Szerző: Rok Klemše
Az interjú dátuma: 2007. 03. 24.
A Gonoba az egyik ígéretes szlovén metalbanda. Az interjút nagyon laza hangulatban csináltuk, természetesen sör mellett… Milyen metalosok is lennénk sör nélkül 🙂 A bandájuknak teljesen elkötelezett srácok az interjú után azonnal rohantak is a próbára.
Rockline: Szióka, srácok! Az elején mutassátok be egy kicsit a bandát. Mióta léteztek, voltak-e tagcserék, ilyesmi?
Gonoba: Nagyjából két éve játszunk, ebben a felállásban körülbelül egy éve, úgyhogy most épp egyfajta évfordulót ünneplünk. Volt egy kis gondunk a felállással, főleg komolytalanság miatt. Most végre stabilizálódott a csapat: Matjaž (szólógitár), Mitja (ritmusgitár) és Rok (dob) alapító tagok vagyunk, hozzánk csatlakozott Brane (basszusgitár), legutóbb pedig Matic, az énekes. A banda nagy hibája viszont, hogy a dobos nem iszik sört (nevetés).
Rockline: Az új felállással új stílusirány is jött. Az elején még inkább a heavy metal vizein eveztetek, most viszont thrash/death-et toltok.
Gonoba: Igen, amikor kifogytunk a tagokból, nem tudtuk pontosan, mit akarunk egyáltalán játszani. Amikor csatlakozott hozzánk Brane, valahogy a thrash/death metal felé fordultunk, és egyelőre ezt tartjuk. A zenénk viszont még nem fejlődött ki teljesen.
Rockline: Brane, te korábban a Crossbreedben játszottál?
Brane: Így van.
Rockline: És a Gonobába új irányt és frissességet hoztál?
Brane: Hát persze. A Gonobába azért jöttem, mert valahol játszanom kellett. A Crossbreedet azért hagytam ott, mert Kamnikban dolgozom, és már csak az utazással is rengeteg időt és pénzt veszítettem. Mondom, valahol egyszerűen játszanom kell, így kötöttem ki a Gonobában.
Rockline: És mi a helyzet a hatásokkal? Mit hallgattok, kitől tanultatok a legtöbbet?
Gonoba: Uff… mindenki mást. Ezért volt nehéz összehangolni a stílusról alkotott elképzeléseinket is. Kétségkívül az Iron Maiden és a Metallica viszont megvan, mint valószínűleg a legtöbb bandánál. Meg természetesen a Death. Tőlük megtanultuk a Misanthrope-ot, amit gyakran el is játszunk a koncerteken.
Rockline: Mi a helyzet a koncertekkel? Sok gigetek van?
Gonoba: Igen, most indult be igazán, hogy felvettük a demót. Egy évnél rövidebb idő alatt tizenöt koncertet tudhatunk magunk mögött.
Rockline: Hol volt a legnagyobb koncertetek?
Gonoba: Velenjében, a Helloween partyn. Rengeteg ember, akik teljesen megvadultak. Kranjban és Kamnikban is nagyon jó gigek voltak. Egyre több jó koncert van.
Rockline: Ez az első demótok?
Gonoba: Előtte volt még egy, de azt csak egyetlen mikrofonnal vettük fel egy közönséges szoba közepén.
Rockline: Ezt a második demót sokáig vettétek fel?
Gonoba: Nem, egy hétvégén, két nap alatt. Egy haverral a keverőpultot próbálgattuk, és menet közben felvettük a demót is.
Rockline: Hamarosan jön az első nagylemez is? És mik a terveitek a jövőre nézve?
Gonoba: Majd meglátjuk. Idén abban reménykedünk, hogy sikerül eljutnunk a Metalcampre; jelentkeztünk, és várjuk a választ. Valószínűleg előbb még újabb demók jönnek, mert a stúdióbérlés óriási pénzügyi falat, úgyhogy mindent saját produkcióban csinálunk.
Rockline: Sokan a szemüket forgatják a Gonoba név hallatán. Mit jelent egyáltalán a Gonoba, és hogyan jutottatok ehhez a „furcsa” névhez?
Gonoba: A gonoba egy régi szlovén kifejezés, és ha megkérdezitek a nagymamátokat, biztosan tudni fogják, mit jelent. Egyébként a vég, a pusztulás másik szava. A szót Gradišnik A Gyűrűk Urának szlovén fordításából kölcsönöztük, ahol a Mount Doomot „Gora gonobe”-nak fordította.
Rockline: Terveztek külföldi támadást is?
Gonoba: Kifejezetten nem tervezzük, de ha adódik rá lehetőség, az szuper. Az biztosan új esély és új tapasztalat, és mindig látsz meg tanulsz valami újat.
Rockline: Hogyhogy pont a thrash/death felé fordultatok stílusban? Engem személy szerint a kiváló német, death metallal fűszerezett thrash bandára, a Dew-Scentedre emlékeztettek.
Gonoba: A thrash/death elég változatos, és nem vagy korlátok közé szorítva. A black metal elég behatárolt, a brutálisabb irányzatokra is hasonló igaz, a lényeg, hogy zúzzon (nevetés). Egyszerűen érdekes játszani, és nem szeretjük a nyafogást meg az egyszerű akkordok nyomkodását.
Rockline: A számokat az egész csapat szerzi?
Gonoba: Igen, erre hajlunk. Úgy működik a legjobban, ha mindenki hozzátesz valamit a magáéból. Ha csak egyvalaki ír, a másiknak nem biztos, hogy tetszik, és gyorsan jön a konfliktus. Egy bandában pont az a legfontosabb, hogy mindenki ugyanazt akarja, és mindenki tudjon egy kicsit engedni.
Rockline: A szövegek csak angolul vannak, vagy próbálkoztok szlovénul is?
Gonoba: Próbálkoztunk szlovén szövegekkel is… (nevetés). Szlovén szövegek biztosan menők lennének, csak nem megy… Vagyis jobban meg kellene erőltetnünk magunkat. A szlovén szótagok miatt nehéz, és keményebb is, mint az angol, pedig a kemény nyelvek, például a német meg a skandináv, borzasztóan jól állnak a metalnak.
Rockline: És mi a véleményetek a szlovén metalszíntérről?
Gonoba: Hmm… fejlődik. Ha csak a metal-archives oldalra nézel, 107 szlovén banda van felvéve, ebből valószínűleg vagy 80-90 aktív. Rengeteg a kisebb, helyi banda, akiket a szélesebb tömegek nem ismernek. Már játszottunk együtt az Inmate-tel és a Penzigiate-tel. A cuccainkat pedig több bandának is kölcsönadjuk.
Rockline: Hogy állnak a próbák?
Gonoba: Többnyire hetente kétszer, néha többször, néha kevesebbszer, ha más elfoglaltságunk van. Ha kimarad egy próba, az meg is látszik.
Rockline: Mi a helyzet ezekkel a tevékkel (nevetés)?
Gonoba: Tulajdonképpen senki sem tudja, de teve kell. A teve menő (nevetés). A teve olyan, mint a szex: tudod, hogy muszáj, de nem tudod pontosan, miért.
Rockline: Köszönöm az interjút, srácok! Még egy utolsó szó a Rockline-nak és az olvasóinknak?
Gonoba: Köszi neked! Csináljátok tovább, amit csináltok!
Képgaléria
