Szerző: Rok Klemše
Helyszín: Orto bar, Ljubljana
A koncert dátuma: 2007. március 12.
Látogatók száma: 200
Jegyár: /
Alig három nap telt el azóta, hogy az ausztrál gitárvarázsló, a „fingerpicking” mestere, Tommy Emmanuel fellépett a Cvetličarna Mediaparkban, és máris újabb gitárvirtuóz érkezett hozzánk. Kiko Loureiro, az Angra gitárosa az anyazenekarával járt turné végeztével az Orto-Gis fesztivál keretében látogatott el az Orto barba, ahol a lelkes gitárosjelöltek tömege előtt (köztük a Rockline-csapat közel fele is ott volt) megmutatta, mit tud, és néhány titkába is beavatott minket.
A kötelező sör után az Orto alsó termében kilenc óra után végre felemeltük a hátsónkat, és felmentünk az emeletre… majd az ajtóban tátott szájjal megálltunk. A felső szint kis terme ugyanis az utolsó sarokig tömve volt, és a reményünk, hogy majd közelebb férkőzünk a színpadhoz, hamar elszállt. A színpadon viszont már ott állt a gitáros, akinek csengő neve alaposan megtöltötte az Orto bart. Kiko Loureiro, a brazil progresszív metalosok, az Angra gitárosa már le is nyomta az első számot a No Gravity című debütáló lemezéről, a terem pedig szinte ragyogott a közönség csillogó szemeitől, akik Kiko minden egyes ujját árgus szemekkel figyelték.
Mivel ez nem koncert, hanem gitárklinika volt, az első szám után kérdések zápora következett, amelyeket Kiko szívesen megválaszolt, és közben teljesen közvetlennek, a legkevésbé sem fennhéjázónak mutatkozott. Beszélt a saját játéktechnikájáról és a különféle gitártechnikákról, a „tappingtől” (még a 8 ujjastól is!) kezdve. Az egyik látogató különösen elárasztotta Kikót kérdésekkel. Végül is nem mindennap adódik alkalom, hogy ilyen nagyszerű gitárost kérdezhess tanácsokért, a tömeg pedig ki is használta a lehetőséget. Kiko ráadásul nemcsak kiváló gitáros, de igazi humorista is. Közösen arra a következtetésre jutottunk, hogy a jó gitárosok többségét John-nak vagy Steve-nek hívják, és a Dream Theaterre tett csípős poénok sem maradtak el.
Kiko még eljátszott pár saját számot – az Enfermót az első lemezről, a Feijão de Cordát és a Havanát a másodikról –, végül pedig csatlakozott a tavalyi, 2006-os Bendijada verseny győzteseihez, a Doogy Stones együtteshez és Jernej Trobentarhoz (Leeloojamais), és együtt felidézték a jazzlegenda Miles Davist, és eljátszottak néhány számot az életmű széles repertoárjából.
A végén Kiko jó szívvel még néhány percet szánt lemezek dedikálására és a rajongókkal való fotózásra. Én pedig ezúton is köszönöm a Muzika Viva zeneiskolának, hogy elhozta hozzánk a Kiko Loureiro-féle nagy nevet. Az estét a Naleen zárta, őket viszont a csapatunk már nem kapta el, mert sietnünk kellett egy kis csevegésre Kikóval.
Képgaléria
