Előadó: Specials, The
Kiadó: EMI Records
Megjelenés: 1992
Játékidő: 30.06
Értékelés: 4/5
A The Specials az úgynevezett 2 Tone műfaj zászlóvivője, ami voltaképpen ska, punk és reggae hibridje, durván megkeverve egy kis popzenei adalékkal. A 2 Tone kifejezést a The Specials egyik tagja, Jerry Dammers találta ki személyesen, aki sok kortársához hasonlóan a fiatalkorát forrófejű jamaicai hangzások és ritmusok társaságában töltötte. A szikrázó zenei kifejezésmód, amelyet a ska krónikája féltékenyen „második hullám” címke alatt tart számon, a szigetországi színtéren a 70-es évek második felében keletkezett tektonikus színtérmozgások repedéseinek sötét mélyéből hajtott ki! A műfaj születése közvetlenül a punk pusztító menetelésének lezárulta után újabb lökést adott a gyorsan hanyatló zenei életnek. Fő fegyvere pedig egy hétfős, vegyes származású, vad társaság volt Coventryből, akik The Specials néven ismertek.
A Live at the Moonlight Club különös figyelmet érdemlő dokumentum. Egyszerű érzelmekkel és szinte már együgyűen nyersre vágott zenei minimalizmussal telítve szemléletesen mutatja be az együttes korai napjainak színpadi képét. Abban az időben a The Specials minden bizonnyal különlegesek voltak, ha nem egyenesen őrült srácok, akik eltökélték, hogy a népszerű zene bejáratott medreit új, feltáratlan utakra terelik. A fickók az albumon végig lenyűgöznek a határozottan előtérbe helyezett szellemes hangvétellel, amely a szokatlan, ska diktálta festéknek extra energiát ad. A The Specials sajátos vokális tartást ápol, amelynek természetellenes textúrája a képzetlen fülnek talán a Leeds United alig észrevehetően dühös huligánjainak többszólamú rohamát juttatja eszébe.
Emellett a fiúk minden egyszerűségük és tapasztalatlanságuk ellenére termékeny zenei újítóknak mutatkoznak, akiknek sikerült mesteri módon újraéleszteni az eredeti jamaicai ska hangzás fő összetevőit. Hangzásuk hű marad a példaképek energiájához és humorához, a hagyományok tisztelete mellett azonban a The Specials egyedülálló pecsétet nyomott a zenei fejlődésre: agresszívebb, a punkhoz rokon attitűdöt hozott, különféle elektromos ütős eszközöket vetett be, végül pedig ügyesen alkalmazott kifinomultabb fúvósaranzsmanokat is.
A Live at the Moonlight Club egy szüntelenül ugrándozó hangzásvilágú teremtmény, amely régi ska-sztenderdekből és saját szerzeményekből épül fel, jellemzően a korabeli 2 Tone mozgalom megszelídíthetetlen szívére és lelkére. Az album által ápolt előadás ijesztő intenzitása és nyers ereje olyan gyöngyszemek indíttatására halmozódott fel, mint a jamaicai ska bajnoka, Prince Buster Too Hot című dala, majd a vokális reggae úttörői, a Toots & The Maytals Monkey Man című számának dinamikus változata, és itt vannak még a kollégáik, a Pioneers is, akiknek színeit a Long Shot (Kick The Bucket) óvatos végigvezetése képviseli. A The Specials persze saját hozzájárulásokkal sem maradt adós a világ zenei konyhaművészetének. A Too Much Too Young, a Black Expression és a Little Bitch szívós, kíméletlen cinizmussal teli zenei „dicshimnuszoknak” mutatkoznak a teljes összeomlás szélén álló társadalomról. Szépítésnek itt nyoma sincs. Közvetlen társadalomkritikára épülő társadalmi elköteleződés, karibi eredetű könnyed ritmusok, megfűszerezve képzelettel és illusztrálva az angol munkásosztály sovány képviselőjének kopott kezével: mindez volt egykor a The Specials. Egy új hit születésének hírnökei, amely az egyik alappillérét éppen a Live at the Moonlight Clubbal kapta! Ajánlott!
Felállás
Terry Hall: ének
Lynval Golding: gitár, ének
Roddy Byers: gitár
Horace Panter: basszusgitár
Jerry Dammers: billentyűs hangszerek
Neville Staple: ütőhangszerek, ének
John Bradbury: dob
Produkció
The Specials
Számlista
1. It’s Up To You
2. Do The Dog
3. Monkey Man
4. Blank Expression
5. Nite Klub
6. Concrete Jungle
7. Too Hot
8. Too Much Too Young
9. Little Bitch
10. Long Shot (Kick The Bucket)
