Heureux!
Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Ange
Kiadó: Artdisto
Megjelenés: 2018
Játékidő: 67:10
Értékelés: 4/5
A francia progresszívrock-nagyágyúk, az Ange a karizmatikus énekes, Christian Decamps vezetésével a 21. században is rendkívül aktívak, ellentétben a legtöbb korabeli zenésztárssal, pedig hamarosan az ötvenedik évfordulójukat ünneplik. A nyolcvanas évek poprock felé hajló alkotói válsága után az Ange a kilencvenes években lassan magához tért, és újra olyan albumokat kezdett készíteni, amelyek méltók voltak a nevükhöz. Az 1999-cel induló korszakban, amikor Christian testvérét, Francist a billentyűk mögött az énekes fia, Tristan váltotta, szép számú stúdió- és koncertalbumot raktak le az asztalra, amelyek minősége meglehetősen ingadozott.
Nagyjából 2010 óta az Ange egyre gyorsabban tér vissza a hetvenes évekbeli klasszikus hangzásához, amely a legjobb alkotásaikat is meghatározta, mint például az „Au-Dela Du Delire” (1974), az „Emile Jacotey” (1975), a „Par les fils de Mandrin” (1976) és a „Guet-Apens” (1978). Ezt a vonalat követi legújabb albumuk, a „Heureux!” is, amely pontosan azt a sötét, szimfonikus progresszív rock és időnkénti avantgárd pillanatok alkotta elegyet tartalmazza, amellyel aranykorukban is levettek a lábukról minket. A szövegek – mint mindig az Ange esetében – franciául szólnak, és aki nem érti a nyelvet, nehezen birkózik meg Christian gyakran szürreális és társadalmilag elkötelezett szövegeivel, de a „Heureux!” élvezetében természetesen a zene és az általános hangulat a legfontosabb.
Az első két szám viszonylag lassan indít: mindkettő rendben van, de nagy meglepetéssel nem szolgál, mély atmoszférikus nyomot sem hagy maga után. Igazán izgalmassá a harmadik tétel, a „Jour de chance pour un po” válik. Itt érvényesülnek először igazán a fenséges zenekari függönyök, a bravúros gitárfutamok és a fegyelmezett ritmusváltások, amelyek együtt kivételes hangulatot teremtenek, és az Ange ezzel bizonyítja, hogy ezen a terepen még mindig mesterek.
Benoit Cazzulini jazzes beütésű dobjátéka a sok átmenetével és a cintányérok fegyelmezett „szedegetésével” kissé rokon az eredeti King Crimson-dobos, Michael Giles megközelítésével, a billentyűs függönyök pedig Tristan bőséges mellotron-használatával szintén gyakran idézik ezt a legendás progrockzenekart. Christian, aki néhány billentyűs szólamot is felvett, a tiszteletre méltó kora ellenére is eklektikus hangot tart fenn, amellyel számos „szerepet” képes eljátszani: a kabarészereplőtől a falusi különcön át a szinte angyali lényig. Hangulatilag a „Heureux!” egyes részei kissé a Genesis hetvenes évek második felében született alkotásaira és a korai King Crimsonra emlékeztetnek.
A „Heureux!” csúcspontja a tizenhét perces eposz, a „Nancy-jupiter a la nage (Odyssee 14’00)”, amely az Ange klasszikus korszakának és a „régi iskolás” szimfonikus progresszív rocknak minden rajongóját boldoggá teszi: kiváló vokális harmóniák, fenséges hangszerelések, összetett ritmusváltások és Hassan Hajdi érdekes gitárfutamai szerepelnek benne. Itt az Ange a lehető legjobb értelemben „elereszti magát”, és felejthetetlen atmoszférikus kalandra viszi a hallgatót.
A legrégebbi és legtöbbre becsült francia progresszívrock-zenekarok egyike a „Heureux!” albummal olyan teljesítményt nyújtott, amely még a hetvenes évek legjobb lemezeivel is felveszi a versenyt. Az aranykorra emlékeztető pillanatokból a „Hereux!” lemezen valóban rengeteg van, és minden hangszerelést rendkívüli tűzzel és odaadással játszottak el. Úgy tűnik, az Ange az elmúlt néhány évben megtalálta az „ifjúság elixírjét”, és bár főleg a francia szövegek miatt a progrockszíntéren gyakran elkerüli őket a figyelem, csaknem öt évtized után is jobban tartják magukat, mint sok korabeli zenésztársuk, Christian Decamps pedig mára beírta magát a legendás progrockikonok közé.
Felállás
Christian Décamps – ének, billentyűs hangszerek
Hassan Hajdi – gitár
Tristan Décamps – billentyűs hangszerek
Thierry Sidhoum – basszusgitár
Benoit Cazzulini – dob
Produkció
Christian Decamps
Számlista
1. L’autre est Plus Précieux que le Temps (3:21)
2. Ce que Murmurent les Pierres (5:49)
3. Jour de Chance Pour un Poète en Mal de Rime (8:49)
4. Sens et Jouissance (5:26)
5. Nancy-jupiter à la Nage (Odyssée 14’00) (17:17)
6. À Tort ou à Raison (3:58)
7. Charabia (5:48)
8. Heureux! (3:08)
9. Chante N’Importe Quoi! (Version Longue) (8:42)
10. Chante N’Importe Quoi! (Version Courte) (4:52) (Bonus