Előadó: Michael Schenker Group
Kiadó: Cleopatra Records
Megjelenés: 2005
Értékelés: 1.5/5
Hát igen. A „Heavy Hitters” meghallgatása után úgy tűnik, Schenkert igazi feldolgozásmánia kerítette hatalmába. A Schenker / Davey Pattison együttműködés és közös lemezeik, a „The Endless Jam” és a „The Endless Jam Continues” rendkívül impresszív alkotások voltak, Schenker olyan ihletett volt, mint régóta nem.
A „Heavy Hitters” a bokájáig sem ér ezeknek. A borítón nagy betűkkel ott áll: MSG! A Michael Schenker Group nyomairól ezúttal tényleg nehéz lenne beszélni. Inkább úgy fogalmaznék, hogy Schenker csengő nevű vendégzenészek egész seregét gyűjtötte maga köré, és velük igen jól elszórakozott a stúdióban.
Az album ugyanakkor meglepően magasan indít, rögtön Elvis Presley-feldolgozással, az All Shook Up-pal, amelyet kiválóan átalakítottak, alig ismerni fel, Schenker pedig tökéletesen otthonosan mozog benne a rock’n’roll királyának vizein, olyan vizeken, amelyeket persze meggyőzően a saját malmára terel, a dalt pedig Joe Lynn Turner fenomenális éneke teszi emlékezetessé. Nyilvánvalóan a blues-sínek állnak Schenkernek a legjobban, és a „Heavy Hitters” szépen halad tovább a Blood Of The Sunnal (a dalt Leslie West, az élő legenda énekli, aki egyben az eredeti szerző és a Mountain főnöke!), ami az I Don’t Live Today-jel és a lemezt záró Politiciannel (Cream-feldolgozás) együtt a lemez egyik legimpresszívebb pillanata. Ezekben a dalokban Schenker a legjobb formáját hozza. Látszik, hogy nagy tisztelettel viseltetik az első generációs blues-rockerek iránt.
Az igazi csalódást viszont a War Pigs, a Money, a Doctor Doctor és az Out In the Fields jelenti. Hihetetlen. A War Pigsen Schenker rengeteg hangot elpazarol, a gitárjával minden átmenetbe belenyomul, és mindenáron díszíteni akarja. Egy ilyen fajsúlyú számnak csak árt ennyi dallam. Ugyanebben a betegségben szenved a Pink Floyd-feldolgozás, a Money is, ami teljesen lerutinozott, üres dal. Sem Tim Owens (Iced Earth) remek visításkodása, sem Edgar Winter szaxofonja nem tudja kirángatni a két klasszikus előadását a szomorú átlag alatti szintről. Ráadásul Schenker újra elővette az UFO-klasszikus Doctor Doctort, amit már számtalanszor eljátszott életében, és ami teljesen ihlettelen „semmiség”. Vagyis úgy látszik, Michael kortársainak klasszikusait nem tiszteli annyira, mint a „white blues” atyáiét.
Schenker egyébként ellepte a lemezt szólókkal, és persze gyönyörűen szólózik, de a szólózása nyilván nem illik minden dalhoz. Mindent ugyanarra a kaptafára és ugyanazokkal az effektekkel játszani egyszerűen nem megy. Ráadásul néhány eredeti változat olyan utolérhetetlenül szól az ősi formájában, hogy a Schenker-féle értelmezés mellett a „Heavy Hitters” lemezen egyenesen groteszknek hat. Először is nincs összetartó zenekar. Másodszor a csengő nevek csupán rutinszerű statiszták a lemezen. Így Schenker ezúttal kicsit csalódást okozott, mert érezni, hogy ideges kapkodással, túl gyorsan hozta össze a lemezt, és az egyes darabokat elég hanyagul ragasztotta egymáshoz. Az ötlettelenségnek a „Heavy Hitters” lemezen aztán tényleg nincs sok határa! A lemez csak Michael Schenker megrögzött, fanatikus rajongóinak aktuális.
Felállás
Gary Barden, Jeff Scott Soto, Joe Lynn Turner, Leslie West, Paul Di’Anno, Sebastian Bach, Tim „Ripper” Owens, Tommy Shaw, Mark Slaughter – ének
Michael Schenker – gitár
Bob Kulick – gitár
Chuck Wright, Jeff Pilson, Marco Mendoza, Mike Inez, Phil Soussan, Rudy Sarzo, Tony Franklin, Tony Levin – basszusgitár
Eric Singer, Mike Baird, Aynsley Dunbar, Vinnie Appice, Simon Wright – dob
Edgar Winter – szaxofon
Produkció
Bob Kulick
Számlista
1. All Shook Up – Elvis Presley
2. Blood Of The Sun – Mountain
3. Doctor Doctor – UFO
4. War Pigs – Black Sabbath
5. I’m Not Talking – Mose Allison
6. Money – Pink Floyd
7.I Don’t Live Today – Jimi Hendrix
8.Hair Of The Dog – Nazareth
9.Out In The Fields – Gary Moore
10.Politician – Cream
Játékidő: 50:00
