Előadó: Gargantua
Kiadó: Önkiadás
Megjelenés: 2007
Értékelés: 4.3/5
Az avantgárd az egyik olyan progresszív rock alműfaj (már ha egyáltalán oda sorolható), amely sosem élte meg igazi kereskedelmi fellendülését (néhány Frank Zappa-féle kivételtől eltekintve), virágzott viszont más értelemben. Úgy értem ezt, hogy akik ezzel foglalkoztak, mindig képesek voltak eredeti ötletekkel, újításokkal előállni, és nem másolták túlságosan a múlt előadóit – ahogy talán el lehetne mondani a modernebb, neo vagy szimfonikus progresszív irányzatokba sorolt zenekarokról. Az avantgárd ága manapság is épp olyan frissen szól, mint sok évvel ezelőtt, és még mindig akad, aki szívesen hallgatja. Igaz, a kísérletek néha csődöt mondanak, de ezzel is elérünk valamiféle előrelépést, fejlődést egy másik irányba. Az avantgárd az egyik azon műfajok közül is, ahol nem fontos, hogy tonnányi pénzed legyen mellotronokra, drága ütőhangszerekre meg egyebekre ahhoz, hogy zenélhess. Elég egy gitár, dob, néhány házilag eszkábált hangszer, őrült ötletek, és már indulhat is a buli. Ebből a szempontból ezeket az előadókat a punk zenekarokhoz lehetne hasonlítani, de a különbségek nyilvánvalóak: az avantgárd bandák sokkal jobban értenek a bonyolításhoz, főleg, ha képzett zenészekről vagy olyanokról van szó, akik a perfekcionizmusra törekszenek. Ez sikerült a lengyel Gargantuának is, amely a Kotegarda című albummal kiadta második lemezét, és tovább hívta fel magára a figyelmet, nyilvánvaló képességeivel, technikaiakkal és melodikusakkal egyaránt.
A Gargantua esetében egy igazi, újkori avantgárd zenekarról beszélhetünk, amely bizonyára sok ihletet merít a rock in opposition mozgalomból. Különösen érdemes kiemelni zenéjük kamarazenei oldalát, amelyben nagy szerepet játszik Tylda Ciolkosz hegedűs (aki ezen az albumon új tagja a felállásnak) és Pawel Kubica billentyűs (szintén új tag), aki gyakran zongorázik. A kamarazenei vonal mellett viszont – ahogy az újabb avantgárd zenekaroknál gyakori – sok keményebb elem is akad. A hangszerek, a stílus és az a tény alapján, hogy a felállásban gyönyörű női ének is van (a hegedű mellett, persze), a Gargantuát a Sleepytime Gorilla Museummal lehetne összevetni, bár az amerikaiak zenéjében még több a kemény pillanat, gyakran egyenesen metal (van, aki metal in oppositionnek is hívja őket). Az album nagyrészt instrumentális, az ének pedig többnyire csak egy további hangszerként funkcionál. A dallamokat nem énekelik semmilyen konkrét nyelven, inkább minimalista megnyilvánulások ezek, amelyekben az érzés fontosabb a jelentésnél. Kivétel az első szám, ahol Tylda Ciolkosz elbűvölő hangját hallhatjuk, aki énekesként – akárcsak hegedűsként – a Sleepytime-os Carla Kihlstedthez közelít.
Ha valaki megkérdezné, mely más zenekarokhoz hasonlítanám a Gargantuát, alaposan el kellene gondolkodnom. Az avantgárd zene célja ugyanis a lehető legnagyobb eredetiség, ezért annál nehezebb közös nevezőt találni más zenekarokkal. De ha muszáj, azt mondanám, érezhető az Univers Zero hatása, főleg a kamarazenéjük révén. Jelen vannak a szintén belga Present kissé elektromosabb elemei is, és talán megemlíteném még a King Crimsont és a Larks’ Tongues in Aspic című albumukat. Sokat támaszkodnak a klasszikus zenére is, ami Stravinsky Le Sacre du Printemps című művének bevezetőjéből készült átdolgozáson hallatszik. Ahogy említettem, ott vannak még az amerikai Sleepytime Gorilla Museum is.
A Gargantua a Kotegarda albumon sok adut vesz elő a zsebéből, mégis úgy gondolom, hogy a jövőben még többet fogunk látni és hallani belőlük. A lengyelek nagyon sokat ígérnek, fiatalok és lelkesek, és olyan zenét csinálnak, amilyet szeretnének. Ezzel sosem lesznek gazdagok, de kiérdemlik a kritikusok és azon hallgatók elismerését, akik értékelik az ilyen muzsikát. Én csak ajánlani tudom ezt a lemezt, és remélem, hogy a Gargantua ennek köszönhetően eladhat belőle néhány példánnyal többet.
Felállás
Marcin Borowski – dob, vokális hangok
Tylda Ciołkosz – hegedű, vokális hangok , ének (1)
Pawel Kubica – billentyűsök, vokális hangok, eső
Leszek Mrozowski – basszusgitár
Bartek Zeman – gitár, vokális hangok
Produkció
Bartek Zeman és Slawek Biela
Számlista
1. Wżdy Czelestnik (5:34)
2. Kotegarda III (0:27)
3. Interrferrometerr (6:04)
4. Meszuga Klejpulesa (4:48)
5. The Augurs of Spring (Dances of the Young Girls) (3:58)
6. Paralaksy Dyzaskorufin (6:06)
7. Tripl Ratamaklie (5:28)
8. Kotegarda II (1:05)
9. Gargoyles (8:16)
10. Kotegarda I (1:50)
