Garden Party

0 18

Szerző: Peter Podbrežnik

Előadó: Marillion
Kiadó: EMI Records
Megjelenés: 1983
Játékidő: 25:58
Értékelés: 4.5/5

A „Garden Party (alcíme: The Great Cucumber Massacre)” a Marillion harmadik kislemeze volt, amely a „Script For a Jester’s Tear” (1983) című debütalbumot hivatott népszerűsíteni, egyben az utolsó kiadvány, amelyen még az eredeti stúdiófelállás hallható. Az udvari bolond, a Fish-korszakos Marillion védjegye a kultikus designer, Mark Wilkinson borítóján szomorú-őrült számkivetettből pajkos uborkapolgárrá változott, ami remekül illik a legendás progresszív rockzenekar pályájának egyik legbolondosabb alkotásához, amely a 12 inches bakelitváltozaton rövidítetlen formában szerepel.

Ki ne emlékezne a felejthetetlen promóciós videóra, amelyben a zenekar tagjai – a mindig komoly gitáros, Steve Rothery kivételével, aki anglikán lelkészt alakít – falusi suhancokként hivatlanul besurrannak a brit kékvérű úriemberek kerti partijára, és bolondozásukkal a végén teljes káoszt okoznak. Ebben a klipben az eredeti dobos, Mick Pointer (aki 1995 óta az Arena tagja) helyett rövidnadrágban a legendás egykori Camel-dobos, Andy Ward tűnik fel. Ward, akit nagyon rövid időre John Marter (olykor Martyrként is írják) és Jonathan Mover (a későbbi GTR szupergroup tagja) követett, kevesebb mint egy hónapig bírta a Marillionban, mert tartósan depresszióval és szorongással küzdött.

Hirtelen idegösszeomlása miatt még az észak-amerikai turné hátralévő állomásait is le kellett mondani. Szerencsére az évek során felépült, de aktív stúdiódobosként már többé-kevésbé letűnt a pályáról. Fish javaslatára a Marterrel és Moverrel folytatott sikertelen, rendkívül rövid epizódok után Ian Mosley (ex-Steve Hackett, Curved Air) vette át a helyét, aki újabb kultikus dobosként bizonyult jó választásnak, hiszen a mai napig a Marillion tagja. Az ő érkezésével végleg vége lett az 1984-et megbélyegző dobosproblémáknak.

A „Garden Party” bohókás szövegű, pajkos szintetizátoraranzsokkal és dobolós, toporzékoló ritmikai csavarokkal teli szám, amely rendkívül szórakoztató és eredeti proghangzást hoz létre. Ezúttal sem hiányoznak a markáns gitár- és billentyűsszólók a Steve Rothery–Mark Kelly páros jóvoltából. Az előtérben persze mindvégig Fish felejthetetlen, kifejezetten rosszcsont éneke áll. Különösen szórakoztató az a rész, ahol Fish a verzékben a vidám társaság legkedvesebb titkos időtöltéseit sorolja, és előkerül a híres f betűs szó, amelyet a kislemez 7 inches változatán kicenzúráztak (vagyis egy másik szóra cseréltek), míg a 12 inches változaton (ez ugyanaz, mint az albumverzió) szerencsére nyoma sincs ilyen prűd szégyenfoltnak. A végén a szám különleges fordulatot vesz, és gyors tempóba csap át, amellyel a Marillion lezárja ezt a „nagy uborkamészárlást”.

A 12 inches kislemez A oldalán az imént tárgyalt örökzöld rövidítetlen változata található, mellette a „Charting the Single” koncertfelvétele, amelyet a Hammersmith Odeonban rögzítettek, míg a nem hivatalos skót himnusz, a „Margaret”, amelyet több mint tizenkét percesre nyújtottak, a várakozásnak megfelelően az edinburgh-i fellépésen készült. A „Margaret” két hagyományos skót népdalból, a „The Bonnie Banks o’ Loch Lomond” és a „Marie’s Wedding” című számokból összeállított egyveleg volt. Fish idejében a skóciai koncerteken honfitársai nagy örömére gyakran játszották ráadásként.

A „Garden Party” a „Script For a Jester’s Tear” klasszikusai közül erősen kilóg, hiszen a kultikus album sötét természetével szemben kifejezetten pozitív, mulatós szellemet áraszt, ezért nem meglepő, hogy a mai napig a zenekar egyik legkedveltebb klasszikusa, és a Fish-korszak egyik azon kevés száma, amely olykor még felkerül a koncertek műsorára. Derűs természetével, egyszerű, könnyedén szökdécselő és egyenletes ritmusával, valamint a brit felső burzsoázia dekadenciáját és sznobériáját kifigurázó szövegével továbbra is rendkívül szórakoztató alkotás, amely a Marilliont először mutatta meg kiváló zenei szórakoztatóként, kiélezett humorérzékkel.

Felállás

Fish – ének
Steve Rothery – gitár
Mark Kelly – billentyűs hangszerek
Pete Trewavas – basszusgitár
Mick Pointer – dobok

Produkció

Nick Tauber

Számlista

1. Garden Party (Full version)
2. Charting the Single (Live version, London Hammersmith Odeon, April 18 ’83)
3. Margaret (Full live version, Edinburgh Playhouse, April 7 ’83)

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik