Kiadó: Cherry Red/Atomhenge Records
Megjelenés dátuma: 2025. 4. 18.
Producer: Hawkwind
Az album hossza:
Műfaj: Space Rock / Progressive Rock
Értékelés: 9.0/10
Az még aktív progrock legendák közül a brit space rock-űrhajósok, a Hawkwind a legtermékenyebbek: 2016 óta szinte minden évben kiadnak legalább egy új stúdióalbumot. Az elmúlt kilenc évben csak 2021-ben nem jelent meg új lemezük, már ha beleszámoljuk azokat is, amelyeket Hawkwind Light Orchestra néven adtak ki. Mégis éppen ezek az elmúlt tíz-tizenöt évben megjelent albumok tartoznak abba a korszakba, amelyet sok rajongó joggal nevezett el Hawkwind-reneszánsznak, hiszen többségük minőségében és hangzásvilágának szélességében erősen emlékeztet az aranykorukra, vagyis a múlt század hetvenes éveire.
A legtöbb progrock „vén motorostól” eltérően a Hawkwind az épp olyan legendás gitáros, énekes és producer, Dave Brock vezetésével, aki idén augusztus 20-án tölti be a 84. évét, még távolról sem érdemes a lepusztulásra, és időnként még mindig meglepnek egy-két üdítő zenei ötlettel. Rájuk az is jellemző, hogy minden új stúdióalbum többé-kevésbé egészen más történet, mint az elődje.
Így van ez a „There Is No Space For Us” esetében is, ami a zenekar harminchetedik stúdióalbuma, és jócskán más teljesítmény, mint az előző két-három lemezük. A Hawkwind ezúttal kicsit tömörebb, hangszerelésében kissé egyszerűbb arcot öltött, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének rajta hosszabb, instrumentális space rock „kikapcsolások”. Az utazás a Hawkwind-galaxison át a „There Is Still Danger There” című számmal indul, amelyben megvan minden felismerhető hangzáselem, ami ezt a space rock-intézményt jellemzi: a pszichedelikus rock, a protopunk, az elektronikus zene, a folk rock és a hard rock is.
Az éteri elektronikus mintákkal megbolondított „Space Continues (Lifeform)” még a nyitótételnél is „világűrszerűbb”. Az elektronikus effekteket, az olykori jazzes hangszereléseket és a kettős szimfonikus harmóniákat Timothy Lewis billentyűs, Brock „kapitány” és „másodpilótája”, Magnus Martin gitáros-énekes szólaltatja meg. A következő szerzemény címe pedig éppen „The Co-Pilot”, és ebben teremti meg a Hawkwind addig a legmeghökkentőbb hangulatot: könnyű elképzelni, ahogy egy magányos pilóta száguld az űrhajójával a világűr végtelenjében. Ez a szám valószínűleg David Bowie-nak is tetszett volna, különösen a kilencvenes évekbeli „elektronikus” korszakában. Kár, hogy ezt a közös munkát sosem fogjuk megélni.
A „Changes (Burning Sun and Frozen Wastes)” a szokásos Hawkwind-mércével mérve váratlanul dallamos darab, bár az instrumentális részek, főleg a ritmikai kombinatorika, ezúttal is a megszokott, kifejezetten összetett szinten mozognak. A címadó számban főleg a társadalomkritikus szöveg ragadja meg az embert: csípős gúnnyal ostorozza a megbolondult mai társadalmat, amely az új isteneit és bálványait a mesterséges intelligenciában, a techfeudálisokban, a transzhumanistákban, a posztfasisztákban, valamint a kis és nagy digitális autokratákban találta meg. A „The Outer Region of the Universe” igazi erőssége a megvastagított basszusmenet, amely finom akusztikusgitár-futamokkal és elektronikus hullámzással párosul, és együtt valódi „csillagközi” hangulatot teremt.
A „Neutron Stars (Pulsating Light)” Brock főnökkel a főhangon, a produkciót leszámítva úgy szól, mint egy frissen kiásott Hawkwind-relikvia a hetvenes évek első feléből. Ez is újabb lenyűgöző bizonyíték arra, hogyan ugrál ez a megedzett csapat a hangzásbeli jelenből a múltba, majd vissza a jövőbe. Minden űrkalandnak egyszer vége szakad. Az akusztikus és zongorás hangvételű instrumentális „A Long Way From Home” békés hangulatával ideális, biztonságos és nyugodt landolást kínál vissza az otthoni bolygóra. A „There Is No Space For Us” vinilverziója még két bónuszszámot tartalmaz: a „Practical Ability”-t és a „Second Chance”-t.
A „Hawkwind” munkamániás lelkesedéssel a „There Is No Space For Us” lemezen is folytatja kiváló albumainak megdöbbentő sorát, amellyel bizonyítja, hogy az évek nem akadályozzák a jó zene megalkotását. A progresszív rock aranykorából származó, még aktív zenekarok, amelyek még képesek érdekes, kalandos és nem újrahasznosított szerzeményeket írni, talán az egyik kezünkön megszámolhatók. Az elmúlt öt év Hawkwind-teljesítményei közül a „There Is No Space For Us” valószínűleg a legkönnyebben befogadható egy esetleges kezdő felfedezőnek is, aki Brockról és társairól eddig csak Lemmy miatt hallott, és fogalma sincs, mi a fene az a space rock.
Szerző: Peter „Dr. ProgRock” Podbrežnik
Számlista:
1. There Is Still Danger There
2. Space Continues (Lifeform)
3. The Co-Pilot
4. Changes (Burning Suns and Frozen Waste)
5. There is No Space For Us
6. The Outer Region Of The Universe
7. Neutron Stars (Pulsating Light)
8. A Long Long Way From Home
Felállás:
Dave Brock – gitár, ének
Richard Chadwick – dob
Magnus Martin – gitár
Doug MacKinnon – basszusgitár
Tim „Thighpaulsandra” Lewis – billentyűk
