Előadó: Bon Jovi
Kiadó: Mercury Records
Megjelenés: 1992
Játékidő: 65.10
Értékelés: 4/5
Amikor a múlt század 90-es éveinek elején a világ zenei életét a grunge hatalmas nyomása alatt a katarzis utolsó szakaszán vezette át, a nem sokkal korábban még határtalanul népszerű glam metal-közösség zászlóvivői pályafutásuk egyik legnagyobb próbatétele elé kerültek. A kijózanodás sokáig váratott magára, sokaknak úgy tűnt, a várakozásnak sosem lesz vége. Miután a grunge végleg beszivárgott az úgynevezett „mainstreambe”, a 80-as évek ikonjai gyakorlatilag egyik napról a másikra egy réges-rég letűnt kor avítt kürtjévé váltak. Arcuk a barokkos cicomák nélkül hamar elhalványult, sokan hihetetlen gyorsan a feledés homályába vesztek. Olyan átalakulásra volt tehát szükség, amellyel a szívósabb MTV-s mogulok megtarthatták aktuális eladási slágerként betöltött státuszukat, miközben az ó-gárdisták szemében is megőrizhettek valamicske hitelességet – még ha ez a legnagyobbak számára is kétségkívül fájdalmas volt.
A Bon Jovi a múltban már sikeresen alkalmazkodott a trendek állandó kanyargásához, persze elsősorban a kereskedelmi felismerhetőség szempontjából, ám ez a metamorfózis mindig fokozatos volt, különböző hosszúságú szakaszokra elosztva. A Keep The Faith esete azonban más. Az album számos erőteljes elmozdulást hoz a korábbi Bon Jovi-diadalok bejáratott irányvonalaitól, egyúttal – Jon Bon Jovi és Richie Sambora termékeny alkotói kapcsolatának szárnyán, akik a fülbemászó ötletek szállításában fáradhatatlanok, és a modern produkciós fogások sikeres átvételével – új fejezetet nyit a zenekar történetében. A Keep The Faith már a nyitányban kínál egy hatékony popos rock & roll-formulát, amely tartósan beleég a hallgató fülkürtjébe. Az I Believe méltó nyitány, egyúttal hatásos jelzője a Bon Jovi-imázs átfogó újradefiniálása kezdetének. Ez a címadó dallal szakít igazán a múlttal: a szám alapja Alec John Such basszusgitárjának élesen visszafogott funk-ritmikája, a lökőerő zöme pedig a merészen beillesztett „hídban” rejtőzik, amely szépen összefolyik a refrén közmondásos dallamosságával, a maradék lendületet pedig Richie Sambora remek szólója köpi ki a végén. Ha ehhez a kedélyességhez hozzávesszük azt a homogenitást is, amely az átlagos zenefogyasztóban nem kelt riasztó bonyolultság benyomását, akkor megvan az album első nagy slágere. Valamivel óvatosabban, de nem kevésbé sikeresen indul a slágerlisták meghódítására Jon és csapata az agyonédesített balladacsomaggal: az In These Arms és a Bed Of Roses számával, utóbbi ráadásul Sambora remekül megszerkesztett kísérővokáljaival is büszkélkedhet, amelyek gyakran terccel szárnyalnak Jon amúgy is magasra tett vonala fölött.
Még az az idő volt ez, amikor Richie jelenléte a Bon Jovi-kollektíva nélkülözhetetlen eleme volt. A Jovi/Sambora-páros kémiája akkoriban egész sor ígéretes dalt szült, nem feltétlenül kereskedelmi alkatút, hanem szigorúan keményrock-irányultságú alkotásokat, mint az If I Was You Mother vagy a Fear – gránitszilárd riffekre épülő szerzemények, amelyek sikerét az olyan albumkedvencek jelenlétében, mint az I’ll Sleep When I’m Dead, természetesen utópia lett volna várni. Egy csipetnyi nosztalgikus érzést hoz a Woman In Love és az I Want You, de csak egy pillanatra, mert a zenekar alkotói érésének folytatása szépen tükröződik az album összetettebb motívumaiban, például az epikus Dry County-ban – egy a korábbi Bon Jovi-mércével szerkezetileg szokatlanul szélesen elágazó dalban, amelyről elmondható, hogy a New Jersey gyöngyszeme, a Homebound Train mellett a teljes Bon Jovi-életmű egyik legigazságtalanabbul figyelmen kívül hagyott kompozíciója maradt.
A Keep The Faith-szel a New Jersey-i uraknak kétségkívül nagy dobás sikerült, nemcsak a kifejezésmód sikeres vedlése, hanem főként az aktuális zenei arculat elhelyezése tekintetében, amely hatékonyan toborzott a zenekarnak új rajongók légióit, nem egyszer különböző műfaji partokról, ráadásul az album a váratlanul nagy sikerrel a régebbi hívek fejét is lecsillapította. A adott körülmények között tehát az eredmény optimális volt. A Bon Jovi épp akkor tudta megőrizni a józan fejét, amikor ez a legfontosabb volt, Jon és társasága pedig ezzel csordultig teli érettségről tett tanúbizonyságot, amely a Keep The Faith készülésének idején még kéz a kézben járt a kiváló, helyenként feledhetetlen zenei alkotások megalkotásának képességével.
Felállás
Jon Bon Jovi: ének, ritmusgitár
Richie Sambora: gitár, vokál
David Bryan: billentyűs hangszerek, vokál
Alec John Such: basszusgitár, vokál
Tico Torres: dob, ütőhangszerek
Produkció
Bob Rock
Számlista
1. I Believe
2. Keep The Faith
3. I’ll Sleep When I’m Dead
4. In These Arms
5. Bed Of Roses
6. If I Was You Mother
7. Dry County
8. Woman In Love
9. Fear
10. I Want You
11. Blame It On The Love Of Rock and Roll
12. Little Bit Of Soul
13. Save a Prayer
