Szerző: Rok Klemše
A koncert dátuma: 2008. augusztus 30.
Látogatók száma: 1608
Jegyár: 2000
A pénteki esős estén alaposan eláztunk, így aztán jött a kötelező pi(á)henés szombat reggelig. Kora reggel még úgy tűnt, hogy a szombati idő is elég savanyú lesz, de a felhők szerencsére szétoszlottak, az alacsony légnyomású front elvonult Komen felett, fölöttünk pedig kitisztult a teljesen kék, felhőtlen égbolt. A napsütéses szombat kész ajándék volt a pi(á)henés folytatásához… „Trontelj over and out!”
És van-e annál szebb, mint egy reggeli sörrel kezdeni 1€-ért, miközben a színpadon a velenjei melodikus thrash/death csapat, az Inmate tép? Sajnos továbbra sincs szerencséjük a meghallgatásokkal és az énekes vagy énekesnő keresésével, úgyhogy legfőbb ideje, hogy valaki vagy valakik összeszedjék a bátorságukat.
Egy-két-három sör után… meg egy-két-három pálinkás pohárka után délután háromkor jött el az idő, hogy a Metal Mania színpadára lépjen a stájerországi LastDayHere. Elképesztő, milyen gyorsan kapaszkodtak fel a srácok a szlovén metalszcéna ranglétráján, és milyen gyorsan hódította meg a rajongók szívét-fülét az első lemezük, a From Pieces Created. Hiába „pussy pop metal” az, amit játszanak, ahogy Marko énekes fogalmazott, a LastDayHere simán elhomályosít jó pár brutálisabb bandát is. Az ötösnek szépen gyűlnek a koncertkilométerei, és ez a színpadon is meglátszik! Hangszeres tudásuk hibátlan, ha pedig ehhez hozzáadod Marko kiváló énekét, a dallamos, ragadós refréneket és a nagyon energikus fellépést, akkor kijelenthető, hogy a rádióbarát dallamok és a kicsit kommerszebb hozzáállás ellenére a LastDayHere esetében kétségkívül a zene áll az első helyen. A srácokon pedig látszik, hogy élik-lélegzik!
Következtek a szlovén keleti vidék újabb képviselői, a ljutomeri melodic black/death csapat, az Obnunce. A zenekarnak két kiadott albuma van, a Remnants of Humanity (2005) és a Supreme Domination (2007), a harmadik stúdiólemezen pedig szorgalmasan dolgoznak. Az Obnunce tízéves pályafutása igencsak meglátszik rajtuk. Az ujjak úgy futnak a húrokon, mint a karikacsapás, a dobok dinamikusak és jól felépítettek, a melodikus death és black metal keveréke, amit hatékonyan kevernek thrash- és gothic-hatásokkal, érdekes, Robert Grnjak hörgése pedig nyers és agresszív. Obnounce dominatiooooon!!!
A szlovén thrash metal óriásai, a Negligence fellépését várták a legkíváncsibban a Metal Mania 2008-on, egyben ez volt a zenekar utolsó koncertje egy időre, mert keményen dolgoznak a fenomenális első album, az Options of a Trapped Mind utódján, amely a már hallott dalok alapján, amelyek a második lemezre kerülnek, lehetetlent fog elérni, és valószínűleg még a kiváló debütálást is überelni fogja. A Negligence a War Machine-nel masírozott fel a színpadra, amelyhez épp most forgattak egy remek videoklipet a Felicijan/Sedmak csapat rendezésében. A Dyz/Jey gitárospáros hihetetlen összeszokottságából amúgy sem lehet betelni, Alex énekben gyilkol, a Lipnik/Ruzz ritmusszekció pedig bombasztikus. A hátúszó fenyegetően bukkant elő a vízből a Shark Attack gyilkos étvágyával, aztán jött a klasszikus Places od Dawn, az új romboló, a Mental Central, a túl ritkán játszott No Brain, No Pain, amely kétségkívül a szlovén thrash csúcsa, végül pedig újabb pusztító hullám az Insane Asylummal. Sajnos technikai problémák miatt két dalra már nem maradt idő, de az a kettő is kevés lett volna, mert a Negligence-t, ha színpadon áll, egyszerűen nem lehet megunni. A Forbidden, az Exodus és a Heathen előtti játékot a Negligence véresen megérdemelte! Neligence: from Jesenice to the Bay!
