Novnos

0 16

Előadó: Bališ
Kiadó: Önkiadás
Megjelenés: 2010
Értékelés: 4/5

Hat év telt el a szlovén gyökerű osztrák karintiai Bališ legutóbbi stúdióalbuma, a „Jutδr bo moj” (2004) óta. Hat hosszú év. Hat év zenei érés és művészi átalakulás. Bališnak tehát „új orra nőtt” (az új album címe: „Novnos”).

A sokatmondó című lemez valójában a hatos teljes zenei metamorfózisát jelenti.  Ha a rendkívül merész „Jutδr bo moj” még gátlástalan rhythm n’ blues kalandként mutatta be a Bališt, régi iskolás rockalapokra építve, a „Novnos” a zenekar evolúciós útjának új fejezete, amely a múlttal már csak az alkotói „függetlenséget”, vagy inkább az „önállóságot” tartja meg közös nevezőként.

A „Novnos” hátat fordít a régi iskola elveinek, és a trendi indie rock mezejére lép. Az új albummal a Bališ a szlovénul beszélő anyaországiak számára is könnyebben befogadhatóvá válik. Ezt úgy érték el, hogy részben felhagytak a verssorok autentikus obiri nyelvjárásban való éneklésével, amelyet most akár a ljubljanai szlenghez közeli hangulat is felvált (Moj ša la la). Žare Pak neve sokat elárul a zenekar átváltozásáról. A Bališ mostantól az alternatív módon morgó gitárok trendi, hömpölygő hangfalára épít, amelyet ugyanakkor gazdagon támaszt meg az akusztikus gitárok szerves hangzása és az időnkénti bársonyos Hammond-orgonahasználat.

Ezzel egy időben beléptek a bús-melankolikus zenekarok kategóriájába. A Bališ maga mögött hagyta azt a szikrázó, szarkasztikus hozzáállást, amellyel a „Jutδr bo moj” tele volt. Már az album nyitánya, a „Vse na nov’” is különleges, és rögtön szembesíti a hallgatót a zenekar új művészi irányával. Ez a lemez egyetlen balladája, és egyben az új énekest, Norbertet is bemutatja. A ballada általában nem épp az album nyitányának való, de a Bališ másként döntött. Norbert hangja édes, melankolikusan vágyakozó, tiszta kifejezésű, többnyire kicsit „dörmög”, de nem harap. Pont indie-re szabva. Következik az album egyik legerősebb pillanata. Igazából itt kap az album igazán szárnyat és szélfújta vitorlát! A „Moj ša la la” című dalt egy romboló gitárfrázis indítja, amely futólag a britek, a Porcupine Tree legújabb stúdióalbumának nyitányát idézi, de ez csak néhány világos másodpercig tart a bevezető „recsegésben”, mert a helyzet hamarosan a szlovén rockszemlélet javára fordul. A Bališ olyan új zenei irányhoz közelít, amely akár a hírhedt Siddharta rajongóit is megfoghatja. 

Természetesen a zenekar új zenei ruhája sokféle (számtalan) érzést vált ki a lemezen. A „Moj ša la la” kétségkívül az album egyik legsikerültebb pillanata. A Bališ már ezzel a számmal bizonyítja, hogy érti, mi az a „hangulat”, és meggyőzően gazdag, vibráló atmoszférát tud építeni, amely sötéten, sőt hátborzongatóan hat. A Bališ ügyesen fonta össze a természetesen csengő hangkollázsokat a trendi programozás egy-egy ravasz csipetnyi kozmetikájával („Moj ša la la”, „Heisse Mutter”, „O5”). A „Črno-bel film” is a „Moj ša la la” eltalált indie rock irányának folytatása. A Bališ nem „nyomja” válogatás nélkül. A versszakban rövid és velős megoldásokkal építenek nem tolakodó, de szaftos „ambientet” Norbert középre helyezett éneke köré. Ha addig nem, az elmerengő, álmodozó „Dej prste stran” biztosan magával ragad és meggyőz titeket, ahol a sötét hangulat különösen intenzív. Ehhez a hangulathoz nagyban hozzájárul az énekmegközelítés, amely időnként szinte földönkívülinek, neoténikusnak, távolinak és „a megfoghatón túlinak” hat. Norbert hangszíne rendkívül szép. Artikulációja egy pillanatra sem tud és nem is képes idegesítő lenni. Kifejezőereje a „Prav ton” című számban mutatkozik meg igazán, ahol még finomabban csillan meg az érzékenység és az átélés.

