 2006. október
Producer: Od Franclna možgani
Az eddig alig ismert avantgárd rockzenekar, az Od Franclna Možgani felbukkanása nagy örömet szerez mindazoknak, akik csodáljuk, és errefelé eddig sokszor hiányoltuk az igényesen kreatív, ötletes, változatos, de humoros zenét játszó bandákat. A várakozásnak vége, mert ezeknek a tehetséges, sokoldalú zenészeknek a muzsikája mindezt kínálja. Debütálásuk, a „Pofrancljevanje” (a lemez hivatalos bemutatójának remek koncertjén a Rockline csapatából is többen ott voltunk) nem kevesebb mint 24 érdekes, hangzásában kontrasztos darabot tartalmaz, a hangzásban pedig többnyire a jazz fusion (főleg a gitár révén), a funk (főleg a ritmusszekció révén) és az etno (főleg az ütősök és a fuvola révén) elemei dominálnak.
A zenekar tagjai, akik művésznevükön is hallgatnak: Dzuko (gitáros és énekes, Jure Duh), Sleyk (basszusgitáros, Dejan Slak), Pimps (ütős, Primož Malenšek), Brgs (dobos, Jaka Berger) és Tinčk (fuvolás és szaxofonos, Martin Klančič), kivétel nélkül kiemelkedően tehetséges zenészek, többségük multiinstrumentalista, és már most is meglepnek féktelen zenei ötleteikkel. Hogy a srácok csordultig vannak alkotókedvvel, azt már maga a zenekar neve is elárulja, amely az avantgárd rock legendás mestere, Francl–Frank Zappa előtti főhajtásnak hangzik, és aki kétségkívül hatott néhány ötletükre. Eszünkbe jutnak olyan zenei elemek is, amilyeneket a progresszív rock kultikus nevei, mint a Gong, az Egg, Steve Hillage, a Henry Cow, helyenként még az Ozric Tentacles is, valaha és ma is a maguk „műhelyeiben” kotyvasztanak, miközben az abszurd elemek, például a számos közbeiktatott, többnyire komikusan groteszk narráció és a tréfás hangeffektek, az említett amerikai zeneszerző örökségére emlékeztetnek. Az Od Franclna Možgani is a legtöbb számában egyszerű, és csak ritkán cinikus módon teszi fel a kérdést: „vajon helye van-e a humornak a zenében?” Többnyire szépen sikerül a meglehetősen komplex kompozícióikat a megfelelő adag humorral elegyíteniük, így az egész alkotás nem veszti el a fonalat, és élvezet, öröm az elejétől a végéig végighallgatni. Mindenképp meg kell említeni, hogy a lemezt rendkívül eredeti és szellemes borító, valamint nagyon igényes füzet díszíti, érdekes illusztrációkkal, amelyekre még Frank bácsi sem lett volna szégyenkezve. A produkció a mi viszonyaink között elég szolid, de nem csúcsminőségű.