A Negligence setlistje:
1.War Machine
2.Shark Attack
3.Places of Dawn
4.Mental Central
5.No Brain, No Pain
6.Insane Asylum
Este tizenegykor aztán végre színpadra léptek a Bay Area óriásai, a thrash metal veteránjai, az Exodus. A közel harmincéves múltú banda a thrash metal mozgalom egyik megalapozójának és úttörőjének számít, és indulása óta számtalan beteg thrash-himnuszt letett az asztalra. A Bonded By Blood debütalbum a mai napig a thrash egyik legnagyobb mesterműve, az Exodusban pedig két, a műfaj legmarkánsabb és legfelismerhetőbb hangja kovácsolódott, Paul Baloff (R.I.P.!) és Steve „Zetro” Souza. Ennek a korszaknak vége az Exodusnál, és ma a banda élén valószínűleg a „legrosszabb” énekes áll a felállásból, Rob Dukes. Ennek ellenére a srácok vele már két rendes lemezt kiadtak, a Shovel Headed Kill Machine-t (2005) és tavaly a The Atrocity Exhibiton: Exhibit A-t, az Exodust pedig a színpad előtt szépen megtelt tér fogadta nagy lelkesedéssel. Meglepetés: rögtön az elején felcsendült a klasszikus Bonded By Blood, amit persze senki sem képes úgy elénekelni gyönyörűen betegen, mint Baloff, de Dukes egész jól tartotta magát. Ugrás a tavalyi évbe a Funeral March-csal, aztán megint két gyöngyszem az első lemezről, az And Then There Were None és az Another Lesson in Violence. A közönség megvadult, úgy moshoztak, mintha fogadásból tennék! Holt és Altus kirurgiai pontossággal adogatták egymásnak a szólókat, Hunting gyakorlatilag agyonverte a bőröket, Gibson pedig igazi színpadi jelenség. Dukes amúgy simán megúszhatta volna a „white trash” redneck felkonferálásokat, de mindegy. Valószínűleg az idén megjelent Let There Be Blood miatt, a Bonded By Blood újra felvett klasszikusa miatt került a hangsúly erre, így volt szerencsénk meghallgatni a gyilkos halat, a Piranhát, a legvégén pedig a kiváló Strike of the Beastet. A Deathaphetamine-nel visszatértek a 2005-ös lemezre, a kiváló ikerpárral, a Blacklisttel és a gyilkos War is My Shepard-dal pedig megemlékeztek a Souzával készült utolsó lemezről, a Tempo of the Damnedről (bár egy Impalert egy cseppet sem bántam volna, hehe). A szórakoztató, de nem nélkülözhetetlen Iron Maiden/Metallica/The Scorpions-egyveleg nélkül simán elleszett volna a műsor, és az Exodus visszahozhatott volna a setlistbe egy-egy dalt az elfeledett Pleasures of the Flesh, Impact is Imminent vagy Force of Habit albumokról, de hát ilyen volt a fesztiválos setlist. A fesztivál egyik legszebb pillanata pedig a mosh pit végső himnuszával, a Toxic Waltzcal jött el! Exodus, köszönjük! Exodus attack!
Az Exodus setlistje:
1. Bonded By Blood
2. Funeral March
3. And Then There Were None
4. Another Lesson in Violence
5. Children of a Worthless God
6. Piranha
7. Deathamphetamine
8. Blacklist
9. War is My Shepard
10. Iron Maiden/Metallica/The Scorpions Medley
11. Toxic Waltz
12. Strike of the Beast
A muravidéki black metal csapat fellépésével zárult a Metal Mania Open Air 2008. Sajnos a fesztivál jövője nagy kérdőjel, néhány primitív egyén miatt, akiket kiskorukban nem tanítottak meg a bilibe kakilni és civilizáltan viselkedni. Ha jövőre nem lesz Metal Mania, az nagy kár lesz a szlovén metalszcénának és úgy általában a metalnak is, hiszen elveszítjük az egyik legjobb fesztivált a környéken. Mindenki, aki részt vett a szervezésben, csak dicséretet érdemel, és hiszem, hogy még találkozunk a Metal Manián!
Fotók: Aleš Podbrežnik
Szöveg: Rok Klemše
Fellépők sorrendje
10:30 – Inmate
11:20 – D.N.R.
12:10 – Infidia
13:00 – Miss Night
13:50 – So I Sin
14:45 – LastDayHere
15:40 – Obnounce
16:35 – Negligence
17:30 – Infernal Tenebra
18:30 – ROTTEN SOUND
19:50 – 3 INCHES OF BLOOD
21:20 – PRO-PAIN
23:00 – EXODUS
00:50 – Mora
Képgaléria