Itt van az igazi trendi indie dalok kategóriája, például a kiváló „Prav ton” az új U2 némi csillogásával, és ezt a nyugodt „Šnops” sem kerüli el. Az „O5” megőrzött valamennyit abból a szarkazmusból, amellyel a zenekar korábbi művei tele vannak. A refrén a Kaiser Chiefs vagy a Franz Ferdinand post-brit pop rockereinek mintájára épül.

És a Heisse Mutter? Az album abszolút kilengése. Az egyetlen német nyelven előadott dal azoknak hoz valamit, akiknek közel áll a Rammsteinhez hasonló zenekarok dallamvilága. A dallamok, főleg a refrénben, hasonló irányvonalat hordoznak. A német nyelv mindenképp az az elem, amely nagy részt vállal a híres német industrial zenekar dallamvilágával való kacérkodásban. Azt viszont feltétlenül szem előtt kell tartanotok, hogy a Bališ a háttératmoszféra megalkotásához teljesen más módon közelít, az industrial zene eszköztárára emlékeztető szeszélyek legkisebb nyoma nélkül. Az utolsó dal, az „Živ’ tvoj dan” is kilóg az albumról. A leginkább klasszikus rockosra sikerült, érdekes benne a világzene érzékien beleszőtt érintése, amelyet női kórusharmóniák hoznak létre. Ez tulajdonképpen az a szám, amely a zenekar korábbi műveivel a legtöbb közös kifejezési pontot őrzi.

Az olyan dal, mint a „Za svet naprej”, amely teljes összeegyeztethetőséggel, ügyesen megtartja az obiri nyelvet, egy egyedülállóan felépített dallamba ágyazva, a versszak és a refrén kiváló kapcsolatával, a tökéletes trendi indie rock gravírozással, az egyik kiindulópont, amelyre a zenekar a jövőbeli kiadványain építhetné és fejleszthetné zenei kifejezésmódját. A zenekar ereje abban rejlik, hogy a fiúk pontosan ismerik a „kevesebb több” elvét. Ez az elv új színben hozza a rock horizontjára azt a zenekart, amely több mint sikeresen átvészelte a teljes átalakulás fázisát, megőrizte önállóságát, ugyanakkor új alkotói útra lépett az indie rock rugói mentén, amelyek annyira összhangban vannak a divat szeszélyeivel, hogy az új Bališt egyetlen pillanatban sem nehéz elképzelni például az U2 vagy a Coldplay előzenekaraként.

A „Novnos” kiváló stúdióalbum. Minőségi, friss, modern hangzású indie rock lemez, amelyet egy bölcs, tapasztalattal és tudással teli zenekar tett le az asztalra. Több mint nyilvánvaló, hogy a fiúk ezúttal ugyanarra a hullámhosszra kerültek a saját zenei kifejezésmódjuk megváltoztatását illetően. Ez megőrizte az „önállóságot”, ezért sikerről beszélhetünk, a „Novnos” pedig rendkívül szép teljesítmény, amely érzékenységével és éleslátásával igencsak mélyen a bőrötök alá tud kúszni.

Felállás

Norbert Bališ – ének
Davorin Bališ – gitár
Dani Bališ – gitár
Jozej Bališ – billentyűs hangszerek
Izi Bališ – basszusgitár
Marko Bališ – dob

Produkció

Žare Pak

Számlista

1. Vse na nov’
2. Moj ša la la
3. Črno-bel film
4. Prste stran
5. Prav ton
6. Heiße Mutter
7. Šnops
8. O5
9. Za svet naprej
10. Živ´ tvoj dan!

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik