Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Darkness, The
Kiadó: Cooking Vinyl
Megjelenés: 2018. 06. 15.
Játékidő: 75:50
Értékelés: 4.5/5
A „Live At Hammersmith” a brit rockbanda, a The Darkness koncertdokumentuma. Joggal kérdezhetjük, mit csináltak a srácok ennyi éven át, hogy ilyen sokáig kellett várni rá. Kiváló teljesítmény, amely a zenekar 2017. december 10-i, londoni Hammersmith-beli fellépéséből született. A banda ekkor a „Tour De Prance” brit szakaszát játszotta, és a legfrissebb lemezét, a „Pinewood Smile”-t (2017) népszerűsítette. A pirotechnikai bevetésekkel, konfettizáporral és mindennel, amit a rock and roll képzelete csak kitalálhat, megspékelt show ezen az albumon zseniálisan testet öltött. Ilyen hiteles, teljes vérű szórakozásból és szeretnivaló hülyeségekből összeállt színpadi orgiáról persze szó sem lehetne, ha nem négy élesre öltözött, testhezálló cuccba bújtatott csődör állna a színpadon, felfegyverkezve az igazi glamrock-eretnekséggel. Remek formában vannak: a The Darkness ezen a felvételen olyan könnyedén és felszabadultan szól, mintha végre elkergette volna vad múltjának minden szellemét, és jó messze maga mögött hagyta volna őket.
Justin Hawkins ismét a legfőbb mágnes. Eszelős hangjával és természetesen világklasszis színpadi jelenlétével, amely folyamatosan a brit szigetek fekete humorának gazdag tárházából merített hülyeségekkel szolgál. Aki látta valaha ennek a megveszekedett bandának bármelyik koncertjét, tudja, hogy a The Darkness esetében nem merül ki mindez a puszta műsorjátszásban. Az anyag előadása közben annyi minden történik még, hogy senki sem maradhat közömbös. A rock’n’roll legmakacsabb ellensége sem. Justin extrém magas énekétől megint feláll a hátunkon a szőr. A zenekar paródiaeleme is teljes vérrel pezseg. A Queen, a Thin Lizzy, az AC/DC, a Cheap Trick, sőt, ha hozzávesszük a Sweetet vagy a Bostont is, keveréke, amit már a többszörös platinalemez-debütálás, a „Permission to Land” is megtestesített, és amelyet a banda kereskedelmi sikerben azóta sem tudott überelni, minden hengeren üt, és nem fukarkodik a kiváló, ultraoktános rock’n’roll feszültséggel. Érdekes, hogy a „Permission To Land” milyen nagy arányban szerepel a műsorban. Nyilván nagyra becsüli a zenekar, de van itt más is: a The Darkness tisztában van az album „súlyával”, ezért ezen a turnén, amelyről a londoni koncert is származik, a rajongóknak a „pillanatnyilag” legjobbat akarták nyújtani, és nem hagytak teret a véletlennek vagy egy esetleges „taktikai megcsúszásnak”. Az elsőlemezről itt vannak a nagy slágerek: Growin’ On Me, Get Your Hands Of My Woman, Love Is Only A Feeling, a kihagyhatatlan I Believe In A Thing Called Love, és mellettük a Black Shuck, Givin’ Up, Stuck In A Rut, Friday Night, végül a Christmas Time (Don’t Let The Bells End), amely az album európai különleges karácsonyi kiadásáról származik. Ez tehát majdnem a teljes műsor fele a koncertmaraton összesen 19 eljátszott száma közül. A legfrissebb albumot három kiváló szám képviseli: a Soild Gold, a különösen groteszk Japanese Prisoner of Love, valamint a Buccaneers of Hispaniola, amelyek a maguk bolondos módján csak olajat öntenek a tűzre. A One Way Ticket természetesen nem hiányozhat, a koncertet pedig a kiváló Open Fire nyitja, azzal a minden The Darkness-show nyitányához illő, pofás gitárfrázissal, amelynek a „Last Of Our Kind” albumról a lucid és szarkasztikus The Barbarian tesz társaságot. A koncert egy pillanatra sem veszíti el a fonalat, szétveti a csúcsminőségű rock’n’roll retorika és a zseniálisan beépített „bulihangulat” minden detonációja.
Az idei év egyik legjobb koncertdokumentuma a világ rocktérképén. A The Darkness hihetetlenül lazán, „felszabadultan” szól rajta, a rengeteg színház és szórakozás mellett pedig rendkívül érett, magabiztos és bizonyos fokig áttörhetetlen is. Felfrissülve, megfiatalodva és megzabolázhatatlanul. Vagyis amennyire csak lehet, begerjedve, az előadásban pedig maximálisan elszántan. Mintha a galaxis utolsó napja lenne, közvetlenül az apokalipszis előtt.
Felállás
Justin Hawkins – ének, gitár, zongora
Dan Hawkins – gitár, vokál
Frankie Poullain – basszusgitár, vokál
Rufus Tiger Taylor – dob, vokál
Számlista
01. Open Fire
02. Love Is Only A Feeling
03. Southern Trains
04. Black Shuck
05. One Way Ticket
06. Givin’ Up
07. All The Pretty Girls
08. Barbarian
09. Buccaneers Of Hispaniola
10. Friday Night
11. Makin’ Out
12. Every Inch Of You
13. Solid Gold
14. Stuck In A Rut
15. Get Your Hands Off My Woman
16. Growing On Me
17. Japanese Prisoner Of Love
18. Christmas Time (Don’t Let The Bells End)
19. I Believe In A Thing Called Love