Nézzük meg az egyes darabokat. A rövid, de szellemes hangpróba, a „Testing, Testing” után Franclniék a „Kolaček” című számra visznek minket, ami, igencsak meglepő módon, alapjában véve popdal, olyan, amilyet bármelyik szlovén kereskedelmi rádió játszhatna, és slágerré is válhatna, ha a zenekar jobb promóciót kapna a mi szeretett kis hazánkban, a Šentflorjanska-völgyben. Más oldalról viszont az elektronika, a funk és a jazz rendkívül szerencsés keveréke. Különösen érdekes a női háttérvokál bevonása, ami még dallamosabbá teszi a számot. Dzuko gitáros is jól megtalálta magát a szokatlan popénekesi szerepben, és a megolvadt csokoládéról szóló szellemes narrációja bizonyítja, hogy remek színész is. Igen érdekes, váratlan bevezetése a lemeznek, ami megmutatja, hogy olyan zenészekről van szó, akik, ha akarnák, könnyedén ellepnék a szlovén slágerlistákat. Az „Extra” átvezet minket a nagyon szellemes „Extra Bird”-be, ahol főleg Pimps kazoós bravúrjai ragyognak, valamint a második részben a jazz fusionre épülő kiváló improvizáció (a fuvola bevonása is nagyon szerencsés). A „Solata Rap”-ben a zenekar tagjai a saláta és a krumpli különbségén rágódnak, amit természetesen meg kell említeni. Nekem azok a pillanatok esnek a legjobban, amikor szabad jazzes-funkos improvizációknak adják át magukat, mint a remek „Gvars”, amelyet még a korábbi Kušljan–Grubar-ritmusszekcióval vettek fel. Pimps ütősei szépen gondoskodnak az etno utóízéről is, és így tovább gazdagítják az egész művet. A zenekarból nem hiányzik sok az elsőrangú jazz fusionhöz, de a szüntelen kísérletezés iránti megfékezhetetlen vágyuk végig az avantgárd és a pszichedelikus vizek felé is sodorja őket, így lep meg minket az „Are You a Horse?”, a lemez egyik csúcspontja, a funkos gitár és basszus, a tehénharangok és Dzuko szinte paranoid éneke nagyon szerencsés kombinációja. A „Fender Kontra (Djuko vs Brgs)” egy rövid felvétel Dzuko és Brgs rendkívül szórakoztató és építő jellegű beszélgetéséről, amely átvezet a „SuperSonic Speed”-be, a lemez egyik legjobb pillanatába, amelyre még Frank bácsi is büszke lett volna. Ilyen komplex és egyben kiváló szerzeményt nem hallasz minden nap szlovén zenészek ujjai alól! Minden Csillagok háborúja-rajongó gyorsan rájön, hogy a „Wormhole No 9” („Chewbacca’s Song”) a kedvelt wookie-nak szóló tisztelgés (még fenyegető morgásának hangmintái is benne vannak). Ez a darab tökéletes pszichedelikus kikapcsolódás, kicsapongó gitárszólózással, színes ütősökkel és szellemes hangok egész palettájával. A „How To Be Happy On The Floor” (the 1st attempt) tiszta avantgárd, állandó ritmusváltásokkal és eszelős vokális játékokkal. Az „Interwiew With Django” valószínűleg a zenekar főhajtása a legendás jazzgitáros, Django Reinhardt előtt. Ha még élne, és hallaná, valószínűleg bepisilne a röhögéstől.
A „Kavboj Kavbojc” ukulelés bevezetésével és country hangjaival újabb rövid, de szellemes ötlet. A „Butterfly”-on, ami valószínűleg a lemez legfunkosabb darabja, ismét megmutatják, hogy van érzékük a kompaktabb művek komponálásához. Különösen lenyűgöző a vokális harmóniák (megint női háttérvokálok) és a melankolikus gitárfoszlányok szép keveréke. A „Beach Paty at Suarez Guaran Sanchez”-ben pedig több időt szánnak az etno elemek rendkívül szellemes bevonására, ahol főleg az ütősök hozzák a karibi illatot. Ezt a számot is a lemez egyik csúcspontjának nevezném. A „Grumlin Star To Meet” megint egy rövid hülyéskedés, amely átvezet a „Kaj Ste Tak Čudni Vsi?”