Nitrate: Renegade
Kiadó: AOR Heaven Records
Megjelenés: 2021. július 30.
Producerek: Tom Martin, James Martin, Mickey Wilson
Játékidő: 47.35 perc
Stílus: AOR (revival) / Melodic Rock
Értékelés: 8.5/10
A nottinghami Nitrate, a brit melodic rock- és AOR-revival egyik zászlóvivője, harmadik stúdióalbumával, a „Renegade”-del tér vissza. A lemez a „Realworld” (2018) és az „Openwide” (2019) nyomdokaiba lép, amelyeket egyaránt kitörő lelkesedéssel fogadtak. Ha belegondolunk, hogy a zenekar csak 2015-ben alakult, az eddigi lemezsorozat igencsak lenyűgöző, és jól mutatja az alapító, főnök, basszusgitáros és fő dalszerző Nick Hogg rendkívüli elkötelezettségét és lelkesedését.
A Nitrate saját bevallása szerint a nyolcvanas évek késői rockkorszakából merít ihletet, amikor a Def Leppard, az Europe, a Journey, a Skid Row, a Roxette, a Mötley Crüe és a Bon Jovi uralta a színteret, ám ha azt nézzük, kit próbálnak leginkább követni, egyértelműen a Journey áll hozzájuk a legközelebb (persze az új idők AOR-revivaljával járó fenntartásokkal).
A harmadik album tartja a két elődje magas színvonalát, és rászolgál azokra az égig érő dicshimnuszokra, amelyeket a korábbi lemezek a megjelenésükkor bezsebeltek. A Nitrate nem találja fel a spanyolviaszt. Az AOR-revival műfaji keretein belül ez egyszerűen lehetetlen, viszont remekül boldogulnak a bevált fogások és trükkök újrahasznosításával abban az újra és újra lángra lobbanó zenei receptben, amelyet a műfaj úttörői a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején kikevertek. Amíg a zenekar olyan dalokat tud írni, mint például a kiváló címadó, addig a jövőbeli pályafutása miatt egyáltalán nem kell aggódnia.
Az új albumon a Nitrate kissé átalakult felállással jelentkezik. A szólóéneket ezúttal Alexander Strandell (Art Nation) vette át, a produceri munkához pedig Hogg a Vegából ismert Tom Martint és James Martint, valamint a Kimber tagjaként ismert Mikey Wilsont kérte fel. Tom Martin a ritmusgitárt, James Martin pedig a billentyűket is magára vállalta, aminek köszönhetően az új dalok zeneileg még ragadósabbak, még AOR-osabbak lettek, mint az előző két lemezen. Az új Nitrate-album egyik dalának társszerzői között ott találjuk a Vega harmadik tagját, Nick Workman énekest is.
Épp a Tom és James Martinnal való együttműködésnek köszönhetően az eredmény egy kifejezetten szigetországi hangzású AOR-revival lemez lett. Alexander Strandell énekteljesítménye, megközelítése és hangszíne néha megdöbbentően emlékeztet a néhai Tony Millsre, a Shy (és a TNT) énekesére, így a kultikus brit AOR-bajnok Shy klasszikus korszakával is akadnak párhuzamok, a produkció keze nyoma pedig azonnal a Vegát, sőt itt-ott a Serpentine-t juttatja eszünkbe. Röviden: maradunk a brit szigeteken, még ha a „Renegade” részben Svédországban és Olaszországban készült is.
Az AOR-revival rajongói garantáltan megtalálják a számításukat, mi pedig, akik (velem együtt) már túl sok zenét hallottunk, annyit mondunk, hogy ez egy egész korrekt, tisztességes anyag, amely szívvel-lélekkel követi a műfaj nyolcvanas évekbeli vívmányait. Annyi azonban kétségtelen, hogy a zenekarnak ezzel a gondosan kidolgozott lemezzel – és ez általában is igaz a kiváló produkcióra és a hangszerelés kimunkáltságára – nemcsak az előző két album színvonalát sikerült tartania, hanem a saját művészi érettségének és hangzásesztétikájának egy új, magasabb szintjét is felmutatta.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Dallista:
1. Danger Zone
2. Renegade
3. You Think You’ve Got It
4. Big City Lights
5. Why Can’t You Feel My Love
6. Children Of The Lost Brigade
7. Addicted
8. Alibi
9. Lay Down Your Arms
10. Edge Of Surrender
11. Take Me Back
Felállás:
Nick Hogg – basszusgitár
Alexander Strandell – ének
Tom Martin – ritmusgitár
James Martin – billentyűk
Dario Nikzad – szólógitár
Mikey Wilson – dob, további gitárok, billentyűk
közreműködő:
Alessandro Del Vecchio – vokál
