Szerző: Rok Klemše
Fotók: Nina Grad
Helyszín: Channel Zero, Ljubljana
A koncert dátuma: 2013. 05. 09.
Múlt csütörtök megint a metalkoncert jegyében telt, csak éppen az elmúlt hónapok leggyakoribb színhelyét, az Orto bart a Kadilnica of Death-tel ezúttal a Metelkova és a Channel Zero váltotta fel. A négy fellépő pedig a Covenant of the Undivine pt. 2. közös név alatt lépett színpadra.
A szakadék kilenckor nyílt meg először, a karsztvidéki Gorge of Cerberus érkezésével, akiket nem is olyan régen még Goatblood néven ismertünk. A névváltás ellenére a karsztiak továbbra is szilárdan a nyers black metalban gyökereznek, és épp olyan kérlelhetetlenek maradtak, mint a talaj, ahonnan jönnek. A négyes fél óra alatt egy szolid, nyers, primitív black metal szettet nyomott le, tele méhzümmögésszerű gitárokkal és basszussal, megállás nélküli blast beattel. Különösebben eredetit vagy frisset nem mutattak, de a rosszindulatuk a vörös fények derengésében és az élesen morgó ének mellett így is meggyőzően és színlelés nélkül jött át. A Gorge of Cerberus pont a koncert estéjén adta ki első demóját, a Morbid Nekro Possessiont, és arról mind a négy számot eljátszotta.
A postojnai speed/heavy metal megszállottak, a Vigilance ezúttal zeneileg különösen kilógtak a sorból, hiszen három tősgyökeres black metal csapat közé kerültek, de „ideológiailag” mégis egyetlen pokoli péppé olvadtak össze a másik hárommal. A Vigilance ugyanis a két nap múlva megjelenő Queen of the Midnight Fire lemezén kéz a kézben jár az Ördöggel az okkult vidékein. A srácok a Steeds of Time EP óta hosszú utat tettek meg, és az első nagylemezen teljesen megállapodtak olyan vizeken, amelyek láthatóan átkozottul jól állnak nekik. Nemcsak ez: a Vigilance valószínűleg az a hazai csapat, amely a legrövidebb idő alatt a legnagyobbat fejlődött, mind a saját dalok megírásában, mind a koncertezésben. A színpadon teljesen otthonosan mozognak, és igazi headbanging rituálét csaptak a készülő lemez és az EP dalaiból. A rossz hang ellenére különösen Jakob, az énekes nyűgözött le, aki igazi énekes fenevaddá nőtt: magas és középső fekvésben is magabiztos, tud agresszívebben is szólni, és a műsor összekötésében is simán feltalálja magát. A Vigilance ezúttal a hosszabb hangszeres részekben volt a legmeggyőzőbb, ahol kijöttek Gilian átgondolt riffjei és Anže basszusának mély, változatos zakatolása. Alig várjuk a „release partyt”, amelyet 2013. 5. 18-án tartanak az MC Postojnában.
Tizenegykor a hazai black metal nehézsúlyúak, a Somrak léptek színpadra, és „the witching hour” szépen előrébb csúszott tizenegyre. Hogy a hazai black metal egyik legismertebb és legaktívabb csapatáról van szó, azt már az este legnagyobb közönsége is mutatta, amely viszonylag élénken követte a zenekart és sötét rituáléját. Aki látta már a Somrakot, pontosan tudja, mire számíthat, és ez most sem volt másként. A Somrak a zenei mészárlást ezúttal is J.D. énekes nyitó szertartásával kezdte, aki aztán végig a figyelem középpontjában maradt. Az már-már túlságosan teátrális énekes a koncert alatt megint a kehelyből ivott, grimaszokkal és mozdulatokkal rémisztgetett, amelyek az Ördögűző megszállott Reganjére emlékeztettek, és természetesen nem maradt el a könyvből kitépett lapok és a vérköpés sem. A Somrak élőben remek előadással teszi még fel a koronát a fekete miséjére; ezúttal főleg az aktuális lemez, a The Blackwinged Serpent Crowned számai vitték a prímet, a hajukkal eltakart gitáros és basszusgitáros pedig hátul rituálisan járatta az ujjait a hangszerén. A jó hang a csapat malmára hajtotta a vizet, a basszus is tisztán hallatszott, bár a vonalai hűen követik a gitárt. Az egy jó órán át tartó fekete mise után eljött az utolsó ének ideje, és a Somrakot nem sokkal éjfél előtt nyelte el a sötétség.
Az utolsó fellépővel, az isztriai Ater Erával is szilárdan a black metal vizein maradtunk, de sokkal hangsúlyosabb atmoszférával, amelyet helyenként szinte pszichedelikus részek gazdagítanak. A trió mostanában elég aktív koncertfronton, hiszen készül az új stúdióalbuma, a Beneath Inanimate Grime megjelenésére, amely egy jó hét múlva érkezik. Az Ater Era ennek egy jó részét már be is mutatta, közben pedig bóraként csapott le az első album számaival is. Az Ater Era ugyan az olyan Darkthrone-féle régi iskolás, ősi black metalban gyökerezik, de eredeti ambient részekkel gazdagítja, amelyek más műfajok felé is kinyúlnak: helyenként doom metal, főleg azonban atmoszférikus és pszichedelikus irányba. Épp ezeknek köszönhetően közelít az Ater Era az olyan csapatokhoz, mint a Negura Bunget, mégis teljesen egyedien szól. Ennek az érdeme elsősorban S. S. egyedi gitáros mutatványaié, amelyek egy ideig minden irányba dobálnak az őrjöngő tépéssel, aztán hirtelen hipnotikus gitárvonalakból állítanak eléd szilárd falat, amely egyenesen a hurrikán szemébe fúj. Kivételes technikai felkészültséggel és páratlan szerzői érzékkel rendelkezik ez a zenekar, amely kétségkívül a hazai extrém metal színtér csúcsához tartozik. Nemcsak a hazaihoz: az Ater Era könnyedén elér a modern black metal csapatok legfelső régiójába is! A zenekar kiváló műsora az esős Ljubljanából egyenesen az isztriai vidék kérlelhetetlen természetébe repített minket, és így tette fel az i-re a pontot a csütörtöki istentelenek paktumán!
Képgaléria
