Előadó: Benighted
Kiadó: Osmose Productions
Megjelenés: 2007
A francia death metal / grindcore Benighted nagyjából sikeresen működik már tíz éve. A legtöbb figyelmet mindenesetre ötödik stúdióalbumukkal, az Icon (Infinite Conscience Of Nothingness)szel vívták ki, amely 2007-ben jelent meg az Osmose Productions gondozásában – ez valószínűleg a legismertebb francia kiadó, amely a kisebb piacú zenékkel foglalkozik.
Az albumon tizenkét dalt hallgathatunk meg, amelyek egy grind / death metal lemezhez képest egész rendes játékidőt hoznak: szinte mindegyik túllépi a három percet.
Érdekes, hogy a lemez egy meglehetősen szokványos intróval indul, amely a ”Miért vagy ilyen brutális velem” mondatból és az azt követő rendkívül gyors, rövid részből áll. Szerencsére a helyzet már a második számnál megváltozik, amelyben gitárszóló és olyan riffek is hallhatók, amelyek inkább a thrash metalra jellemzők, mint a death metalra vagy akár a grindcore-ra. Persze az első trillákból, amelyeket Julien Truchan énekes ereszt ki magából, rögtön egyértelmű, melyik műfajról van szó: klasszikus, magas, pszichopata screameket és rendkívül mély growlokat használ. A kettő kombinációja nagyon hisztérikus hangzást ad, ami a dobos blast beatjeinek támogatásával igen meggyőzően és erőteljesen hat. Nem csoda, hogy a Benighted-ról sokan ismerik fel a hírnevet, amely a legígéretesebb és egyben legbrutálisabb francia zenekar babérját adja nekik. Itt a bizonyíték, hogy az extrém zene még mindig húzós, és tovább fejlődik a maga felszabadult módján, amely nem törődik a trendekkel, hanem önmagát követi.
Nagy pluszként írhatjuk jóvá a sok további metalhatást is, amelyek a thrash metalból, a death metalból, a grindcore-ból, a hardcore-ból erednek… mindez szépen összeolvad az album egyes daloiban, és nem teszi a lemezt szárazzá és kiszámíthatóvá, ahogy az már megszámlálhatatlan brutal death metal zenekarnál megtörtént, amelyek egyetlen ritmust nyújtanak végig egy egész dalon. Ettől lesz a lemez dinamikus és harmonikus, érdemes újra meghallgatni. Végre megjelent egy album, amely nem pusztán arról szól, hogy minél mélyebb oktávot nyögjenek ki a vastagbélből, és elérjék a hangsebességet a dobokkal.
A hangzás minősége is említésre méltó: minden hangszer és az ének is jól kivehető. Túl gyakran előfordul, hogy az extrémebb zenekaroknál csak a nagydobot és az énekes mélyen hörgő hangját halljuk ki, amely elnyomja a gitárokat (a szólót, a ritmust és a basszust egyaránt).
Szinte az egyetlen mínusz, amit az albumra mondhatunk, hogy valahogy beragadt a műfaj adta keretek közé – a lírai oldal és a grindcore, illetve death metal sebessége ez. Ebből a szempontból a Benighted csak egy a sok közül, hiszen valamilyen módon nem hoz semmi újat, csak a hagyományt követi. Más műfajok beemelése sem teszi őket forradalmárokká, inkább a komformisták közé sorolja őket, akik olyan trükkökhöz nyúlnak, amelyeket mások már kipróbáltak.
Az utolsó kritika ellenére nyugodt lélekkel az fülünkre bízhatjuk az Icont, hiszen jelenleg az extrém underground egyik legjobb albumáról van szó.
Felállás
Julien Truchan – ének
Olivier „Gab” Gabriel – gitár
Liem „Litchee” N’Guyen – gitár, basszusgitár
Eric Lombard – basszusgitár
Kikou – dobok
Dallista
1.Complete Exsanguination (00:26)
2.Slut (03:00)
3.Grind Wit (03:39)
4.Saw It All (03:54)
5.Forsaken (03:30)
6.Smile Then Bleed (03:38)
7.Pledge of Retaliation (03:03)
8.Icon (04:18)
9.Human Circles (03:49)
10.Invoxhate (03:28)
11.The Underneath (03:01)
12.Blindfolded Centuries (03:21)
