Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés dátuma: 2022. 4. 15.
Produkció: Nazareth
Az album hossza: 48.10 perc
Műfaj: Hard Rock / Rock’N’Roll
Értékelés: 8.5/10
Hát ez van. Nazareth. Igen, ugyanaz a Nazareth, a rock and roll egyik legfontosabb figurája a skóciai Dunfermline-ból, több mint 50 évvel a bemutatkozó lemezük megjelenése után is kifogyhatatlan. Nazareth? Igen. Dan McCafferty nélkül. Tessék? Hogy lehetnének ezek még ugyanaz a Nazareth? Sehogy. De a határtalan „korrektség” korában úgy tűnik, minden megengedett és elfogadható. Valójában tényleg nem lehetnek már azok, akik voltak, még ha a McCafferty nélküli korszakban sok mindent rendkívül ügyesen, ravaszul rendbe is raktak, olyan módon, ami legalább annyit elér, hogy igazolja az örökség továbbvitelét – azt az örökséget, amit McCafferty a soraiban egyébként megfoghatatlanná tett. Tiszta vizet kell önteni a pohárba. Mindjárt az elején. Tiszta bort a „feltételes élvezhetőségről”.
Pedig a „Surviving The Law” egyébként kiváló album. Ragyogó. De Sentance nem McCafferty, és Pete Agnew a két társával – Jimmy Murrison gitárossal és a fiával, Lee Agnew dobossal – ezt nem is keresi, nem is akarja. Őszintén szólva a névváltoztatás általában jót tenne. Aztán megint csak mérlegelsz: milyen lenne a koncertlátogatottság, ha lemondanál egy ilyen nagy névről? Akárhogy forgatjuk, a Nazareth él és virul. Amit most McCafferty nélkül csinálnak, azt nagyon jól csinálják. Igen. Nagyon jól. Ezt bizonyította az előző lemez, a „Tattooed My Brain” (2018) is, amely valahogy segített a zenekarnak „túlélni és talpon maradni”.
A nagyon jó, sőt kifejezetten jó elődjéhez képest a „Surviving The Law” jóval lazább, megkötések nélküli folytatása a skót felföldi rock ‘n’ roll legenda történetének. És ez így van jól. Carl Sentance úgy énekel, ahogy csak ő tud. Remekül kapcsolódik ahhoz a rock ‘n’ roll pointhoz, amelyet Pete Agnew a bandájával hagyományosan követ. A hangzás kiválóan van megidézve. Vagyis csak annyit kell tenned, hogy Sentance-t újra kicseréled McCaffertyre, és megkapod a régi, klasszikus Nazarethet. A produkció, maga a hangzás, főleg Jimmy Murrison gitárfrazeálása és a hangzáselemek kontrasztja. Tősgyökeres Nazareth. Időnként, főleg amikor a több szólamú vokális harmóniákba botlasz, amelyekkel egyes refrének fel vannak szerelve – például a Mind Bomb esetében –, az új album pillanatai nagyon szerencsésen idézik meg a zenekar Sentance előtti korszakának energiáját.
Röviden: ha végül levonjuk azt a változást, amellyel a zenekar és a közönsége nagyjából 2014 óta együtt él, és ami azért korántsem csekélység, minden a helyén van. A banda ismét egy zsák elsőrangúan harapós rock ‘n’ roll riffet szórt ki, olyat, amilyet ma már csak azok a zenészek tudnak felszolgálni, akik a hard rockot a lábára állították (Pete Agnew – hallgasd csak a basszusának csörömpölését a hihetetlenül kihegyezett Ciggies & Booze-ban – úgy szól, mint egy Nazareth-szám, amelyet a nyolcvanas évek közepén McCaffertyvel együtt felejtettek el felvenni). Szem előtt kell tartani, hogy Pete, Lee és Jimmy több mint húsz éve játszik együtt, és emiatt a hard rock erődjévé váltak, amely szinte hibátlanul összehangolódik.
A Surviving The Law kiváló album. Akárhogy nézed. Az elemi erő kombinációja, ahol a rock’n’roll nemtörődömül kacérkodik a blues és a boogie elemeivel. A fülbemászó riffek minden oldalról csiklandozzák az igazi hard rock-rajongót. A Psycho Skies-hoz hasonló szám szétfeszül a heves, atmoszférikus lendülettől, ahogy követed a versszakot, majd a robbanékony refrént. Az album egyenletes ritmikus száguldás, és olyan pillanatot, amikor a Nazareth akár csak egy percre „megpuhulna”, ezúttal nem találni. Pedig „vastag és hosszú” tizennégy új szám szerepel rajta. Az egész mégsem untat egy pillanatra sem. Az adrenalinos sietség és a tesztoszterontöbblet nem fogy el. Ezt merem leírni annak ellenére is, hogy ez a banda 1971-ben adta ki a bemutatkozó lemezét. Bármilyen hihetetlenül hangzik, a kvartett a Nazareth név használatával és a „Surviving The Law” kiválóságával 2022-ben is jogosan és hitelesen folytatja a skót rock ‘n’ roll-óriások történetét. És mellesleg: Carl Sentance külön vokális történet. Mindenben kiváló.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Strange Days
2. You Gotta Pass It Around
3. Runaway
4. Better Leave It Out
5. Mind Bomb
6. Sweet Kiss
7. Falling In Love
8. Waiting For The World To End
9. Let The Whisky Flow
10. Sinner
11. Ciggies And Booze
12. Psycho Skies
13. Love Breaks
14. You Made Me
Felállás:
Carl Sentance – ének
Jimmy Murrison – gitár
Pete Agnew – basszusgitár, háttérének
Lee Agnew – dob