-be. Ebben vastag basszusvonal, funkos gitár és disszonáns vokális vonalak vannak. A „Po Kaj” újabb stúdióvicc. Ezután jön a „Whale In High Heels”, amely a zenekar legjobb tulajdonságaival nynyűgöz le, és amelyhez itt aktívabban csatlakozik Tinčk fuvolája is, így a jazz, a funk és az etno mellé egy kis folkot is hoz a számba. A „SuperSonic Dubrovisation” a „SuperSonic Speed” szerencsés, kissé funkosabb improvizációja. A „Lesbian Show” szövegében a provokáció csúcsát képviseli, mivel a zenekar eddig még nem bajlódott a vécéhumorral, amilyet annak idején Zappa is szívesen használt. Én nem vagyok nagy rajongója az efféle, „Tities ‘N’ Beer”-féle alkotásoknak, de nem kétlem, hogy egy ideig a rengeteg kamasz körében ez lesz a zenekar legkedveltebb száma. A „Repko, Mala in Buntica” egészen más fából faragott, mert három cicának szól, akik a gitáros unokaöccsének tulajdonai. Nyugodt, egyszerű jazz fusionre épülő darab. A „Šarodoraš”, amely képzeletbeli történetet mesél egy kaliforniai szörföző és egy magyar tengeralattjáró találkozásáról, a zenei kísérletezés záró csúcspontja, ahol a zenekar néhány rendkívül avantgárd hanggal szolgál. Most is büszke lett volna rájuk Frank, a.k.a. Francl. Franclniék nem lennének Franclniék, ha a végére nem tartogatnának még egy szellemesen beteg számot, a „Mat’ O Plat’”-ot, amely valószínűleg valami anyósnak szól, aki a piacra ment savanyú káposztát venni, és amelynél egyszerűen nem lehet komoly maradni.
A „Pofrancljevanje” rendkívül kellemes meglepetés, egyben fontos fordulópont és új remény a szlovén alternatív, avantgárd és progresszív rocknak, de a szlovén zenei életnek is úgy általában. Szerintem a lemez, legalábbis a rajongóik körében, már most kultikus státuszt szerzett, bár remélhető, hogy a zenekar a jövőben tovább gazdagítja a hangzását. Persze még hosszú út áll előttük, tele művészi kihívásokkal, de már maga a megjelenésük is rendkívül boldogító bizonyíték arra, hogy nálunk is derűsebb idők várnak a rendkívül kísérletező és innovatív zenére, amelyet az utóbbi években túlságosan elhanyagoltak. A legfontosabb pedig, hogy az egész lemezen érződik, hogy a zenekar szilárdan hisz a zenei küldetésében, és hogy közöttük ott van az a megfelelő kreatív energia, amely a kezdőkből mestereket farag. Az Od Franclna Možgani a különféle zenei irányzatok egyedi keverékével és féktelen humorával bizonyítja, hogy igazi, jó fából faragott zenekar, és azt a reményt ébreszti, hogy nálunk is barátságosabb idők jönnek a rendkívül kreatív zenére. Ezért, ahogy a füzetükben áll: gondoskodj róla, hogy legyen kéznél egy frissítő ital, ülj le a kedvenc fotelodba, és élvezd a pofrancljevanjét.
szerző: Peter Podbrežnik
értékelés: 8.0 / 10
Számlista:
1. Testing, Testing
2. Kolaček
3. Extra
4. Extra Bird
5. Solata RAP
6. Gvars
7. Are You a Horse?
8. Fender Kontra (Djuko vs. Brgs)
9. SuperSonic Speed
10. WormHole No. 9 (Chewbacca’s Song)
11. How To Be Happy On the Floor (the 1st Attempt)
12. Interwiew With Django
13. Kavboj Kavbojc
14. Butterfly
15. Beach Party at Squarez Guaran Sanchez
16. Grumlin Star To Meet
17. Kaj Ste Tak Čudni Vsi?
18. Po Kaj
19. Whale In High Wheels
20. SuperSonic Dubrovisation
21. Lesbian Show Named Herald
22. Repko, Mala in Buntica
23. Šarodoraš
24. Mat’ O Plat’
Felállás:
Jure Duh – DZHUKO – gitár, ének
Dejan Slak – SLEYK – basszusgitár
Jaka Berger – BRGS – dob
Primož Malenšek – PIMPS – ütősök
Martin Klančič – TINČK – fuvola